Az alábbiakban a családi ház adásvételével kapcsolatosan felmerülő néhány nagyon fontos körülményt kívánunk kiemelni. Ezen körülményeket a családi házra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését megelőzően, a későbbi problémák, viták elkerülése érdekében ajánlunk alaposan megvizsgálni:

 

1. Minek minősül az ingatlan a tulajdoni lap szerint?

Az ingatlan adásvételi szerződések egyik állandó tartalmi eleme az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási minősítése, vagyis az, hogy az ingatlan „lakás”, „kivett lakóház”, „kivett hétvégi ház”, „kivett beépítetlen terület” vagy ezektől eltérő besorolású. Ez a minősítés több szempontból is jelentőséggel bír. Az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minősítése meghatározó lehet a vagyonszerzési illeték kötelezettség tekintetében, illetve azon kérdéssel kapcsolatosan, hogy az adott ingatlanra vonatkozóan – a közös tulajdontól függetlenül – fennáll-e harmadik személyek elővásárlási joga és az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyáshoz kötött-e.

 

a) A vagyonszerzési illeték és az illetékmentesség

Az alábbi illetékkedvezmény, valamint illetékmentesség tekintetében kiemelt jelentősége van annak, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban milyen adatokkal van bejegyezve.

 

Családi ház építése céljából megvásárolt telek:

Gyakran előfordul, hogy a vevő már fennálló lakóház megvétele helyett úgy dönt, hogy egy telket vásárol, amelyen a saját elképzelései, tervei szerint megvalósítja a családi házát.

Ez esetben a vevőnek lehetősége van arra, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor kötelezettséget vállaljon a lakóház felépítésére. Amennyiben a vevő él ezen lehetőséggel, akkor mentesül a vagyonszerzési illeték megfizetése alól, ha az általa tervezett lakóépületet legkésőbb az adásvételi szerződésnek a földhivatalhoz történő benyújtásától számított 4 éven belül megvalósítja. Ezen illetékmentesség feltétele, hogy a felépítésre kerülő lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete elérje az adott telekre vonatkozó településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

Az ingatlan ingatlan-nyilvántartási minősítés azonban befolyásolja az illetékmentesség igénybevételének a lehetőségét. Az illetékmentesség ugyanis kizárólag (i) az építésügyi szabályok és a településrendezési terv szerint lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen telekingatlan esetében vagy (ii) olyan földrészlet után vehető igénybe, amelyen a szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll. A szerkezetkész állapot jelen esetben azt jelenti, hogy az épület szerkezete elkészült és azon a tetőszerkezet is kész.

Az illetékmentesség igénybevételére tehát olyan ingatlan esetében van lehetőség, amely az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint nem minősül beépített ingatlannak (pld. kivett lakóház”-nak, „kivett hétvégi ház”-nak). Ilyen ingatlanok általában azok, amelyek a tulajdoni lapon „kivett beépítetlen terület” megjelöléssel szerepelnek.

Azonban javasolt ellenőrizni a telekre vonatkozó településrendezései tervet is, mivel az alapján állapítható meg, hogy a telken meg lehet-e valósítani a tervezett lakóépületet, és az eléri-e a szükséges alapterületet. A településrendezési terv abban is segít eligazodni, hogy mekkora családi ház megvalósítása szükséges ahhoz, hogy annak hasznos alapterülete elérje az illetékmentesség tekintetében előírt szükséges mértéket.

Emellett természetesen javasolt a teleknek a természetbeni megtekintése is, mivel így arról is meg lehet győződni, hogy azon nincs olyan szerkezetkész állapotú építmény, amely az illetékmentesség tekintetében akadályt jelenthetne.

Abban az esetben tehát, ha a leendő háztulajdonos akként dönt, hogy a megálmodott családi házat saját maga valósítja meg és az illetékfizetés helyett az illeték összegét inkább a ház megvalósítására fordítaná, akkor már az adásvételi szerződés megkötése előtt javasolt a tulajdoni lap ellenőrzése mellett a településrendezési tervet ismerő is építésszel konzultálni.

