„Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető.” Ptk. 5:84.§ (5)

Előzmény cikkeink:
Közös tulajdon megszüntetése 1. rész.
Közös tulajdon megszüntetése 2. rész.
Közös tulajdon megszüntetése 3 rész.

A társasháztulajdonná való átalakítás, mint harmadik közös tulajdon megszüntetési mód különbözik a természetbeni megosztástól, hiszen osztatlan közös tulajdon csak részlegesen szűnik meg: az ingatlan egyes részei – elsősorban a lakások – a tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek, míg az épület többi része (a telekkel együtt) osztatlan közös tulajdon marad. Éppen ezért a közös tulajdon társasháztulajdonná való átalakítása nem is tartozik a közös tulajdon megszüntetésének szűkebb értelemben vett módjai közé .

Társasház alakításához alapvetően nincs szükség bírósági határozatra, csak amennyiben a tulajdonostársak között nincs egyetértés a közös tulajdon megszüntetésének ezen módjának alkalmazásában. A társasházzá alakítás vizsgálatához nincs szükség külön keresetre vagy viszontkeresetre sem, de ahhoz szükséges valamelyik fél erre irányuló nyilatkozata.

Társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet, tehát alapító okiratot minden tulajdonostársnak alá kell írni, azonban a bíróság ítéletével pótolhatja valamely tulajdonostárs hiányzó jognyilatkozatát.

A társasházzá alakítást igénylő félnek csatolnia kell keresetéhez az alapító okirat tervezetét és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas alaprajzot, és a szükséges hatósági engedélyeket (építési engedély, használatbavételi engedély). Ha a társasház alapító okirat tervezetének tartalmát az ellenérdekű fél vitássá teszi, igazságügyi szakértő kirendelésével lehet tisztázni a perben az alapító okirat tervezet és az ingatlan tényleges műszaki tartalmának azonosságát, az ingatlannyilvántartási bejegyezhetőség ténybeli és jogi alapját. A bíróság csak akkor hozhat létre társasházat, ha annak műszaki és jogi feltételei egyaránt fennállnak.

A bíróság eljárására lényegében ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amikor a közös tulajdon természetbeni megosztásának feltételeit vizsgálja. Azaz az alapító okirat tervezet és mellékletei csatolásának elmaradása vagy hiányossága ugyanazzal a következménnyel jár, mint amikor a fél a természetbeni megosztáshoz szükséges jogerős közigazgatási hatósági engedély és változási vázrajz csatolása körében mulaszt.

A társasházzá alakítás műszaki feltételeit a Ptk. határozza meg a következőképpen: legyen legalább két önálló, műszakilag megosztott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonában, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

A bíróság általi társasházzá alakítás jogi feltétele az alapító okirat tervezetének, mellékleteinek és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas vázrajznak a bírósághoz történő benyújtása. Az alapító okirat tervezetének tartalmaznia kell többek között a társasház elnevezését, az ingatlan tulajdonostársait, a közös és külön tulajdon felsorolását, valamint az ingatlan-nyilvántartás által megkívánt egyéb adatot és jogi tényt. A vázrajzot egy arra feljogosított földmérővel kell elkészíttetni (A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 9.§). Mindezt a bírósághoz kell benyújtani a keresetlevéllel együtt.

Amennyiben a bíróság úgy látja, hogy a társasház alapításának feltételei fennállnak, abban az esetben ítéletébe foglalja az alapító okiratot, valamint a külön törvényben meghatározott keretek között a felek által lényegesnek minősített kérdések rendezését is, és hivatalból gondoskodik a társasház-alapítást tartalmazó dokumentációnak az ingatlan-nyilvántartást vezető hatósághoz történő megküldéséről a társasház alapítás bejegyzése végett.

Nincs helye a társasházzá alakításnak abban az esetben, ha hiányzik a felek együttműködésének hiánya, és a bíróság azt állapítja meg, hogy a felek közötti konfliktus az új tulajdonjogi keretek között sem oldható meg véglegesen.

Cikkünk  folytatódik: Közös tulajdon megszüntetése 5. rész