Irodánk 2004. óta nyújt bérbeadással kapcsolatos jogi tanácsadást olyan ingatlan üzemeltető társaságok részére, akik jelentős számú lakás- és ipari ingatlanok bérbeadásával, azok üzemeltetésével foglalkoznak.

Tapasztalataink alapján célszerű valamennyi, a bérleti szerződéssel kapcsolatosan lehetséges konfliktus helyzeteket a szerződésben előre szabályozni. Erre tekintettel ezúton szeretnénk röviden bemutatni, a bérleti szerződések buktatóit, vagyis azokat a körülményeket, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani.

A BÉRBEADÓ

Minden szerződés a szerződő felek meghatározásával kezdődik. Bérlői oldalról az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a bérlő kitől veszi bérbe az ingatlant, a bérleti szerződést a bérbeadói oldalról maga a tulajdonos, illetve az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, vagy annak meghatalmazottja köti-e meg.

Sajnos a jelenlegi lakásbérleti piacon számos visszaélés fordult elő amiatt, hogy az adott bérleményt nem az arra jogosult személy adta ki, vagy egyszerre több személynek adta ki ugyanazt az ingatlant, és a bérlő által befizetett előleg, óvadék eltűnt.

Ezen probléma elkerülése érdekében mindenképpen indokolt megtudni, hogy az a személy, aki ki akarja adni az ingatlant jogosult-e az ingatlannal rendelkezni, annak bérbeadására vonatkozóan szerződést kötni. Erre megoldás lehet, hogy a bérbeadásra kínált ingatlan adatai alapján az ingatlan-nyilvántartási adatokat megismeri a leendő bérlő. Az adatokba a bérlemény címe szerint illetékes járási földhivatalban ingyenes is be lehet tekinteni, tehát annak költsége nincs, legfeljebb csak némi időt vesz igénybe.

Amennyiben a lakást, az ingatlant bérbeadásra kínáló személy meghatalmazottként mutatkozik be, akkor mindenképpen indokolt meggyőződni, hogy a tulajdonostól kapott-e meghatalmazást, és a részére adott meghatalmazás megfelel-e a szükséges alaki (pld. két tanú előtt aláírt-e) és tartalmi követelményeknek.

A BÉRLŐ

A bérleti jogviszony másik fontos szereplője a bérlő, aki a bérleményt használni kívánja. Sokszor előfordul, hogy a bérleményt nem csak a bérlő hanem rajta kívül más személyek is használni kívánják. Ezen okból célszerű azt is megjelölni a bérleti szerződésben, hogy a bérleményt a bérlőn kívül még fogják-e más személyek (pld. családtagok) használni. Amennyiben lesznek ilyen személyek akkor, célszerű azokat megjelölni a bérleti szerződésben a későbbi viták elkerülése érdekében.

A bérlő oldaláról gyakran elvárás, hogy a bérleményt lakcímként, vagy tartózkodási helyként hivatalosan bejelentse. Természetesen erre lehetőség van, azonban ez abban az esetben okozhat némi problémát a bérbeadónak, ha a bérlő a bérleményből történő kiköltözése után nem szünteti meg a bérleménynek a lakcímeként-, illetve tartózkodási helyeként való nyilvántartását. Ennek megoldására szolgál az ún. lakcím-, tartózkodási hely fiktíválási eljárás. Ebben az eljárásban a bérbeadó a bérlemény fekvése szerinti járási hivatal az illetékes. A kérelemben meg kell nevezni a bérlő személyét, lakcímét, az ingatlan helyrajzi számát, és a bérlemény elhagyásának a körülményeit. Az eljárás illetékmentes.

A BÉRLETI SZERZŐDÉS TÁRGYA, A BÉRLEMÉNY:

A bérleti szerződés legfontosabb eleme, amelynek a pontos meghatározására nagyon oda kell figyelni, az maga a bérleti szerződés tárgya, vagyis a bérlemény.

