A Kúria egy nemrég közzétett határozatában rögzítette, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a jogszabály alapján fennálló megtérítési kötelezettsége alól jóvá nem hagyott fizetési művelet esetén két feltétel együttes teljesülése esetén mentesülhet.

Az egyik feltétel, hogy az ügyfél nem az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és annak használatához szükséges személyes hitelesítési adatai biztonságban tartása érdekében. A másik feltétel, hogy az ügyfél kötelezettségszegése súlyosan gondatlannak minősüljön a kár okozása szempontjából. Fontos, hogy a súlyos gondatlanságnak a kár bekövetkezése vonatkozásában kell fennállnia. A Kúria határozata szerint a súlyos gondatlanság jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartást jelent. A súlyos gondatlanságot mindig személyre szabottan, valamennyi körülményt értékelve kell vizsgálni, különös figyelemmel arra, hogy az ügyfél tisztában volt-e a magatartása következményével, számolnia kellett-e a kár bekövetkezésével, vagy a gondosság olyan szintű elhanyagolása valósult-e meg, mely alapján az állapítható meg, hogy szinte kívánta a kár mint eredmény bekövetkezését.

A határozat alapjául szolgáló tényállás szerint a fogyasztó online apróhirdetési portálon kívánt egy terméket eladni, mely során üzenetet kapott egy vevőtől, aki kérte, hogy adja meg e-mail címét, melyet teljesített. A fogyasztó az e-mail címére később kapott egy értesítést, mely szerint az általa értékesíteni kívánt terméket megvásárolták. Ebben az értesítőben szerepelt egy „pénzt szeretne kapni” megnevezésű link, melyre rákattintva a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató hivatalos netbank felületével látszólag megegyező felületre jutott, ahol megadta a belépéshez szükséges adatait és az sms-ben kapott kódot is. Ezt követően 1 forint összegű átutalás jóváhagyására szolgáló sms üzenetet kapott, amelyben lévő kódot megadta az álbanki felületen. Később amikor a fogyasztó belépett a mobilbank alkalmazásába észlelte, hogy a bankszámlájáról a jóváhagyása nélkül egy idegen bankszámlára átutalás került teljesítésre. A fogyasztó a pénzforgalmi szolgáltatónál lefolytatott sikertelen panaszeljárást követően az általa jóvá nem hagyott fizetési művelet megtérítése iránt az alpereshez fordult.

Az alperes eljárása során a felperes előadta, hogy először mobilalkalmazás regisztrációs igény érkezett a fogyasztó adataival, majd ezt követően kezdeményezték az első átutalást, ugyanakkor ezzel egyidejűleg az idegen bankszámla adatait megbízható kedvezményezettként (partnerként) rögzítették. A fogyasztó telefonszámára kiküldött kódot ebben az esetben is megadták, ezzel pedig mind az első átutalás jóváhagyása, mind a partner felvétele megtörtént.

Az alperes ajánlásában felhívta a felperest a fogyasztó által jóvá nem hagyott fizetési művelet összegének megtérítésére. Az ajánlás indokolása szerint a felperes köteles lett volna az új partner megbízható kedvezményezettkénti felvételére vonatkozóan erős ügyfél-hitelesítést alkalmazni, azonban erre nem került sor, ugyanis az 1 forint összegű átutalás jóváhagyására szolgáló sms üzenet szövege nem tartalmazott erre vonatkozó utalást. Az alperes ajánlása szerint a felperes a második utalás teljesítése során is köteles lett volna erős ügyfél-hitelesítést alkalmazni. Az alperes ajánlásában azt is megállapította, hogy a felperes nem támasztotta alá, hogy a második átutalás vonatkozásában a fogyasztó súlyosan gondatlanul megszegte a személyes hitelesítési adatai biztonságban tartására vonatkozó kötelezettségét és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be, így a felperes nem mentesül jóváírási kötelezettsége alól.

