A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 2023. január 01. napján 2 EU-s irányelvnek (2019/1158. és 2019/1152.) a hazai jogba történő átültetése érdekében jelentős mértékben változott. A továbbiakban az Mt. módosításának leglényegesebb szabályaira kívánjuk felhívni a figyelmet.
Indokolási kötelezettségének változása felmondás esetén
Az Mt. új szabályai szerint, amennyiben a munkavállaló a felmondás kézhezvételétől számított 15 napon belül kéri, úgy a munkáltatónak 15 napon belül indokolni kell az indoklási kötelezettség nélkül megtett felmondását is (pl. próbaidő alatt, valamint nyugdíjas és vezető állású munkavállalók), abban az esetben, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozási szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, vagy munkavállaló által kezdeményezett munkaszerződés-módosítás kezdeményezése miatt került sor. Tehát amennyiben a munkavállaló arra hivatkozik, hogy a munkáltató joggal való visszaélést valósított meg a munkaviszony felmondással történő megszüntetése során – tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a munkaviszonya azért került megszüntetésre, mert pl. apasági szabadságot vett igénybe – akkor a munkáltatónak akár a próbaidő alatt közölt azonnali hatályú felmondását is meg kell indokolnia. A felmondás okszerűségét, valamint valóságát a munkáltatónak kell bizonyítania.
A joggal való visszaélés bizonyítása
Az Mt.-ben 2023. január 01. napjától kezdődően már szerepelnek a joggal való visszaélés bizonyításának a szabályai. Mindezek alapján a perben az igény érvényesítőjének (jellemzően a munkavállaló) kell bizonyítania a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és hátrányt, míg a jog gyakorlója (jellemzően a munkáltató) köteles bizonyítani azt, hogy joggyakorlása az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn. Abban az esetben, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a munkáltató a munkaviszony megszüntetése során joggal való visszaélést valósított meg, a munkavállaló kérelmére a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt. Mindezek azt eredményezik, hogy a joggal való visszaélés tilalmával kapcsolatos perek során nem fog érvényesülni az a korlátozás, miszerint a munkavállaló a jogellenes megszüntetés eredményként legfeljebb 12 havi távolléti díj összegét követelheti elmaradt jövedelem címén kártérítésként. Abban a nem várt esetben tehát, ha a munkavállaló hosszú időn keresztül nem létesít új munkaviszonyt vagy a peres eljárás elhúzódik, úgy a munkáltatók jelentős összegű kártérítési követelésekkel számolhatnak a jövőben.
Munkaszerződés módosításának kezdeményezése a munkavállaló által
Az új szabályok értelmében a munkavállalóknak már több esetben is egyoldalú munkaszerződés-módosításra lesz lehetőségük. A munkavállaló a munkaviszony első 6 hónapját kivéve, kérheti a teljes munkaidős, vagy részmunkaidős foglalkoztatásra áttérést, távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatást, vagy határozatlan idejű álláshelyre való áthelyezést, amennyiben ilyen a munkáltató tájékoztatása szerint elérhető. Ezekben a tárgykörökben a munkavállaló írásban, indokolással ellátva kérheti a munkaszerződése módosítását. A munkavállalók kizárólag abban az esetben kérelmezhetik a fentiekben hivatkozott foglalkoztatási formákban történő foglalkoztatást, amennyiben az a munkáltatónál lehetséges. Ezen jogosultság minden munkavállalót megilleti, aki legalább már 6 hónapja a munkáltató alkalmazásában áll.
A módosítások következtében továbbá a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti
- a) a munkavégzési helyének módosítását,
- b) a munkarendjének módosítását,
- c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
- d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.
A munkavállaló a fentiek szerinti módosítási kérelmeit köteles indokolni, amire a munkáltató 15 napon belül köteles írásban nyilatkozni. Abban az esetben, ha a munkáltató elutasítja a munkavállaló kérelmét, úgy az indokolásának meg kell felelnie a felmondásra vonatkozó egyes szabályoknak, a világos, valós és okszerű indokolás követelményeinek. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló kérelmét elutasítja, úgy a munkavállalónak lehetősége van bírósághoz fordulni, melynek során, amennyiben a munkáltató a munkavállaló kérését jogellenesen utasította el, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta, úgy a bíróság jogosult annak pótlására.
Ezen új szabályok a munkáltatók belső szabályzataira jelentős hatással lehetnek, melyre tekintettel javasoljuk, hogy a munkáltatók már most kezdjék el megvizsgálni, hogy a fentiek szerinti munkavállalói igényeket hogyan fogják tudni kezelni.
Szabadság
Az Mt. által biztosított szabadságok köre is kibővült. A munkavállalóknak járó apasági szabadság 2023. január 01. napjától már 5 nap helyett 10 napra emelkedett, azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy kizárólag az első 5 napra jár a teljes bér az apáknak, a fennmaradó 5 napra a távolléti díj 40 %-a illeti meg. Az apasági szabadságot megváltani a munkaviszony megszűnésekor sem lehet, azt a munkavállaló továbbviheti magával, melyre tekintettel a munkáltató által kiadott igazolásban már az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó adatoknak is szerepelni kell.