 

Családi ház vásárlása eladott ingatlan vételárából:

Gyakran előfordul, hogy a vevő az általa értékesített ingatlan vételárból teljesíti a megvenni kívánt családi ház vételárát, vagy a másik ingatlant értékesíteni fogja a családi ház megvételét követően. Ez esetben lehetőség van arra, hogy a vagyonszerzési illeték alapja csökkentésre kerüljön a korábban értékesített, illetve az értékesíteni szándékozott ingatlan forgalmi értékével. Ezen illetékkedvezmény azonban csak lakástulajdonok, vagyis olyan ingatlanok esetében vehető igénybe, amelyek lakóház vagy lakás megnevezéssel szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban, vagy ilyenként kerülnek feltüntetésre. A fentiek szerinti szerkezetkész állapotot elérő lakóház is már lakástulajdonnak minősül. Amennyiben az ingatlan tanyaként van nyilvántartva, akkor az azon levő épület és az ahhoz tartozó kivett terület minősül lakástulajdonnak az illetékkedvezmény szempontjából.

A megvásárolni kívánt ingatlannak a tulajdoni lapon szereplő minősítése ezen illetékkedvezmény szempontjából is jelentőséggel bír.

Amennyiben az adásvételt megelőzően több lakóingatlan került eladásra, vagy több lakóingatlan későbbi értékesítését tervezi a vevő, akkor a családi ház vásárlásával szemben csak a családi ház megszerzését közvetlenül megelőző vagy követő egyetlen értékesítés vehető figyelembe. Ezen illetékkedvezmény abban az esetben is igényelhető, ha nem adásvételre, hanem ingatlanok cseréjére kerül sor.

 

b) Engedély köteles-e a tulajdonjogszerzés

Az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási minősítése azt is meghatározza, hogy az adásvételi szerződés létrejöttéhez, és az annak alapján történő tulajdonjogszerzéshez szükség van-e hatósági jóváhagyásra.

Előfordulhat ugyanis, hogy a megvenni kívánt lakóház a tulajdoni lapon „tanya”-ként szerepel. A jelenleg hatályos jogszabályi előírások szerint a tanyára vonatkozó adásvételi szerződés esetén a jogszabályban meghatározott személyeket elővásárlási jog illeti meg még abban az esetben is, ha az ingatlan nem áll közös tulajdonban. Továbbá az ilyen adásvételhez hatósági jóváhagyás is szükséges. Emellett a megszerezhető földterület nagysága is korlátozott, mivel olyan személy, aki nem minősül földművesnek, akkor szerezheti meg a tanya tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld (tanya) területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. Ezen területnagyság tekintetében azokat a földeket kell figyelembe venni, amelyek a tulajdoni lap szerint szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő vagy fásított terület művelési ágban vannak nyilvántartva, vagy olyan művelés alól kivett területek, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jellege van feljegyezve.

Az ilyen jellegű ingatlanok esetében mindenképpen érdemes az adásvételi szerződés elkészítésével megbízni kívánt ügyvéddel konzultálni, mivel a jelenleg hatályos jogszabályok az elővásárlási joggal kapcsolatos eljárásra, illetve a hatósági eljárásra vonatkozóan elég hosszú határidőket állapítanak meg.

 

c) Műemlék-e az ingatlan?

A jogszabályok általában előírják, hogy az ingatlan tulajdoni lapján feltüntetésre kerüljön, hogy az műemléknek minősül. Azonban előfordulhat olyan eset is, hogy az adott ingatlan anélkül minősül műemléknek, hogy annak ténye az ingatlan-nyilvántartásban fel lenne tüntetve.

Az adott ingatlan műemléki jellegének azon okból van jelentősége, mert azok esetében az államnak elővásárlási joga van, amelyet a műemlékvédelmi hivatalon keresztül gyakorolhat. Emiatt ezen hivatalnak az elővásárlási jog lemondó nyilatkozatát is be kell szerezni.

 

d) Természetvédelmi területen van-e az ingatlan?

