Elköveti a sikkasztás bűncselekményét az a társasházi közös képviselő, aki felhatalmazás nélkül vesz fel pénzt a társasház bankszámlájáról, azt az általa vezetett kft. házi pénztárába helyezi el, és felszólításra nem számol el azzal {Btk. 372.§ (1) bek., (2) bek. a) pont}.

A Btk. 372.§ (1) bekezdésébe ütköző sikkasztás bűncselekményét az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik.

Azt a tényt – tartalmilag felmentésre irányuló – felülvizsgálati indítványában a terhelt sem vonta kétségbe, hogy a neki felrótt összegek közös képviselői tisztségével összefüggésben és a társasház érdekében kerültek hozzá, ekként azok a terheltre rábízottnak tekintendők. A vitatott mozzanat a pénzösszegek társasház bankszámlájáról közgyűlési határozat nélküli felvétele és a terhelt által vezetett kft. házi pénztárába helyezése, majd a későbbi elszámolás hiánya volt.

A Kúria e körben – a felülvizsgálati eljárásban – maradéktalanul egyetértett a jogerős határozatot hozó bíróságok álláspontjával: a terhelt e cselekmények vonatkozásában sajátjakénti rendelkezése egyértelműen megvalósult, az megállapítható. A terhelt ugyanis e körben fel nem jogosított tulajdonosi részjogosítványt gyakorolt, amely a társasház érdekében kifejtettnek semmiképp sem tekinthető, a pénz felvételével és a kft. házi pénztárába helyezéssel az a társasház érdekköréből kikerült, oda már csak a terhelt kifejezett rendelkezése alapján kerülhetett volna vissza. A sikkasztás bűncselekménye ekként már a pénz felvételével és a házi pénztárba helyezésével befejeződött.  (BH 2017.10.321)

Az elszámolás hiánya tehát jelen esetben már a bűncselekmény törvényi tényállásának kimerítésén felüli olyan többletmozzanat volt, amely a lakóközösség ellenőrzési jogosítványának gyakorlásával összefüggésben merült fel, s ily módon a gyanú megalapozását, a feljelentés megtételét alapozta meg.

A bűncselekmény elkövetését lehetővé tette, hogy a társasház bankszámláihoz hozzáférési joga van a közös képviselőnek, e nélkül ugyanis nem tudná ellátni a napi üzemeltetési feladatait (pl.: közüzemi számlák kifizetése).

E felett kontrollt a számvizsgáló bizottság gyakorolhat, amely jogkörében eljárva bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát (Társasházi törvény 51. § (1) bek. a) pont). Így derülhet fény olyan terhelésről, amely nem a társasház érdekében merült fel, s amelyet nem előzött meg közgyűlési jóváhagyó határozat.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 28. § (1) bekezdés c) pontja értelmében ugyanis a közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról.