Bevezetés:

Tizenegy utas foglalt repülőjegyet egy légitársaságnál a Prága (Cseh Köztársaság) és Bangkok (Thaiföld) közötti, Abu-Dzabin (Egyesült Arab Emírségek) keresztül közlekedő légi járatra.

A közvetlenül csatlakozó járatnak a légitársaság által üzemeltetett, Prága és Abu-Dzabi közötti első repülési szakaszát a menetrendnek megfelelően bonyolították le, és az a célállomásra pontosan érkezett. A légi járat Abu-Dzabi és Bangkok közötti második repülési szakasza azonban, amelyet járatmegosztási megállapodás alapján egy másik légitársaság üzemeltetett 488 perces késéssel érkezett.

Kártalanítás harmadik országbeli légi fuvarozó által okozott késésért:

Mivel a légitársaság megtagadta a jelentős késés miatti kártalanítás megfizetését, az utasok az első fokon hatáskörrel rendelkező cseh bírósághoz fordultak a légi fuvarozóval szembeni kereset elbírálása céljából. Ez a bíróság helyt adott az utasok kártalanítás iránti kérelmének, megállapítva többek között, hogy még ha nem is a légitársaság üzemeltette a jelentős késéssel érkező légi járatot, kötelezni lehet a kártalanítás megfizetésére.

A bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a légitársaság az utasok felé közvetlenül felelős azért a kárért, amely őket a közvetlenül csatlakozó járatot üzemeltető másik légitársaság által biztosított részének késedelme miatt érte. Ennek oka, hogy a képviseletnek fogalmi eleme, hogy a képviselő közvetlenül felel a képviselt személy cselekményeiért. Ezenkívül a szerződő fuvarozó felelőssége a szerződésből következik, és az alól a fuvarozó nem mentesülhet azzal az indokkal, hogy a légi járat késedelmet okozó részét egy másik személy biztosította, mivel ez a helyzet olyan, mint az az alvállalkozásba adás egyéb formái.

Azonban a cseh alkotmánybíróság határozatában felhívta az eljáró bíróságot a német szövetségi legfelsőbb bíróságnak hasonló összefüggésben hozott határozatának vizsgálatára, amelyben az került megállapításra, hogy nem állhat fenn a szerződő fuvarozó felelőssége, ha nem ő volt az üzemeltető légi fuvarozó. Így tehát az utasok kártalanítás iránti keresetének csak akkor lehet helyt adni, ha az Európai Unión kívül letelepedett légi fuvarozó által az Unión kívül üzemeltetett légi járat érkezésének jelentős késéséért meg lehet állapítani a tagállam területéről járatot indító légitársaság felelősségét.

Az Európai Unió Bíróságának megállapításai:

A fenti ellentmondásra tekintettel a prágai városi bíróság az Európai Unió Bíróságához intézett kérdésével arra kereste a választ, hogy egy tagállam területén található repülőtérről induló és harmadik ország repülőterén keresztül egy további harmadik ország területén található repülőtérre érkező, két repülési szakaszból álló, egységesen foglalt, közvetlenül csatlakozó járat keretében az az utas, aki a végső célállomására háromórás vagy annál nagyobb késéssel érkezik – amelyet a második repülési szakasz okozott -, kártalanítás iránti keresetét megindíthatja-e az első repülési szakaszt lebonyolító légi fuvarozóval szemben.

A kérdés megválaszolására az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy amennyiben egy, az utassal szerződéses jogviszonyban nem álló üzemeltető légi fuvarozó kötelezettségeket teljesít, azt úgy kell tekinteni, hogy ezt a szóban forgó utassal szerződéses jogviszonyban álló személy nevében teszi, vagyis az első repülési szakaszt lebonyolító fuvarozó az utasokkal még a második repülési szakasz teljesítése során is szerződéses kapcsolatban marad.

Következésképpen az utasok magas szintű védelmének biztosítása érdekében a kártalanítás megfizetésére még abban az esetben is az első repülési szakaszt végrehajtó légi fuvarozó köteles, ha valamely másik légi fuvarozó által lebonyolított második repülési szakasz során következik be a késés. Ez a megoldás teszi ugyanis lehetővé, hogy a szállított utasokat a velük fuvarozási szerződést kötő üzemeltető légi fuvarozó kártalanítsa anélkül, hogy figyelembe kellene venni az e fuvarozó által a közvetlenül csatlakozó járat második repülési szakaszának végrehajtására kötött megállapodásokat.

Összegzés:

A fentiekből kitűnik tehát, hogy az egységesen foglalt, egy vagy több csatlakozással rendelkező légi járatot egy egységként kell felfogni. Ez azt jelenti, hogy az ilyen légi járatok keretében az első repülési szakaszt végrehajtó légi fuvarozó nem bújhat egy másik légi fuvarozó által végzett későbbi repülési szakasz hibás teljesítése mögé, tehát az utas megindíthatja kártalanítás iránti keresetét az első repülési szakaszt lebonyolító légi fuvarozóval szemben is.