A családi házak esetében az is előfordulhat, hogy az adott ingatlan természetvédelmi területen fekszik. Ezen tény az ingatlan tulajdoni lapja alapján megállapítható.

Azon körülménynek, hogy a családi ház természetvédelmi területen van, két okból van jelentősége. Egyrészt a védett természeti terület tekintetében az államot, a helyi jelentőségű védett természeti terület esetében pedig az államot és a helyi települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy szükség lehet az állam képviseletében eljáró természetvédelmi igazgatóság, illetve a helyi önkormányzatnak az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatára. Másrészt a védett természeti területen végezhető tevékenységek, beleértve például a családi ház bővítését is korlátozva lehet.

 

2. Telekhatárok

Számos esetben előfordult, hogy a megvásárolt ingatlan birtokba vételét követően derül fény arra, hogy a családi háznak, az építési teleknek a természetben tapasztalt határa eltér az ingatlan-nyilvántartás szerinti hivatalos telekhatártól. Ez pedig olyan problémákat okozhat, amelynek a megoldása jelentős nehézségekkel és magas költségekkel járhat.

A családi házra, építési telekre vonatkozó adásvételi szerződés gondos előkészítésének a része, hogy a geodéta hasonlítsa össze az ingatlan-nyilvántartásban szereplő telekhatárokat a tényleges telekhatárokkal. Számos alkalommal kiderült ugyanis, hogy a megvásárolandó ingatlan kertje kisebb a valóságban, mint amennyinek a tulajdon lap alapján lennie kellene, mert a szomszéd a kerítését nem megfelelően helyezte el és ezáltal értékes területet foglalt el az ingatlanból.

Olyan eset is előfordult, hogy a ténylegesen használat telekrész részben a szomszédnak az ingatlanához tartozik, és annak használatára a felek korábban olyan megállapodást kötöttek, amely szerint a szomszéd bármikor visszavonhatja a telekrésze használatához adott hozzájárulást. Ezen hozzájárulás megvonása pedig adott esetben jelentősen csökkentheti a családi házhoz tartozó telek használhatóság, mert például annak következtében megszűnhet a gépkocsival való beállás lehetősége.

 

 

3. A közműszolgáltatások

Amennyiben az előző javaslatokat figyelembevéve megkötésre került az adásvételi szerződés (a megfelelő illetékmentesség, illetve illetékkedvezmény kiválasztása mellett), és a telekhatárokkal kapcsolatosan sem merül fel probléma, akkor a következő jelentős kérdés a közműszolgáltatások elérhetősége.

Építési telek vásárlása esetén jelentősége van annak, hogy a közműszolgáltatások elérhetősége biztosítva van-e az ingatlanon. A hatályos jogszabályi előírások szerint olyan ingatlanon lehet épületet és így családi házat elhelyezni, amelyen biztosított a rendeltetésszerű használathoz a vízellátás (beleértve az ivóvizet is) és az elektromos áramellátás, és ahol a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy annak ártalommentes elhelyezése biztosított.

E körben jelentősége lehet annak, ha az adott építési telekre csak a szomszédos magántulajdonban álló ingatlanon keresztül lehet bevezetni a víz-, villany- és gázvezetéket, vagy éppen a csatornát. Ez esetben ugyanis az adott közműszolgáltatásnak a telken való biztosításához szükség van arra, hogy a szomszédos telekre a megfelelő szolgalmi jog bejegyzésre kerüljön. A szomszédos telek tulajdonosa a szolgalmi jog alapítását akár megfelelő ellenérték megfizetéséhez is kötheti. A bejegyzett szolgalmi jog esetében pedig annak ellenőrzése is célszerű, hogy azon keresztül mely közműszolgáltatás biztosítható, vagyis mi a bejegyzett szolgalmi jog tartalma. Ennek érdekében javasolt a szolgalmi jog bejegyzésének alapjául szolgáló okiratokat (szerződést, változási vázrajzot) a leendő eladó közreműködésével beszerezni és áttekinteni.

