A Kúria Közigazgatási Kollégiuma nemrégiben meghozott véleményében az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében kifejtette, hogy közigazgatási perekben a felülvizsgálati kérelem milyen esetekben fogadható be.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) a jogerős ítélettel, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzéssel szemben engedi rendkívüli perorvoslatként a felülvizsgálati kérelem előterjesztését. Az eljárásjogi követelményeknek megfelelő felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását azonban minden esetben megelőzi a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról való döntés.

A joggyakorlat egységének biztosítása

A Kp. alapján a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának egyik esete, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt. A joggyakorlat egységének biztosítása mindig a konkrét ügyhöz, az abból fakadó konkrét jogértelmezéshez kötődően merülhet fel. A jogegység követelményén alapuló elvárás, hogy összevethetőség esetén a jogértelmezés is azonos legyen. Ha nincs meg az ügyek közötti, esetről esetre vizsgálandó azonosság, mert akár anyagi jogi, akár eljárásjogi szempontól eltérő hátterűek a jogerős bírósági határozatok, akkor ezen ügyekre nézve nem értelmezhető a jogegység követelménye.

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a véleményében kifejtette, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi vagy jogegységi hatályú határozatban, illetve az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn.

A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása

A törvény szerint a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának másik esete, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt.

A felülvizsgálati kérelem ilyen esetben történő befogadhatóságát az igazságszolgáltatással szembeni azon igényt jeleníti meg, hogy változatlan jogszabályi környezetben is szükségessé válhat, a már értelmezett, egységes joggyakorlat más irányba történő elmozdítása.

A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a véleménye alapján akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, de annak ugyanazon módon történő követése már nem támogatható. Ezen befogadási ok alkalmazása különösen akkor indokolt, ha megváltoznak a jogszabállyal érintett társadalmi, gazdasági viszonyok. Továbbá abban az esetben is indokolt, ha az alapul szolgáló, változatlan és már értelmezett jogszabályhoz kapcsolódó egyéb jogszabályokban vagy a jogértelmezésre kiható tudományágakban következnek be olyan változások, amelyek visszahatnak az alkalmazandó normára és kétségessé teszik, hogy a meglévő iránymutatások továbbra is irányadók lehetnek.

A felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége

A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának a törvényben meghatározott további esete, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt.

Ezen esetben a Kúriának a befogadásról való döntés során az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia.

A felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt a felülvizsgálati kérelmet a Kúria különösen akkor fogadja be, ha annak értelmezéséről korábban még nem foglalt állást, és a jogegység iránti igény túlmutat a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozaton. Jellemzően ez az eset áll fenn akkor, ha egy új jogszabály értelmezése vagy egy joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel és valamilyen további ok miatt szükséges az elvi tartalom kimunkálása. Amennyiben a kérelem befogadásra kerül, akkor a Kúria újonnan meghozandó elvi tartalmú döntése jogi hatást gyakorol az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is, legalább áttételesen a társadalom szélesebb körére, így a befogadáshoz az adott jogkérdésnek a társadalom széles körére közvetlenül vagy közvetett módon gyakorolt hatását is be kell mutatni.

Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége

A felülvizsgálati kérelem abban az esetben is befogadható, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt.

A közigazgatási perekben az egységes joggyakorlat kimunkálása során a Kúriának több ügyben figyelemmel kell lennie arra, hogy a jogegység megkívánhatja a jogvita eldöntésére irányadó nemzeti jogszabályok és az uniós jog összhangjának vizsgálatát is. A Kúria előzetes döntéshozatali eljárást csak abban az esetben kezdeményez, ha közösségi jogi kérdés merül fel olyan nemzeti bíróság előtt, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség kivéve, ha a felmerült kérdés nem releváns, vagy a szóban forgó közösségi jogi rendelkezést a bíróság már értelmezte, vagy a közösségi jog helyes alkalmazása olyannyira nyilvánvaló, hogy az minden ésszerű kétséget kizár.

A Kúria a vélemény alapján az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a felülvizsgálati eljárásban az uniós jogot érintő kérdés a keresetnek a felülvizsgálati kérelemmel érintett korlátai között releváns, és a szóban forgó uniós jogi rendelkezést az Európai Unió Bírósága még nem értelmezte, vagy az uniós jog helyes alkalmazása nem nyilvánvaló.

A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés

A Kp. alapján a felülvizsgálati kérelem befogadható abban az esetben is, ha a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt.

Ezen okokra alapított kérelmet a kérelem előterjesztőjének indokolnia kell. A kérelem előterjesztőjét a befogadási ok indokainak előadására terheli kötelezettség, amely indokolási kötelezettség a felülvizsgálati eljárás szakaszainak elkülönülése miatt nem teljesíthető sem mindössze jogszabályhelyek megjelölésével, sem csupán csak a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaira való utalással. A kérelemmel olyan mértékben kell kétséget ébreszteni a jogerős ítélet jogszerűsége tekintetében, hogy érdemi vizsgálat nélkül, majdhogynem nyilvánvalóan fennállónak kell látszania a jogsértésnek. Az egyéb eljárási szabályszegés esetén ugyanilyen módon valószínűsíteni kell, hogy az kihatott az ügy érdemére.

Ezen okra alapított felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatosan a Kúria véleményében kifejtette, hogy nem fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a felülvizsgálati kérelemben megjelöltektől eltérő indokra alapított a befogadási kérelem.

A közzétett határozattól jogkérdésben való eltérés

A felülvizsgálati kérelem a jogszabály alapján abban az esetben is befogadható, ha a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt.

Ezen ok esetén a kérelemben meg kell jelölni azt a közzétett közigazgatási jogi kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér.

A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria ebben az esetben akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatában már állást foglalt, de attól eltér a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat. A befogadást megalapozó eltérésnek ezen befogadási oknál a Kúriának már közzétett határozata és a támadott, a Kúria határozatával egyébként ügyazonos jogerős bírósági határozat között kell fennállni.

A Kúria véleménye szerint a közzétett határozattól jogkérdésben való eltérés miatt a felülvizsgálati kérelmet kizárólag akkor fogadja be, ha a kérelmező bemutatja miben látja az eltérést.

Minden ok esetében a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának feltétele az is, hogy a kérelemben megjelölésre kerüljön a befogadhatóság oka. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja.