Bevezetés

A 21. században nagyon sokan foglalkoznak blog írással, melyen megosztják a nagy közönséggel a gondolataikat politikai témákról, főzésről, természetről, mások tevékenységéről és még sorolhatnánk. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy származhatnak jogviták abból, ha egy általunk vezetett és szerkesztett oldalon másokkal kapcsolatos véleményünknek adunk hangot, akár egy cikk formájában is, mely gondolat a harmadik személy tudomására jut, és azt magára nézve sérelmesnek tartja.

A blog írással kapcsolatosan felmerülő egyik lehetséges problémát a következő jogeseten keresztül kívánjuk bemutatni.

Konkrét jogeset

Egy egyesület az általa vezetett blogon közzétett egy cikket egy gazdasági társaságról, melyben arról foglalt állást, hogy vajon miért fizetünk évente 10.000.000,- Ft-al többet a fűtésért a cikkben hivatkozott gazdasági társaságnak annál, mint amennyit kellene. A gazdasági társaság sérelmesnek találta magára nézve a cikket, és pert indított az egyesület ellen, melyben kérte a bíróságot, hogy sajtó-helyreigazításra kötelezze az egyesületet. Az alperes természetesen a kereseti kérelem elutasítását kérte, figyelemmel arra, hogy nem tartozik a sajtótörvény hatálya alá.

Elsőfokú bíróság

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, kifejtette, hogy az alperesnek a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (továbbiakban: Smtv.) rendelkezéseinek megfelelő impresszuma nincsen, az alperes által közzétett cikk nem minősül sajtóterméknek. Kiemelte, hogy sem az alperes, sem pedig a kiadó nem végez üzletszerű gazdasági tevékenységet, melynek következtében a gazdasági szolgáltató jelleg sem állapítható meg a blog működésével kapcsolatosan.

Másodfokú bíróság

A másodfokú bíróság ítéletében helyet adott az elsőfokú bíróság által hozott ítéletnek. Azonban az elsőfokú bírósággal eltérően azt állapította meg, hogy az alperes blogja rendelkezik impresszummal, és szerkesztett tartalma van. Ennek következtében azt vizsgálta, hogy az internetes felület működése megfelel -e az Smtv. 1.§ 6. pontjának, mely szerint: „a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.” A másodfokú bíróság tehát azt vizsgálta, hogy az alperes tevékenységét rendszeresen, üzletszerűen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzi -e. Az alperes által becsatolt beszámolók, és mérlegek alapján megállapította, hogy az alperesnek nincs bevétele az internetes portál működéséből, az internetes felületet nem gazdasági szolgáltatásként nyújtja, valamint a kiadó semminemű kockázatot nem vállal a működésből eredően.

Felülvizsgálati eljárás

A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság megállapításival. Kiemelte, hogy az internetes felületen megjelenő reklámokból eredően nincs bevétele az alperesnek. Kiemelte, hogy a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az alperes üzletszerű gazdasági tevékenység keretein belül végzi a tevékenységét. A médiaszabályozás nem vonatkozik a nem gazdasági céllal működtetet magánkommunikációs csatornákra (blogokra). Az üzletszerűség lényeges eleme a rendszeres tevékenység, a gazdasági kockázatvállallás, és a nyereségre törekvés, melyekre elsődlegesen a blogot működtető gazdálkodásra vonatkozó adatokból, bevételekből és kiadásokból, a kialakított szervezetszerű működésből, valamint ezek összegségéből lehet következtetni. Az oldalon megjelenő reklámok csupán azt a célt szolgálják, hogy az alperes a költségeit a reklámokkal csökkenteni kívánta, ez azonban nem igazolja a nyereségre törekvést. A Kúria ezen indokra tekintettel a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta.

Záró rész

Nagyon fontos tehát, hogy blog vezetése körében tisztában legyünk azzal, hogy a tevékenységünk az Smtv. hatálya alá tartozik e-. Amennyiben igen, úgy sajtó-helyreigazítási pert kezdeményezésére van lehetőség a blogon megjelent cikkek tekintetében. A blog azonban elsősorban magánkommunikációs csatornának minősül, melyre tekintettel a sajtóra vonatkozó szabályok hatálya alá kivételesen, csak a sajtótermék (Smtv. 1. § 6. pont) fogalmára vonatkozó törvényi feltételek maradéktalan és kétségtelen teljesülése esetén kerülhet.