Amennyiben elérhetőek a közműszolgáltatások az ingatlanba, akkor a következő fontos szempont, hogy az azokat biztosító rendszerek milyen műszaki állapotban vannak. Az ingatlanok műszaki jellemzői tekintetében különös jelentőséggel bír az, hogy az azokban levő közműszolgáltatások (víz, elektromos áram, gáz) a hatályos előírásoknak megfelelő kialakítású és biztonságos rendszereken keresztül legyenek elérhetőek. A későbbi problémák (akár életveszélyes állapotok) elkerülése érdekében javasolt, hogy a vevő szükség szerint megfelelő szakértelemmel rendelkező szakember közreműködésével a közműszolgáltatásokat biztosító rendszereket (például a gázvezetékek kialakítását és elhelyezését; a gázóra állapotát; a villanyóra, a biztosítékok, a kapcsolók és konnektorok állapotát; a vízóra állapotát) átnézze, átvizsgálja.

A közműszolgáltatásokkal kapcsolatosan még fontos ellenőrizni a megvásárolandó ingatlant terhelő közüzemi tartozásokat is a közműszolgáltatóktól kérhető igazolással.

 

4. Közútkapcsolat

Lényeges szempont az ingatlanok esetében, hogy azokat közútról vagy magánútról meg lehet-e közelíteni. A hatályos jogszabályi előírások szerint ugyanis olyan telken lehet jelenleg új épületet (lakóépületet) elhelyezni, amelynek megközelíthetősége gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosítva van.

Emellett fontos ellenőrizni, hogy közútnak minősül-e az az út, amelyen a családi ház, az építési telek ténylegesen megközelíthető.

Amennyiben a megközelítést biztosító út nem közút, hanem magántulajdonban álló magánút, akkor felmerül annak a kérdése, hogy azon fennáll-e olyan szolgalmi jog, amely biztosítja, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan gépjárművel megközelíthető. A szolgalmi jog tekintetében annak tartalma is fontos, mivel az határozza meg, hogy az átjárás gépjárművel is lehetséges-e, vagy kizárólag a gyalogos átjárásra van mód. A szolgalmi jog tartalmát pedig azon megállapodás, vagy bírósági határozat, illetve az ahhoz tartozó változási vázrajz alapján van lehetőség ellenőrizni, amelyek szerint a szolgalmi jogot bejegyezték.

Ez esetben is javasolt a szolgalmi jog bejegyzésének alapjául szolgáló okiratokat (szerződést, bírósági határozatot, változási vázrajzot) a leendő eladó közreműködésével beszerezni és áttekinteni.

 

5.Építési- és használatba vételi engedély hiánya

Ha a fenti tanácsokat is figyelembe véve eljutott a vevő oda, hogy az adásvételi szerződés megkötésre került, az ingatlan telekhatára az előírt helyen van, az ingatlan megközelíthető és még a közműszolgáltatás is biztosított, akkor a következő kérdés az lehet, hogy az ingatlanon lévő családi ház a megfelelő építési engedélyek alapján épült-e meg, és a megfelel-e a hatályos használatbavételi engedélynek, illetve fennmaradási engedélynek.

Irodánk peres tapasztalata alapján különös gondot fordítunk a megvásárolandó ingatlan építési engedélyeztetési eljárására. Amennyiben az adott ingatlan építési engedély nélkül épült, vagy a nélkül került bővítésre, úgy a gyanútlan vevőt kellemetlen meglepetések érhetik, ami akár bontás elrendeléséhez is vezethet. Előzetesen tehát mindenképp javasolt ellenőrizni, hogy az ingatlan rendelkezik-e jogerős építési- és használatbavételi engedélyekkel.

E körben javasolt akár a leendő eladótól, illetve az illetékes építésügyi hatóságtól beszerezni azon engedélyeket, terveket, amelyek a megvenni kívánt családi házra kiadásra kerültek. A terveknek, engedélyeknek való megfelelősséget adott esetben célszerű lehet megfelelő szakember közreműködésével is ellenőriztetni.

