A Kúria Polgári Kollégiuma egy nemrégiben közzétett állásfoglalásában rögzítette, hogy nem megállapítható a vezető tisztségviselő jogi személlyel szembeni, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelőssége, abban az esetben, ha a károkozó magatartás nem az ügyvezetés körébe tartozik.

A határozat alapjául szolgáló tényállásban az I. rendű alperes a felperes munkavállalója volt, gazdasági igazgatói munkakörben került foglalkoztatásra, mellette pedig ellátta a felperes ügyvezetési feladatait is. A felperes levelezési rendszerét támadás érte, azt feltörték, és ennek következtében téves bankszámlákra kerültek átutalásra a beszállítói összegek, melyért a felperes az 1. r alperest, mint ügyvezetőt tette felelőssé. A felperes erre tekintettel a taggyűlés határozata alapján az I. r. alperes munkaviszonyát megszüntette, valamint az okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítéséről határozott.

A felperes a taggyűlés határozata alapján az okozott károk megtérítése érdekében peres eljárást kezdeményezett, azonban a kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította. A felperes fellebbezését követően a másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ismét elutasította. A fellebbviteli eljárás során, a másodfokú bíróság az első fokon hozott ítéletet helybenhagyta.

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. A Kúria kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelmet megelőző eljárás során a bíróságok helyesen jutottak arra a következtetésre, miszerint az I. r. alperes a társaság vezetésében kettős minőségben vett részt –gazdasági igazgatói, valamint ügyvezetői poszt betöltésével-, így ennek következtében a társasággal szembeni felelőssége is attól függ, hogy melyik jogviszony alapján fejtette ki a károkozó magatartást. Az elsőfokú eljárás során végzett tanúvallomások eredményeként egyértelműen megállapítható, hogy az I. r. alperes gazdasági igazgatói munkakörébe tartoztak azon feladatok, melyeket a felperes keresetében sérelmez, nevezetesen az informatikai szabályzat kidolgozása, megfelelő informatikai védelmi rendszer alkalmazásának kezdeményezése, beszállító bankszámla-változásának kezelésére megfelelő protokoll kialakítása, számlaváltozás igazolásának bekérése, valamint ezek ellenőrzése. Ezen megállapítással mind a másodfokú bíróság, mind a Kúria is egyetértett. Mindemellett annak sem volt jelentősége, hogy az alperes a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látta-e el, csupán az bírt jelentőséggel, hogy a megtéríteni kért kár okaként nevesített mulasztásokat az alperes gazdasági igazgatói munkakörét ellátva követte el. Megállapítható tehát, hogy a vezető tisztségviselő kizárólag abban az esetben felel a károkért, ha az az ügyvezetés körébe tartozik. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.