A felperesek, mint vevők és az alperes, mint eladó között ingatlan adásvételi szerződés jött létre. Az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan egy az túlnyomórészt vályogtéglából épített lakóház. A felperesek a birtokbaadást követően észlelték, hogy a lakóház falazata vizesedik és penészesedik. A felperesek a hibák feltárása érdekében közjegyzői előzetes bizonyítási eljárást kezdeményeztek, amely során a szakértő által megállapításra került, hogy a lakóház gazdaságosan nem javítható, annak teljes elbontása célszerű. A felperesek a szakvéleményre tekintettel elálltak az Adásvételi szerződéstől és felszólították az alperest a vételár visszafizetésére. Az alperes a felperesek elállásának jogszerűségét vitatta.
A felperesek az adásvételi szerződésből eredő szavatossági igényük érvényesítése iránt 2023. évben kereseti kérelmet terjesztettek elő és kérték az alperes kötelezését a vételár megfizetésére, valamint a vételár megfizetése esetén kérték az illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresését a felperesek ingatlanon fennálló tulajdonjogának törlése és az alperes tulajdonjogának eredeti állapot helyreállítása (elállás) jogcímen való bejegyzése érdekében.
A peres eljárás alatt az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvénynek (Inytv.) az 58. § (1) bekezdése 2025. január 15. napján hatályba lépett, amely alapján a bíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vonatkozóan kizárólag feltételt nem tartalmazó határozatot hozhat.
A bíróság tehát a felperesek kereseti kérelmét – annak ellenélre, hogy szakvéleménnyel igazoltan jogszerűen gyakorolták az elállási jogukat – nem tudta teljesíteni, ugyanis az a vételár visszafizetéséhez, mint feltételhez kötötte az alperes tulajdonjogának eredeti állapot helyreállítása (elállás) jogcímen való bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
Az Inytv. 58. § (1) bekezdése alapján tehát az adásvételi szerződéstől történő elállás jogkövetkezménye, vagyis az eredeti állapot helyreállítása bírósági eljárásban kizárólag úgy érvényesíthető, ha az eredeti állapot helyreállításának nem feltétele a vételár visszafizetése. Ezen feltétel hiányában azonban az eladó tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba anélkül kerül bejegyzésre, hogy a vevők részére a vételár visszafizetése megtörténne.
A fentiekre tekintettel tehát a vevők számára az ingatlan adásvételi szerződéstől történő elállási jog gyakorlása a jelenlegi Inytv. alapján nem célszerű, ugyanis amennyiben az eladó az elállást vitatja és az elállás jogkövetkezményeit, vagyis az eredeti állapot helyreállítását bírósági eljárás keretében kényszerülnek érvényesíteni, akkor a vételár eladó általi visszafizetésének semmilyen garanciája nincs, ugyanis az eladó ezen fizetési kötelezettségének teljesítése nélkül is visszakapja az ingatlan tulajdonjogát.