A bérleti szerződésben ajánlott pontosan rögzíteni a bérlemény adatait, és a felek által adott esetben szükségesnek tartott minden körülményt (pld. a bérlemény műszaki állapotával kapcsolatos észrevételek). Amennyiben az ingatlannak csak egy meghatározott része kerül bérbeadásra (pld. egy kertes ház leválasztott, elkülönített lakrésze), akkor a bérleti szerződésben egyértelműen meg kell határozni a bérleményt, annak helyiségeit, illetve a használattal kapcsolatos egyéb kérdéseket (pld. a kert használata, annak esetleges megosztása).

További fontos kérdés az, hogy az ingatlan bútorozatlan, vagy bútorozott állapotban kerül-e bérbeadásra. Amennyiben a bérleményben bútorok vannak, akkor a későbbi viták elkerülése érdekében célszerű a feleknek egy ingólistát készíteni, és az ingóságok állapotát akár fényképfelvétellel rögzíteni.

A bérlemény birtokbavételekor lehetőség szerint a bérlemény minden lényes műszaki- és egyéb adatait rögzíteni szükséges a felek a birtokbaadási jegyzőkönyvben a későbbi viták elkerülése érdekében. Az adatok rögzítése alapján elkerülhető a bérleti szerződés megszűnésekor, a bérlemény visszaadásakori állapotával kapcsolatos viták.

KÖZÜZEMI DÍJAK ÉS EGYÉB KÖLTSÉGEK

Rezsiköltségek:

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a bérlemény használatával kapcsolatosan felmerülő – a bérlő által a bérleti díjon felül fizetendő – közüzemi díjakat (pld.: víz-, gáz-, villany-, csatorna-, illetve szemátszállítási díjak), illetve közös költséget a bérlő a bérbeadó részére fizeti meg közvetlenül, aki azt a közműszolgáltatók felé továbbfizet, vagy a bérbeadó hozzájárul a közműórák és egyéb közműszolgáltatásoknak a bérlő nevére történő átírásához, és így azokat a bérlő fizeti meg a szolgáltatók felé.

Sajnos gyakran előforduló probléma a közműórák és egyéb közműszolgáltatásoknak a bérlő nevére történő átírása esetén, hogy a bérlő – anélkül, hogy arról a bérbeadó tudna – nem fizeti meg a szolgáltatási díjakat, és jelentős tartozásokat felhalmozva a bérbeadó értesítése nélkül elköltözik az ingatlanból.

A fenti probléma elkerülése érdekében célszerű azt a gyakorlatot követni, hogy a közműórák és egyéb közműszolgáltatások nem kerülnek átírásra a bérlő nevére, és azt a felek a szerződésben kifejezetten ki is zárják. Ebben az esetben a bérbeadó pontosan tudja követni a közműdíjak összegét, és azt, hogy a bérlőnek a közműdíjakkal és a közös költséggel kapcsolatosan van-e bármilyen elmaradása.

Továbbá lehetőség van arra, hogy ún. feltöltős közműórák beszereltetésével a bérbeadó ellenőrizhesse a bérlő fogyasztását, és a bérlő bármilyen fizetési késedelméhez a felek azt a következményt fűzzék, hogy a bérbeadó jogosult a közműóra feltöltését szüneteltetni mindaddig, amíg a bérlő nem tesz eleget valamennyi fizetési kötelezettségének.

Követelés érvényesítésével kapcsolatos költségek

A bérlő fizetési késedelmével, illetve mulasztásával kapcsolatosan a bérbeadó oldalán jelentős költségek merülhetnek fel (pld. fizetési felszólítás díja, ügyvédi felszólítás költsége, fizetési meghagyásos eljárás, illetve peres eljárás kezdeményezésével kapcsolatosan felmerülő költség stb.). Ezen költségek egy része (pld. a felszólító levél postai költsége) nehézen érvényesíthető a bérlővel szemben.

A fenti okból kifolyólag célszerű, ha a felek a bérleti szerződésben megállapodnak a bérbeadó által érvényesíthető ún. adminisztrációs díjakról, amely a bérlő mulasztásából eredően a bérbeadó igényeinek, követeléseinek érvényesítésével kapcsolatosan felmerülő költségeket fedezheti. A bérleti szerződésben meghatározott adminisztrációs díjak mellett a fizetési meghagyásos, illetve peres eljárásban felmerülő perköltségek is érvényesíthetők, amelyet a bíróságok is elfogadnak. Az ún. adminisztrációs díjak alkalmazását elsősorban olyan bérbeadóknak célszerű alkalmaznia, akik nagyszámú lakás bérbeadásával foglalkoznak.

