Publikációk
Mit kell vizsgálni a foglaló jogkövetkezményeinek alkalmazása során?
A foglaló a teljesítés meghiúsulásának a szankciója. Jogkövetkezményeinek alkalmazásához nem a felek magatartásának felróhatóságát, hanem a szerződés meghiúsulásáért való felelősségüket kell vizsgálni. A felperesek, mint vevők az alperesekkel, mint eladókkal adásvételi szerződést kötöttek 2021. március 8. napján az alperesek tulajdonában
A telekadó kapcsán az adómentességi kör önkormányzati rendeletben bővíthető?
Az önkormányzati jogalkotó a vállalkozó adóalanyt a tulajdonában lévő telek után fizetendő telekadó vonatkozásában a helyi adókról szóló törvényben biztosított adómentességen kívül nem részesítheti további adókedvezményben. A határozat alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes telekadó tárgyában tett adatbejelentésében a tulajdonában
A kamatkövetelés elévülése
Az igényérvényesítéstől számított öt évre visszamenőlegesen érvényesíthető késedelmi kamat a meg nem fizetett tőkeösszeg után, ha e kamatokat a jogosult korábban a tőkével együtt nem érvényesítette, és az öt évet meghaladóan felmerült kamatkövetelés elévült. Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint
A szabadság kiadására vonatkozó igény elévülésének nyugvása
A Kúria határozatában megállapította, hogy a szabadság kiadására vonatkozó igény elévülése mindaddig nyugszik, amíg a munkavállaló azt menthető okból nem tudja érvényesíteni. A Kúria határozatában megállapította azt is, hogy menthető oknak minősül az, hogy a munkáltató munkaszervezési okra hivatkozva nem
Előreláthatóság, mint anyagi jogi kifogás az egészségügyi kártérítési perekben
A Kúria határozatában megállapította, miszerint az előreláthatóság, mint anyagi jogi korlát a megtérítendő kárkövetkezményeket határozza meg, arra az alperesnek kell kifogásként hivatkoznia a perben. A Kúria határozatában megállapította azt is, hogy amennyiben a szakértői vélemény által alátámasztottan a halálesethez az
Van-e értelme elállási jogot gyakorolni az új ingatlan-nyilvántartási törvényre tekintettel?
A felperesek, mint vevők és az alperes, mint eladó között ingatlan adásvételi szerződés jött létre. Az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan egy az túlnyomórészt vályogtéglából épített lakóház. A felperesek a birtokbaadást követően észlelték, hogy a lakóház falazata vizesedik és penészesedik.
Mi minősül szükségtelen zavarásnak?
A Kúria határozatában megállapította, hogy a szükségtelen zavarással kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy az alperes részéről tanúsított (tényként megállapított) magatartás, valamint az abból keletkező – tényként megállapított – (fizikai) behatás az egyedi körülmények figyelembevétele mellett anyagi jogilag zavarásnak minősül-e. A
Adatfeldolgozó vagy adatkezelő a közös képviselő?
A Kúria határozatában megállapította, hogy az adatfeldolgozó fogalmának értelmezésekor vizsgálni kell, hogy a feladatait az adatkezelő nevében, a személyes adatokat az adatkezelő által meghatározott célból, az adatkezelő érdekében és az adatkezelőtől elkülönült jogalanyként, az adatkezelést érintő érdemi döntési jogosítványok nélkül