 

6. A lakóház műszaki állapota

Családi házak esetében nem csak a közműszolgáltatásokat biztosító rendszerek (vezetékek, mérőórák), hanem valamennyi épületrész, épületszerkezet (így különösen az alapozás, a tartófalak, a szigetelés, a tetőszerkezet) műszaki állapota, és azok jellemzői is fontosak.

Számos esetben előfordult, hogy az épület alapozása nem megfelelő, az aljzat-, illetve a lábazat szigetelése nem került megfelelően kialakításra, vagy az időközben tönkrement és a tulajdonos nem gondoskodott annak kijavításáról. Az alapozás, illetve az aljzat- és lábazat szigetelése hibáinak a kijavítása a tapasztalatok szerint jelentős költségekkel járnak, és nem minden esetben eredményezik a hibák végleges megszüntetését.

További jelentős problémákat okozhat a tetőszigetelés (hő- és vízszigetelés) hiánya, hibája, annak nem az előírásoknak megfelelő kialakítása. A nem megfelelő vízszigetelés ugyanis az ingatlan beázását eredményezi, amely az egészségre is veszélyes penész megjelenésével jár. A hőszigetelés hiánya, illetve nem megfelelő kialakítása amellett, hogy a fűtéssel kapcsolatosan többletköltségekkel jár, hőhidak kialakulásához is vezethet, amely szintén kedvez a penész megjelenésének.

A vízszigetelés hiánya, hibája (különösen az aljzat- és lábazat szigetelésénél) a penész megjelenése mellett az épület tartószerkezeteinek az állékonyságát is veszélyezteti. A falakba, tartószerkezetekbe kerülő nedvesség ugyanis azok szerkezetét roncsolja, például az azokban levő betonacél korrózióját okozva. A nem megfelelő vízszigetelés miatt beszivárgó víz a térfogatának a hőmérséklettől függő változásával is repedéseket és így károkat okozhat az épületszerkezetekben.

 

 

A családi házak talán legfontosabb épületszerkezeti elemei a tartófalak, amelyek állapota, illetve anyaga jelentősen befolyásolja az ingatlan értékét is. A tartófalak esetében kiemelt jelentősége van annak, hogy azok milyen anyagból készültek (pld. égetett téglából, vályogból). Az ingatlan értéke mellett az adott épület műszaki paramétereit is egyértelműen meghatározza, hogy a falak az ellenállóbb égetett téglából készültek, vagy azok – akárcsak részben is – vályogból kerültek kialakításra.

A vályogból készült falak esetében kiemelten kell kezelni a falaknak a vízzel szembeni védelmét, és annak biztosítását, hogy a vályogfalból a nedvesség szabadon távozhasson. Ezen okokból a vályogfalak esetén a külső hőszigetelés kialakításakor is figyelmet kell fordítani annak egyedi jellemzőire.  A vályogból készült falak általában értékcsökkentő tényezők.

Több esetben előfordult, hogy az eladó nem tájékoztatta a vevőt arról, hogy a falak vályogból készültek, és az ingatlant égetett téglából épült házként értékesítette. Volt olyan eset is, amikor a vályogfalon olyan hőszigetelés került kiépítésre, amely a vályogfalak esetében nem alkalmazható, mivel a nedvességet a falakban tartja, és így annak állékonyságát veszélyezteti.

 

A fentiekre tekintettel javasoljuk a vevőknek, hogy – lehetőség szerint már az adásvételi szerződés megkötését megelőzően – a megfelelő szakértelemmel rendelkező szakember közreműködését igénybe véve vizsgálják meg az épület műszaki állapotát. Ugyanis egy szakember már az épület megtekintése alapján is több olyan – a laikus számára fel nem ismerhető – hibajelenséget is meg tud állapítani, amelyből következtetni lehet arra, hogy az épületnek milyen hibája, hiányossága van.

 

7. Ikerházak

Gyakran előfordul mind a használt ingatlanok, mind a vállalkozó által újonnan épített lakóházak, családi házak esetében az ikerházak. Egyre inkább elterjedt az új építésű ingatlanok esetében, hogy a vállalkozó az adott telekre több lakást magába foglaló házat épít. Ezen ikerházak minősülhetnek társasháznak, de állhatnak egyszerűen közös tulajdonban. Ilyen ikerházak esetében mindenképpen célszerű a birtokviszonyokat tisztázni.