 A BÉRLEMÉNY HASZNÁLATA

A bérlemény használatával kapcsolatosan a felek a bérleti szerződésben általában szabályozni szokták azt, hogy a bérlő jogosult-e a bérleményt albérletbe, illetve harmadik személy használatába adni. Továbbá szabályozzák azt, hogy a bérlő köteles (ha ilyen van) a társasház szervezeti- és működési szabályzatát, és a házirendet betartani. Fontos kérdésként merülhet fel, hogy a bérlő az ingatlanban végezhet-e bármilyen átalakítást, és annak költségeit a felek milyen mértékben viselik.

A fenti kérdésekben célszerű akként megállapodni, hogy a bérlemény albérletbe-, harmadik személy használatába történő adását, illetve a bérleményben a bérlő által végzett bármilyen átalakítást, beruházást a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásához kötik a felek. Az írásbeli hozzájárulással a bérbeadó – a későbbi viták elkerülése érdekében – meghatározhatja, hogy az albérletbeadás esetén mely személy lehet az albérlő.

A bérleményben végzett átalakítással kapcsolatos megállapodásban a feleknek lehetősége van arra, hogy a későbbi viták elkerülése érdekében rendezzék a bérlő által elvégezhető átalakításokat, és azokkal kapcsolatos költségeknek a viselését.

Gyakran felmerülő kérdés és probléma az, hogy a bérlő jogosult-e a bérlemény zárait a beköltözéskor kicseréltetni, ezzel lényegében kizárni a bérbeadót. A válasz azonban az, hogy a bérlő nem jogosult a bérbeadót ilyen módon elzárni a bérleménytől, és adott esetben azzal a bérlemény használatának az ellenőrzését akadályozni.

Továbbá problémát okozhat, hogy a bérlő állatot kíván tartani. Emiatt célszerű a bérleti szerződésben rögzíteni, hogy a bérleményben lehet-e állatot tartani, illetve amennyiben a házirend (ha van ilyen) erre vonatkozóan rendelkezéseket (akár tilalmat) tartalmaz, akkor arról tájékoztatni kell a bérlőt.

A BÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

A bérleti jogviszony időtartama

A bérleti jogviszony tartama szempontjából fontos, hogy a felek a határozott, vagy határozatlan időtartamú bérleti szerződést kötnek-e.

A határozott időtartamú bérleti jogviszony esetében a felek a határozott idő alatt nem élhetnek a rendes felmondási jogukkal. Az ilyen szerződések megszüntetésének a lehetőséges korlátozottabb, mivel csak a felek közös megegyezésével, vagy rendkívüli felmondással lehet megszüntetni. Viszont a felek számára egyfajta stabilitást biztosít.

A határozatlan időtartamú bérleti jogviszony azonban könnyebben megszüntethető, mivel lehetőség van rendes felmondás gyakorlására, amellyel kapcsolatos felmondási időt a felek szabadon megállapíthatják, illetve arról is rendelkezhetnek, hogy az pld. a hónap végére szólhat.

A bérleti jogviszony felmondása

A bérleti jogviszony felmondásával kapcsolatosan meg kell különböztetni a rendes és a rendkívüli felmondást.

A rendes felmondásra kizárólag a határozatlan időtartamú bérleti jogviszony esetében van lehetőség, és azt nem kell indokolni. Azonban a rendes felmondás esetében is figyelni kell a felmondási idők betartására.

A rendkívül felmondásra azonban meghatározott esetekben kerülhet, és a szigorú határidők betartása mellett kerülhet sor. Az első esetkör az, ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg. Ez esetben a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A második esetkör, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául. Ez esetben a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

A BÉRLEMÉNY KIÜRÍTÉSE

A bérleti jogviszony megszűnésekor a legfontosabb kérdés a bérleménynek a bérlő által a bérbeadó részére történő visszaadása, birtokbaadása. A birtokbaadás során mind a két fél által aláírt jegyzőkönyvben indokolt rögzíteni a birtokbaadás tényét, valamint minden olyan körülményt, amelyet bármelyik fél szükségesnek tart. A későbbi viták elkerülése érdekében a jegyzőkönyvben célszerű rögzíteni a bérleménnyel, annak műszaki állapotával kapcsolatos valamennyi észrevételt, adott esetben fényképfelvételekkel is alátámasztva.