A felperes az alperes ajánlásának hatályon kívül helyezése iránt peres eljárást kezdeményezett.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felepres kereseti kérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes saját eljárási hibája miatt tekintette a fizetési műveletet jóváhagyottnak. A törvény csak a fizetési műveletek teljesítésének együttes jóváhagyásra ad lehetőséget, arra nem, hogy a fizetési művelettel együtt más művelet jóváhagyása is megvalósuljon. A felperesnek a megbízható kedvezményezett regisztrációja során erős ügyfél-hitelesítést kellett volna alkalmaznia, melynek nem tett eleget, és ezen mulasztása vezetett a kár bekövetkezéséhez, így fogalmilag kizárt, hogy a fogyasztó a kár okozója, ezért szükségtelen azt vizsgálni, hogy a fogyasztót terheli-e a felperest kimentő súlyosan gondatlan magatartás.

A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletet megváltoztatta, és az alperes ajánlását hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint a fogyasztó súlyosan gondatlan magatartást tanúsított a károkozás során, melynek következtében a felperes mentesül a megtérítési kötelezettség alól.

A felülvizsgálati eljárás során a Kúria azt vizsgálta, hogy mely magatartás minősül súlyosan gondatlannak. A jogszabályi rendelkezések szerint az ügyfél köteles a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és annak használatához szükséges személyes hitelesítési adatai biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató köteles a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegének a megtérítésére és a számla megterhelés előtti állapotának a helyreállítására, amely alól akkor mentesül, ha a kárt a fizető fél a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek a keretszerződésben foglaltak szerinti használatára, és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és annak használatához szükséges személyes hitelesítési adatai biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítására vonatkozó kötelezettségeinek súlyosan gondatlan megszegésével okozta. E szabályozásból következően a mentesülésnek kettős feltétele van: egyrészt az ügyfél nem az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és annak használatához szükséges személyes hitelesítési adatai biztonságban tartása érdekében, másrészt e kötelezettségszegés súlyosan gondatlannak minősül a kár okozása szempontjából.

A Kúria rögzítette, hogy személyre szabottan, a konkrét személlyel szemben szükséges vizsgálni azt, hogy egy magatartás súlyosan gondatlannak minősül-e és a súlyos gondatlanságnak nem a szabályszegés, hanem a kár bekövetkezése vonatkozásában kell fennállnia. A súlyos gondatlanság megítélése körében valamennyi körülményt értékelve azt kell vizsgálni, hogy a fogyasztó szubjektíve tisztában volt-e magatartása következményével, számolnia kellett-e a kár bekövetkezésével, a gondosság olyan szintű elhanyagolása valósult-e meg, amelyből következően szinte kívánta a kár mint eredmény bekövetkezését, vagyis a hátrányos következményekkel kapcsolatban megállapítható-e a fogyasztó nagyfokú közömbössége, felelőtlensége. A pénzforgalmi szolgáltató mentesüléséhez tehát a fogyasztó magatartásával és szándékával kapcsolatos tényeket és körülményeket kell értékelni.

A határozat alapjául szolgáló tényállás szerint a fogyasztó abban a tudatban volt, hogy a valós online apróhirdetési portálon és a valós internetbanki platformon végez műveleteket, így nem követett el jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartást azzal, hogy a felületen a belépéshez szükséges adatait megadta és nem kellett előre látnia a későbbi következményeket sem. Az sms-ek elolvasásának hiánya, valamint azok tartalma miatt a művelet megszakításának hiánya gondatlan magatartás volt, de nem minősül jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartásnak. Mivel a fogyasztó abban a tudatban volt, hogy az internetbankjába lépett be, valamint a saját bankjától kapott sms-t, ezért feltételezhette, hogy a bankjától kapott kódot be kell gépelnie a saját bankja internetbankjának felületére. Azt pedig a fogyasztónak végképp nem kellett előre látnia, hogy egy 1 forint összegű átutalás kezdeményezésével egyidejűleg egy harmadik személy megbízható kedvezményezettet fog rögzíteni, amelynek az lesz az eredménye, hogy ennek a kedvezményezettnek a javára újabb fizetési műveletet fognak végrehajtani a fogyasztó külön jóváhagyása nélkül. A fogyasztó szubjektíve nem volt tisztában magatartása következményével, tudattartalma alapján nem kellett számolnia a kár bekövetkezésével, nem követett el jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartást, nem kellett előre látnia a második átutalással összefüggésben keletkezett kárt. Előbbiekre tekintettel a fogyasztó súlyos gondatlansága nem állapítható meg, így a pénzforgalmi szolgáltatónak a jóvá nem hagyott fizetési műveletre vonatkozó megtérítési kötelezettsége fennáll.