Mennyit ér az ember élete?

A sérelemdíj mértékének bírósági megállapításánál irányadó szempontok bemutatása egy konkrét jogeseten keresztül.

A felperesen epehólyag-eltávolító műtétet kellet végezni az alperes kórházában 2007-ben. Az alperes orvosa orvosszakmai szabályszegésének következtében a műtét során átvágta a felperes májvezetékét, valamint a közös epevezetéket. Jogerős közbenső ítélet megállapította, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik az alperes irányába minden olyan kárért, amit az alperes orvosának szabályszegése okozott.

Az alperes alkalmazottja által a felperesen szakszerűtlenül végzett műtétre visszavezethetően a felperest a következő immateriális sérelmek érték:

1 több újabb műtéten kellett átesnie
2 hosszabb ideig és többször volt kórházban (213 naptári nap)
3 máj kötőszövetes átalakulása és májzsugorodás alakult ki nála, amely egy fáradékonysággal, gyengeséggel és intenzív bőrviszketéssel járó gyógyíthatatlan betegség
4 9 évvel később jobb oldali májlebenyét teljes egészében el kellett távolítani, melynek következtében májállományának 1/3-ad része maradt meg
5 mája állapota miatt gyógyszereket nem szedhet súlyos mozgásszervi panaszaira, emiatt folyamatos fájdalmakkal kell élnie
6 étkezési szokásait át kellett alakítania, a háztartási munkák elvégzésében segítségre szorul
7 pszichés-lelki állapota a perbeli műtét és annak következményei okán leromlott, kevert szorongásos és depressziós zavarban, illetőleg alvászavarban szenved
8 felperes jelenleg közvetett életveszélyben van, életkilátásai kimondottan rosszak, állapota májtranszplantáció nélkül teljes májelégtelenséghez és halálhoz vezet.

 

Jogi dilemma

Az alapvető kérdés, hogy milyen szempontok alapján „árazza be” a jogalkalmazó az emberi életet. Nyilvánvalóan nem lehet az emberi életnek meghatározni a „piaci árát”, de a bíróságnak mégis választ kell találnia arra a kérdésre, hogy ha egy embernek maradandó egészségkárosodás közvetett életveszélyes állapotot is eredményez az mekkora mértékű nem vagyoni kártérítéssel (sérelemdíjjal) kompenzálandó.

Felperesi kérelem

Felperes keresetében – az érvényesített vagyoni kártérítés mellett – 20 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Alperesi kérelem

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érdemi ellenkérelmében a nem vagyoni kártérítés iránti igényt jelentősen eltúlzottnak tartotta.

Elsőfokú ítélet és alperesi fellebbezés

Az elsőfokú bíróság – a megítélt vagyoni kártérítésen felül – kötelezte az alperest, hogy nem vagyoni kártérítés címén fizessen meg a felperesnek 13 000 000 Ft-ot. A bíróság indokolása szerint a felperes életvitele jelentős mértékben elnehezült, pszichés állapota jelentősen leromlott. Közérzete nem vitásan és érthetően rosszabbodott a műtétek során, befelé fordulóvá vált, amelynek nyilvánvaló oka az, hogy májproblémája miatt a halállal okszerűen és bármikor számolnia kell. A bíróság értékelve azt, hogy a felperes életét egyéb korokú megbetegedései is jelentős mértékben nehezítik, és ezért pszichés állapota csak részben áll okozati kapcsolatban a perbeli káreseménnyel, a felperesi kérelemnél alacsonyabb összeget állapított meg sérelemdíjként. Az elsőfokú bíróság a tényállásban felsorolt immateriális sérelmeket értékelte a nem vagyoni kár megállapításánál.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a nem vagyoni kártérítés 8 000 000 Ft-ra történő leszállítását kérte. Indokolása szerint a felperes pszichés állapota már a perbeli műtétet megelőzően is fennállt.

Kollégiumi állásfoglalás

Az ítélőtábla az alperes fellebbezését alaptalannak találta.  Az elsőfokú bíróság következtetéseivel egyetértett, annak indokolását azonban pontosította.

Az ítélőtábla szerint a rendelkezésre álló adatokból nem volt megállapítható, hogy a felperes pszichés állapota perbeli káreseményt megelőzően rossz lett volna, hiszen a pszichiátriai megbetegedésével kapcsolatos dokumentáció a perbeli káreseményt követő időponttól áll rendelkezésre.

Az ítélőtábla megjegyezte, hogy köztudomású tényként is elfogadható bizonyítottnak, hogy ha valakinek eltávolítják a májlebenyének 2/3-át, amely következményeként életveszélyes állapotba kerül, az a pszichés állapotát jelentősen rontja vagy tovább rontja.