E tárgykörben két fő probléma merülhet fel. Egyrészt a bérlő megtagadja a bérlemény kiürítését, és a bérbeadó részére történő birtokbaadását a bérleti jogviszony megszűnése ellenére. A másik vitára okot adó eset lehet, ha a bérleményben a bérlő magatartása miatt bármilyen kár keletkezett.

A bérlemény kiürítésével kapcsolatos probléma megoldására, illetve az akár évekig tartó peres eljárás elkerülése érdekében célszerű, ha a bérlő a bérleti szerződés megkötésekor közjegyző előtt, közokiratba foglaltan kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz a bérlemény kiürítésére a bérleti szerződés megszűnése esetére. A bérlő közokiratba foglalt nyilatkozata alapján a bérbeadó adott esetében – per kezdeményezése nélkül – közvetlenül végrehajtási eljárást kezdeményezhet a bérlő ellen a bérlemény kiürítése iránt.

A bérleményben keletkezett hibákkal, illetve az azokkal kapcsolatos kártérítés mértékével összefüggő viták megelőzésre, illetve azok mielőbbi rendezésére megoldást jelenthet, ha a felek közösen felkérnek egy szakértőt, hogy a keletkezett kárt mérje fel, és állapítsa meg a helyreállítási költségeket. A szakértő felkérése történhet úgy, hogy a felek közösen megállapodnak a szakértő személyében, vagy az egyik fél (pld. a bérbeadó) által javasolt több szakértő közül a másik fél (pld. a bérlő) kiválaszthatja azt a személyt, akit a felek elfogadnak a szakvélemény elkészítésére.

EGYÉB

Kapcsolattartás

Fontos kérdésként merülhet fel, hogy a felek a bérleti jogviszony fennállása alatt, illetve azzal kapcsolatosan milyen elérhetőségeken (cím, e-mail, telefon stb.) tudják egymással a kapcsolatot tartani, és a szükséges nyilatkozatokat a másik fél felé megtenni.

 Problémaként merülhet fel az, hogy a másik fél nem érhető el, a részére küldött küldeményt (pld. felszólítást, felmondást) a posta „nem kereste”, „címzett ismeretlen” vagy más jelzéssel visszaküldi a feladónak. Erre az esetre célszerű a felek közötti kapcsolattartást akként szabályozni, hogy mindegyik fél köteles bejelenteni a másiknak az elérhetőségével kapcsolatos változást. Amennyiben ezt a bejelentési kötelezettségét bármelyik fél elmulasztaná, és emiatt a küldeményt a posta nem tudná kézbesíteni a részére, vagy a címzett megtagadná a levél átvételét, a küldeményt akkor is kézbesítettnek tekintik a felek a bérleti szerződés alapján, és így az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények (pld. felmondás hatályosulása) bekövetkeznek.

Bírósági kikötés

A bérleti jogviszonnyal kapcsolatosan felmerülő jogviták szempontjából fontos, hogy azt melyik bíróság dönti el. Ennek általában az utazási és egyéb költségek, illetve az egyes bíróságok túlterheltsége és az eljárás e miatti elhúzódása miatt van jelentősége.

Amennyiben a bérlő lakhelye, tartózkodási helye a bérbeadóétól eltérő, távoli településen van, vagyis a jogvita esetén valószínűleg olyan bíróság lenne az illetékes, amely távol esik a bérbeadó lakhelyétől, célszerű kikötni egy olyan bíróságot, amely a bérbeadó számára elérhetőbb. A kikötött bíróság pontosan név szerint vagy más azonosítható módon (pld. a bérbeadó mindenkori lakcíme szerinti bíróság) megjelölhető, de igazodhat például a bérlemény címéhez. Viszont a jogszabály szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék nem köthető ki.

Az illetékes bíróság kikötése nélkül is lehetőség van arra, hogy az alperes lakcíme helyett a per a bérlemény fekvése (címe) szerinti bíróság előtt kerüljön megindításra.