Ez azért fontos, hogy ne kerülhessen a vevő olyan helyzetbe, hogy a szomszéd átjár a kizárólagosnak hitt kerten keresztül, amiről az eladó elfelejtett említést tenni.

Emiatt javasoljuk, hogy első lépésként az kerüljön ellenőrzésre, hogy a megvásárolni kívánt ikerház rész társasházi tulajdonban van, vagy a társasház alapítása nélkül közös tulajdonban áll. Amennyiben az ikerház esetében a tulajdonosok társasházat alapítottak, akkor mindenképpen ajánlat az társasház alapító okiratának, illetve – amennyiben van már ilyen – akkor a szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének a megismerése. A társasházi alapító okirat ugyanis pontosan szabályozza a használati viszonyokat, beleértve a közös tulajdonban maradó, de kizárólagosan használható, birtokolható kertrész, gépkocsi-beálló megjelölését.

Amennyiben az ikerház nem minősül társasháznak, akkor először annak ellenőrzése indokolt, hogy a tulajdonostársak kötöttek-e egymással már használati megállapodást az ingatlan használatának megosztására vonatkozóan és az kiterjed-e a jogutódokra. Abban az esetben, ha már van ilyen használati megállapodás, akkor javasolt azt megismerni, mivel az szabályozza, hogy a tulajdonostársak mely ingatlanrészek használatára, birtoklására jogosultak.

Előfordulhat az is, hogy a tulajdonostársak bár természetben ténylegesen megosztották az ingatlan használatát, de azt nem rögzítették írásban. Írásbeli megállapodás hiányában azonban a tényleges megosztás ellenére a tulajdonostársak között akár vita is kialakulhat a használati viszonyok tekintetében.

Mindenképp javasoljuk az ikerház szomszédok estében a használati megállapodás megkötését, amely a földhivatalba beadható, a jogutódokra kiterjedően is megköthető, így újabb kellemetlen meglepetések kerülhetők el.

A közös tulajdonban álló ikerházak, és egyéb családi házak esetében a használati megállapodás megkötése elengedhetetlenül szükséges, amennyiben annak megvételéhez bármelyik tulajdonostárs bankhitelt, vagy állami támogatást kíván igénybe venni. A bankhitel, állami támogatás igénybevételéhez pedig olyan használati megállapodás megkötését követelik meg a pénzintézetek, amely a ingatlan teljes területére kiterjedően meghatározza és szabályozza a használati viszonyokat, és egyértelműen rögzíti, hogy mely tulajdonostárs mely ingatlanrész, terület kizárólagos használatára, birtoklására jogosult.

A használati viszonyok mellett kiemelt jelentősége van az ikerházak műszaki jellemzőinek. Az ikerházak esetében ugyanis jellemzően egy közös fal választja el az egyes tulajdonosok által használt lakásokat. Ezen válaszfal kialakítása pedig jelentősen befolyásolja a megvásárolni kívánt ingatlan használhatóság, illetve adott esetben annak biztonságát.

Több esetben előfordult, hogy a válaszfal hangszigetelésének a hiánya, illetve a nem megfelelő zaj- és rezgésvédelem miatt a szomszédos lakás mindennapi használatával együtt járó hangok, zajok, rezgések olyan mértékben érzékelhetőek voltak a megvett ingatlanban, hogy az már zavarta a rendeltetésszerű használatot, és rontotta a lakás komfortját.

A hatályos jogszabályi rendelkezések [27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet], illetve szabványok [MSZ 15601-1:2007, MSZ 15601-2:2007] meghatározzák azokat a határértékeket, amelyek alapján eldönthető, hogy az adott ingatlan zaj- és rezgésvédelem, hangszigetelése megfelelő-e. Ezen szabványok meghatározzák a hangszigeteléssel kapcsolatos minimális követelményeket.