A kisgyermekes szülők a gyermek 3 éves koráig szülői szabadságra is jogosultak, melynek mértéke maximum 44 nap, azonban erre az időszakra a távolléti díjuk 10% jár. A szülői szabadságot mindkét szülő, egymástól függetlenül igénybe veheti. A szülői szabadág sem váltható meg a munkaviszony megszűnésekor, azt a munkavállaló továbbviheti magával az új munkáltatóhoz.
Beteg hozzátartozó esetén a munkavállaló 5 nap gondozói munkaidő kedvezményre jogosult, erre az időszakra azonban díjazás nem illeti meg.
Új rendelkezés, hogy a munkáltató az apasági szabadság, a szülői szabadság és a gondozói munkaidő-kedvezmény ideje alatt nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, tehát a felmondási tilalmak köre bővült.
Jelentős változás a szabadságok kiadásánál továbbá, hogy a munkáltató megtagadhatja a munkavállaló kérésére kiadott, már jóváhagyott szabadságot valós és objektív indokokra tekintettel. Objektív indok lehet pl. a munkáltató gazdasági érdekével kapcsolatosan felmerülő körülmények.
Munkaidőkeret:
A munkáltatónak már a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határoznia és közzé kell tennie. Az új szabályozás alapján már nem elegendő a helyben szokásos módon közzé tenni. A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg, azonban azt olyan időben és módon kell megtennie, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését a munkavállaló számára.
Pihenőidő
Az új szabályok szerint már nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén továbbá a megszakítás nélküli, a több műszakos, és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább 40 órát kitevő és 1 naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra pihenőidőt kell beosztani.
Munkavégzés alóli mentesülés szabályai
- január 01. napjától kezdődően mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól bármilyen olyan esetben, amikor egyébként egészségügyi okból való alkalmatlanság miatt képtelen a munkakörének ellátására, tehát nem csak abban az esetben, ha keresőképtelen. Továbbá a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb 5 munkanapra.
Egészségügyi alkalmasság és arányos próbaidő
Határozott idejű munkaszerződések esetében, amennyiben azok 1 évnél rövidebb időtartamra kerülnek megkötésre, úgy a próbaidő tartamát is arányosan ennek megfelelően csökkenteni kell.
Azon munkavállalók, akiket a kötelező orvosi vizsgálaton munkavégzésre alkalmatlannak nyilvánítottak – melynek következtében őket foglalkoztatni nem lehet- már nem jogosultak munkabérre.
Tájékoztatási kötelezettség
A munkáltatók a 2023. január 01. napjától belépő munkavállalóknak már jóval szélesebb körű tájékoztatást kötelesek adni. A korábbi tájékoztatási elemek változatlanok, azonban kibővültek a munkaidő-beosztással kapcsolatos tájékoztatással, a munkáltató által nyújtott képzési lehetőségekről szóló tájékoztatással, a munkáltató által szervezett belső tréningekkel, és a hatóság megnevezésével is. A képzési lehetőségek alatt azokat a képzéseket is értjük, amelyek biztosítására uniós vagy nemzeti jog, vagy kollektív szerződés kötelezi a munkáltatót. Így például a munkavédelmi és a tűzvédelmi oktatásra is ki kell terjednie a tájékoztatónak. A tájékoztatóban azon hatóságot kell megnevezni, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint minden munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet az állami adóhatóság részére kell megfizetnie, így a tájékoztatóban a NAV-val kapcsolatos információkat kell a munkavállaló számára megadni.
A munkáltatói tájékoztatót 15 nap helyett 7 napon belül kell megadni, továbbá azon munkavállalók is kérhetik 2023. március 31. napjáig a tájékoztatójuk kibővítését, akiknek a munkaviszonya 2023. január 01. napját megelőzően kezdődött.
Abban az esetben, ha bármely elem módosul a tájékoztató átadását követően, úgy arról az érintett munkavállalókat legkésőbb a változás napján tájékoztatni kell papír alapon vagy elektronikus úton.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a 15 napot meghaladó külföldi munkavégzés esetén is kibővül. Ebben az esetben a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, továbbá, a határon átnyúló szolgáltatást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő, lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről is.
A 16 évesnél fiatalabb munkavállalók
A 16 évnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 6 óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató 15. életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Szintén új szabály a fiatal – 18. életévét be nem töltött munkavállaló – esetében, hogy több munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő sem haladhatja meg a munkaszerződés szerinti napi munkaidő mértékét.
A munkabér megfizetésének szabályai
Az új szabályok szerint a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell teljesíteni. Azonban a felek írásbeli megállapodása alapján lehetőség van arra, hogy a munkabért készpénzben fizesse meg a munkáltató.
