A joggyakorlat alapvetően különbséget tesz a szerződő felek belső jogviszonyát létrehozó kétoldalú megbízás és egy külső jogviszonyban érvényesülő egyoldalú jognyilatkozat, a meghatalmazás között.

A megbízás alatt egy olyan szerződést értünk, amelyben a felek megállapodása alapján jogosultságok és kötelezettségek, míg a meghatalmazás részeként kizárólag képviseleti jogosultságok keletkeznek. A megbízási szerződés magába foglalhatja a meghatalmazást, formailag egy egységet képezve ezáltal. Ez azonban külön jogügyletként való megítélésüket nem befolyásolja, melyet a Kúria jogegységi döntésében foglaltak is megerősítenek.

A tényállás alapjául egy határozatlan idejű lakásbérleti szerződés szolgál, amely vonatkozásában az alperes elmulasztotta díjfizetési kötelezettségét, magas tartozást halmozott fel a felperes bérbeadó irányába. A felperes bérbeadó megbízási szerződést kötött jogi képviselőjével a bérleti szerződéssel kapcsolatban felmerülő felszólítások küldésére, felmondási jog gyakorlására és a megbízó peres képviseletének ellátására. A megbízási szerződés részét képezte a képviseletre jogosító meghatalmazás is, amely révén a felperes jogi képviselője először felszólítással kívánta a tartozást behajtani, majd teljesítés hiányában felmondta a bérleti szerződést az alperessel.

A bérbeadó és jogi képviselője között létrejött megbízási szerződés az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése előtt keletkezett, míg a jogi képviselő általi igényérvényesítés már jóval a hatálybalépést követően. Az alperes védekezését ezen időbeliségre alapozta.

Az elsőfokú bíróság mind a megbízási szerződés, mind a meghatalmazás vonatkozásában a régi Ptk. rendelkezéseit tekintette alkalmazandónak, ebből kifolyólag kötelezte az alperest a lakás kiürített állapotban történő birtokba adására.

A másodfokú bíróság azonban az elsőfokon hozott ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Döntését arra alapozta, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt adott határozatlan időre szóló általános meghatalmazás a hatálybalépést követő 5 év elteltével hatályát vesztette. A hatálytalan meghatalmazással eljárt jogi képviselő által megtett jognyilatkozatok pedig nem voltak alkalmasak arra, hogy azok a felperes által tett jognyilatkozatnak minősüljenek a régi Ptk. alapján. Nem volt befolyásoló tényező, hogy a meghatalmazást a megbízási szerződésbe foglalták, külön meghatalmazásra is érvényes lett volna a szabályozás.

A Kúria kimondta, hogy amennyiben a megbízás teljesítéséhez jognyilatkozat tétele is hozzátartozik, úgy más rendelkezés hiányában a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja. Ez azt jelenti, hogy a megbízási szerződés önmagában nem létesít képviseleti jogot, az csak a megbízó és a megbízott egymással szembeni jogait és kötelezettségeit tartalmazza. Ha azonban a megbízás teljesítéséhez jognyilatkozat megtétele szükség, ebben az esetben a megbízás egy meghatalmazást is magában foglal.

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a felek akár külön kötnek megbízási szerződést és tesznek meghatalmazást vagy ezek egybefoglalása mellett döntenek, a két jogügylet mindenképpen külön kezelendő, sosem lesz azonos, mégha formai egységben nem is különíthetők el egymástól minden esetben.