A sérelemdíj mértékének megállapításánál irányadó szempontok

Az ítélőtábla szerint bár a károsultnak járó nem vagyoni kártérítés mértékének a megállapításához nem adható objektív zsinórmérték (meghatározásának a legfőbb szempontja ugyanis mindig a konkrét, individualizált felperes által elszenvedett immateriális sérelem, s annak a felperesre gyakorolt hatása), azonban az ítélkezési gyakorlat szerint összegének a meghatározásánál kiemelt jelentősége van az életkornak, a munkavégzési képesség elvesztésének, a családi-társadalmi kapcsolatokban bekövetkező akadályozottságnak, a fájdalmak jelentkezésének, a felmerülő fizikai nehézségeknek és az ebből adódó többletfeladatok személyiségre gyakorolt hatásainak, s általában véve az immateriális sérelem a károsult mindennapjaira gyakorolt hatásának.

Az ítélőtábla rögzítette, hogy a bírói gyakorlat több évtizede következetes abban, hogy a legsúlyosabb és egyben legmagasabb kárpótlást kiváltó káresemények a következők: bénulással, érzékvesztéssel, széklet- és vizelettartó képesség elvesztésével járó, következményes gerincvelő sérülések, továbbá a súlyos agysérülések, a végtagcsonkolások (különösen, ha mindkét alsó végtagra kiterjednek), a látás elvesztése (különösen, ha mindkét szemre vonatkozik), illetve a teljes mozgáskorlátozottság. Az ítélőtábla álláspontja szerint egy gyógyíthatatlan betegség és az emiatt közvetett életveszélyes állapot fennállása nyilvánvalóan több az életlehetőségek elvesztésénél. A közvetett életveszély az élet elvesztésének reális lehetőségét magában hordozó, a halál bekövetkezésének a kézzelfogható, belátható, közelségével fenyegető, súlyos lelki megterhelést eredményező állapot, amely a nem vagyoni kártérítéssel való kompenzáció szempontjából a maradandó egészségkárosodással esik egy tekintet alá, ezért magasabb összegű nem vagyoni kártérítéssel kompenzálandó.

Az ítélőtábla ezután a nem vagyoni kártérítés összegének megállapítása során kiindulópontul a bíróságok hasonló tényállású ügyben hozott eseti döntéseire támaszkodott:

 

Összehasonlításra alkalmas döntés káresemény életkor megítélt nem vagyoni kártérítés
Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.073/2013/7. (2014) porckorongsérv műtét következtében kerekesszékbe került a károsult 41 év 14 000 000 Ft
Debreceni Ítélőtábla

Pf.I.20.497/2014/4. (2014)

nyirokcsomó műtét közben átvágták az agyidegét, amelynek következtében jobb karja lebénult a károsultnak 23 év 15 000 000 Ft
Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.217/2014/5. (2015)

fel nem ismert gerincsérülést elszenvedett, és orvosi kezelésben nem részesített károsult kerekesszékbe kényszerült 60 év 12 000 000 Ft

 

Minderre tekintettel az Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a perbeli eseménykor 49 éves, arra visszavezethetően gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, közvetett életveszélyes állapotban lévő felperest ért immateriális sérelmek kompenzálásához mindenképpen szükségesnek tekinthető a mindösszesen 13 000 000 Ft összegű nem vagyoni kártérítés.

Összehasonlításképpen alább látható néhány nyugat-európai ország bírósága által megállapított orvosi műhibaperből származó sérelem kompenzálásaként megítélt nem vagyoni kártérítés.

 

Dánia hibásan állapították meg, hogy a beteg felépült a rákbetegségéből, ezért a nem megfelelő orvosi kezelés hiányában amputálni kellett a beteg lábát 59 33 000 000 Ft
UK rosszul elvégzett gerincműtét következtében a beteg részlegesen lebénult 13 650 000 Ft
UK a betegnek altatás alatt megállt a szíve, melynek következtében agykárosodást szenvedett el 19 500 000 Ft
UK tartósan bénító gerinc injekciót adtak be véletlenül a szülő édesanyának 38 161 679 570 Ft
Ausztria a sérelmet szenvedett fél az egyik lábát elvesztette, az egyik karja pedig  lebénult (nem orvos műhiba következtében) 10 200 000 Ft
Ausztria a sérelmet szenvedett félnek a látóidegei súlyosan sérültek, nagyon súlyos fokú koponyasérülést szenvedett, több testrészének kontrolltevékenysége hiányzott, és vízfejűség alakult ki nála (nem orvosi műhiba következtében) 4 hetes 25 500 000 Ft

 

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Nyomtatás