 

A hangszigeteléssel kapcsolatos hibák, hiányosságok kiszűrése érdekében javasolt az ingatlannak a szerződéskötést megelőző többszöri megtekintése, amely esetében célszerű az egyes megtekintéseket olyan napszakban megtartani, amikor a szomszédos lakást is használják, és így az azzal járó hanghatások, zajok, rezgések is érzékelhetőek.

 

8. Bankhitel, állami támogatás – CSOK

A hitelt nyújtó pénzintézetek szinte mindegyikének honlapján megtalálhatók azok a feltételek, amelyeket az adásvételi szerződéssel szemben támasztanak a kölcsön folyósításához. Ez könnyen beszerezhető, érdemes tanulmányozni, hogy elkerülhető legyen a szerződés későbbi módosítása.

Az állam által a lakásvásárláshoz nyújtott támogatások, így különösen a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) esetében a jogszabályok meghatározzák az ingatlanok azon műszaki paramétereit (például: komfortfokozat, alapterület), amelyek szükségesek a támogatás igénybevételéhez. Amennyiben a vevő a vételár kifizetéséhez CSOK-ot, vagy egyéb állami támogatást kíván igénybe venni, akkor javasolt, hogy a szerződéskötést megelőzően, akár a hitelt nyújtó pénzintézet előzetes értékbecslésének az igénybevételével felmérésre kerüljön az ingatlan abból a szempontból is, hogy megfelel-e a vonatkozó jogszabályi feltételeknek. Az ingatlan műszaki paramétereinek azonban nem csak az állami támogatások tekintetében van jelentősége, hanem azt is befolyásolja, hogy a hitelt nyújtó pénzintézet a hitelt az igénybe venni kívánt összegben fogja-e folyósítani, vagy annál kevesebb lesz az elérhető hitelösszeg.

Mind a bankhitel, mind az állami támogatás (CSOK) igénybevétele esetén szükséges, hogy a közös tulajdonban álló ingatlanokra vonatkozóan a tulajdonostársak a jogutódokra (vagyis a vevőre) is kiterjedő hatállyal használati megállapodást kössenek. Ezen használati megállapodással szembeni elvárás, hogy az részletesen tartalmazza a közösen, illetve kizárólagosan használt részeket. Ezek szöveges leírása mellett olyan térképvázlatot is mellékelni kell a használati megállapodáshoz, amelyen az egyes tulajdonostársak által használat részek egyértelműen, a megállapodás szövegével egyezően kerülnek feltüntetésre. Amennyiben a tulajdonostársak nem a tulajdoni hányaduknak megfelelően használják az ingatlant, akkor a többlethasználati igényről, vagy az arról történő lemondásról is rendelkezni kell a használati megállapodásban. További követelmény az is, hogy a bankhitel, állami támogatás (CSOK) igénybevételével megvásárolni kívánt lakóingatlannak önálló bejárattal, önálló közműórákkal, elkülönült gépészeti hálózattal (vagyis önálló gáz-, villany-, víz-, fűtési- és használati meleg vízrendszerrel) kell rendelkeznie. A közműórák megközelítését használati jog alapításával akkor is biztosítani kell, ha azok a másik tulajdontárs részén találhatóak.

A közterületi kapcsolat is szükséges, amely alól kizárólag az jelent kivételt, ha a telken belül biztosítva van az átjárás, megközelítés.

Természetesen a CSOK-ra, illetve az egyéb állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok nem csak az ingatlanokra, hanem a vevőre is külön feltételeket határoznak meg. Emiatt javasolt, hogy a szerződéskötést megelőzően a személyi feltételek is biztosítva legyenek.

 

Reméljük, hogy a fenti tájékoztató anyagunk meggyőzte a kedves olvasóinkat is arról, hogy az ingatlan-adásvételi szerződések készítése nem pusztán a számítógépen megnyitott sablon szerződés adatokkal feltöltését jelenti, illetve a megfelelő szakértő ügyvéd kiválasztása során sem feltétlenül a legalacsonyabb ügyvédi munkadíj az egyetlen mérlegelendő körülmény.