A telki szolgalom terjedelmének korlátai
A használat szolgalomszerűségének megítélése a megállapított tényekből levont anyagi jogi következtetés (anyagi jogkérdés), ami az anyagi jog megsértése körében vizsgálható.
A telki szolgalom célja nem lehet olyan kizárólagos és általános jellegű területhasználat, amely alapján az uralkodó telek mindenkori birtokosa a szolgáló teleknek az uralkodó telekkel szomszédos részét általános jelleggel és kizárólagosan birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, valamint mindezek jogát másnak átengedheti, tehát a telki szolgalmi jog nem jelentheti a tulajdonjog részjogosítványainak szinte teljes körű átengedését.
Ha egy ingatlanrész nem birtokolható el az ingatlan megoszthatóságának hiánya miatt, akkor az ingatlanrészre vonatkozó telki szolgalom elbirtoklása iránti olyan igény sem érvényesíthető, amelyben a telki szolgalom tartalma az el nem birtokolható tulajdonjog részjogosítványaival szinte teljesen megegyezik.
A határozat alapjául szolgáló tényállás szerint a felperesi tulajdonban lévő ingatlan és az alperesi tulajdonban lévő ingatlan egymással szomszédos ingatlanok. Az ingatlanokat elválasztó kerítés nem az ingatlannyilvántartási telekhatáron létesült, annak nyomvonala részben az alperesi ingatlanon húzódik. Ennek következtében az alperesi ingatlanból a kerítés által leválasztott 27 m² nagyságú területet a felperesek használnak. Az ingatlanok jelenlegi leválasztása már 1991-ben megvalósult. Az alperes 2016. évben megkereste a felperest tekintettel arra, hogy kimérette az alperesi ingatlan területét és az ingatlan-nyilvántartásból kiderült, hogy a kerítés nem a telekhatárokon húzódik. Az alperes felajánlotta a bérbeadás lehetőségét a terület tekintetében a felperes részére, illetve kilátásba helyezte, hogy a perrel érintett terület birtokbavétele iránt pert fog indítani. A felperes a terület bérlésére vonatkozó ajánlatot nem fogadta el.
A felperes keresetet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen a területre átjárásra vonatkozó, valamint használati célú és támfalcélú telki szolgalmi jog bejegyzését kérte arra hivatkozással, hogy a telki szolgalmi jogot elbirtoklás útján megszerezte. A felperes másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a felperest a területre területhasználati jog illeti meg az ingatlan zavartalan használatához, birtoklásához a több mint két évtizede fennálló birtok- és használati viszonyok megváltoztatása és az ingatlan használhatóságát jelentősen csökkentő átalakítások elkerülése érdekében.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította tekintettel arra, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a telki szolgalmi jogot elbirtoklással megszerezte, továbbá a felperes azt sem tudta bizonyítani, hogy a terület a felperesi ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges. A felperesek a másodlagos kereseti kérelmük tekintetében sem tudták bizonyítani, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges a terület, így arra a felperest nem illeti meg használati jog.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, melyre tekintettel a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria döntése indokolásában kifejtette, hogy a telki szolgalom egy időben korlátlan jog, így nem jelentheti a használati jog teljes átengedését általános jelleggel és kizárólagosan, mert ezzel kiüresítené a tulajdonjogból eredő használati jogot. A felperes jelen ügyben a szolgalomszerű használatot a felperesi ingatlannal funkcionális egységet képező terület kizárólagos és általános jellegű területhasználatában jelölte meg, amely a terület egésze általános jellegű használatának a teljes átengedését jelentené. A felperes kérelmében maga adta elő, hogy eredetileg a perrel érintett terület tulajdonjogának elbirtoklással való megszerzését állította, de ennek közigazgatási akadálya miatt hivatkozik a telki szolgalmi jog elbirtoklására. A telki szolgalom tartalmát azonban olyan kizárólagos és általános jellegű területhasználatban jelölte meg a felperes, amely a perrel érintett területre teljes mértékben kiüresítené az alperesi ingatlanon fennálló tulajdonjogot. A telki szolgalmi jog mint korlátolt dologi jog azonban nem jelentheti a tulajdonjog részjogosítványainak szinte teljes körű átengedését.
