Kivel szemben érvényesíthetők a lakásingatlanban keletkezett károk, amelyek a társasház közös tulajdonában álló szigetelés meghibásodásából keletkeznek?

A társasházak esetében gyakran előfordul, hogy a társasházi közös tulajdonban álló lábazat, homlokzat és tető szigetelésének a hibája, hiányossága miatt a magántulajdonban álló lakás beázik, vizesedik, penészesedik, illetve abban egyéb károk keletkeznek. Az ilyen jellegű hibák, hiányosságok és az azokból eredő károk esetében felmerül az a lényeges kérdés, hogy ki köteles a javítást elvégezni, elvégeztetni, a hibát, hiányosságot megszüntetni, annak költségeit viselni, és a lakás tulajdonosa kitől kérheti a kára megtérítését.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) akként rendelkezik, hogy a társasház közös tulajdonában állnak az „épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy”. A társasház lábazatának, homlokzatának és tetőszerkezetének a szigetelése tehát olyan épületrész, amely az épület biztonságát szolgálja, és így társasházi közös tulajdonban áll. Emiatt ezen szigetelések fenntartását, karbantartását, és szükség szerinti kijavítását – a költségek viselés mellett – a társasház köteles biztosítani. Amennyiben tehát a társasház lábazati-, homlokzati- és tetőszigetelésénél olyan hiba, hiányosság áll fenn, amely miatt azok nem látják el megfelelően a feladatukat, akkor a kijavításukról a társasház köteles gondoskodni, és annak költségei a társasház tulajdonostársait terhelik a tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben.

A fenti költségek, kiadások körébe tartoznak egyrészt a társasházi közös tulajdonban álló épületrész (például a szigetelés) kijavításával, cseréjével, pótlásával kapcsolatos költségek és kiadások, másrészt a szigetelés hibája miatt az egyéb közös tulajdonú tartószerkezetekben, épületrészekben bekövetkezett hibákkal, károkkal összefüggő költségek, kiadások. Ezek természetesen a tulajdoni hányadoknak megfelelően a társasház tulajdonostársait terhelik.

A szigetelési hibák azonban azzal a következménnyel is járhatnak, hogy a külön tulajdonú lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló ingatlan beázik, vizesedik, penészesedik. Ebben az esetben is a társasház köteles a saját költségére kijavítani a közös tulajdonban álló szigetelést, épületrészt. Azonban a társasház emellett még köteles megtéríteni az érintett tulajdonostársnak a külön tulajdonban álló ingatlanában keletkezett hibák kijavításának az indokolt költségeit, megtéríteni az ingatlanban a szigetelési hiba, hiányosság miatt bekövetkezett károkat.

Azonban felmerülhetnek olyan hibák, hiányosságok, amelyeknek a kijavítása olyan mértékben sürgős, hogy azokat a további károk megelőzése érdekében a társasház intézkedésének a bevárása nélkül meg kell szüntetni, ki kell javítani. Ilyen esetben a tulajdonostárs is elvégeztetheti az épület állagának megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges javítási munkákat. Ennek költségei azonban változatlanul a társasházat és így végső soron a tulajdoni hányaduknak megfelelően a tulajdonostársakat terheli. A külön tulajdonban álló ingatlan tulajdonosa is köteles viselni a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben ezen javítási munkák költségeit. Emiatt ezen tulajdonos köteles levonni az általa elvégeztetett javítási munkák költségeinek a tulajdoni hányada alapján őt terhelő részét, és az ezt meghaladó költségek, kiadások megtérítésére tarthat igényt a társasházzal szemben.

A fentiekben előadottak mellett előfordulhat, hogy a vevő, mint új tulajdonos az adásvételi szerződés teljesítését, az ingatlan birtokbavételét követően szerez tudomást arról, hogy a lábazati-, homlokzati- és tetőszigetelésnek már a szerződéskötéskor fennállt hibája, hiányossága miatt az általa megvásárolt ingatlan beázik, vizesedik, penészesedik, vagyis annak általa korábban nem ismert rejtett hibája van. Ez esetben megállapítható, hogy az eladó az adásvételi szerződést hibásan teljesítette, amelyből eredően a vevő érvényesítheti az eladóval szemben a szavatossági jogait. Ezen szavatossági jogok alapján a vevő a kijavítási költségeknek a tulajdoni hányada alapján rá eső részének, mint a hibás teljesítésből eredő kárának a megtérítését is követelheti az eladótól.

A fentiekben előadottak alapján tehát lehetőség nyílik arra, hogy a tulajdonostárs az ingatlanában a társasház lábazati-, homlokzati- és tetőszigetelésének a hibájából, hiányosságából eredően bekövetkezett károk megtérítését, illetve a hibák, hiányosságok kijavítását az arra köteles személytől igényelje.

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Nyomtatás