Védjegybejelentési stratégia

A védjegyszerzés előtt érdemes átgondolni néhány olyan kérdést, amivel megnövelhetjük a regisztráció sikerét, emellett pedig kordában tarthatjuk az ezzel járó költségeket is. Egy jól megválasztott védjegystratégiával hosszútávon biztosíthatjuk cégünk sikerét.

 

Védjegybejelentési stratégia

A védjegybejelentés benyújtása előtt érdemes átgondolni, hogy a következő öt éven belül milyen földrajzi területen szeretnénk üzleti tevékenységet folytatni: ez meghatározza, hogy nemzeti, nemzetközi vagy európai uniós védjegybejelentés felé induljunk.

Azt is át kell gondolnunk, hogy milyen termékeket szeretnénk piacra dobni az adott megjelölés alatt és/vagy milyen szolgáltatásokat szeretnénk nyújtani. Ezt azért is fontos előre tisztázni, mert a védjegybejelentés nem bővíthető: a bejelentésben meghatározott áruk és szolgáltatások körét nem tudjuk később kiegészíteni, azok bővítésére csak ismételt díjfizetéshez kötött új bejelentés benyújtásával van lehetőség, ráadásul sok kellemetlenséget és kiadást előzhetünk meg, ha optimálisan választjuk ki a védjeggyel jelzett árukat és szolgáltatásokat.

Ezt követően fel kell mérnünk, hogy az adott földrajzi terület(ek)re milyen korábbi védjegyek vannak bejegyezve, és olyan megjelölést kell választanunk, amely kellően különbözik ezektől.

Ha több országra vagy régióra szeretnénk védjegyet szerezni, a nemzeti, a nemzetközi és az európai uniós bejelentési rendszerek átgondolt kombinációjával a legkisebb kockázatot vállalva úgy spórolhatunk a bejelentési díjakon is, hogy nem veszítünk időt a bejelentés benyújtásával sem.

Érdemes feltérképezni azt is, hogy lehet-e és ha ilyen, milyen feltételekkel támogatást szerezni a védjegybejelentés költségeinek mérséklésére: hazai bejelentők (vállalkozások és magánszemélyek is) az 2020-1.1.3-IPARJOG pályázat igénybevételével, európai uniós védjegybejelentések bejelentési díjának esetében az EUIPO-tól pedig a KKV-k kaphatnak támogatást.

 

Meddig tart védjegyet szerezni?

A védjegybejelentéseket az egyes, a védjegyek regisztrálásával megbízott hivataloknál (hazánkban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az EU-ban az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) kell benyújtani, az eljárás hossza és jellege a hivataltól, a jól megválasztott megjelöléstől és a megfelelően elkészített bejelentéstől, valamint az esetleges felszólalásoktól, észrevételektől függ, de abban az esetben, ha nincs kifogás a bejelentéssel szemben, akár 4-7 hónap alatt oltalmat szerezhetünk. Sajnos a Covid-járvány ezen a téren is érezteti hatását: a nemzeti bejelentések esetében akár 3-4 hónnappal megnövekedett ügyintézési határidővel számolhatunk.

EU-s védjegyek esetén lehetőség van az ún. „fast-track” bejelentésre, a magyar nemzeti oltalomszerzést pedig extra díjak ellenében akár 1-2 hónap alatt is letudhatjuk (gyorsított, illetve különleges gyorsított eljárás igénylésével).

A világ számos országában szerezhetünk az EU-n kívül is védjegyoltalmat egyetlen nemzetközi bejelentéssel, amelyhez egy – hazai bejelentők esetében – jellemzően egy nemzeti vagy egy európai uniós védjegybejelentés szolgál alapul jelent. Nemzetközi bejelentéssel akár az USA-ban, Japánban vagy Ausztráliában is regisztrált védjegyet szerezhetünk jellemzően a bejelentés benyújtásától számított 14, egyes országok esetében nagyjából 20 hónapon belül.

Természetesen védjegybejelentés nélkül , illetve a védjegy regisztrálása előtt is használhatjuk a védjegyeztetni kért megjelölésünket a piacon, azonban a védjegyek biztosította kizárólagos jogokat csak a lajstromozástól kezdődően tudjuk hatékonyan érvényesíteni másokkal szemben.

 

A védjegybejelentéstől a lajstromozásig

Fontos hangsúlyozni, hogy nemzetközi védjegybejelentés(ek) esetén jelentős költségeket takaríthatunk meg az ún. alapbejelentés megfelelő megválasztásával: egy védjegy esetében akár 90.000 Ft is lehet a különbség attól függően, hogy nemzeti vagy EU-s védjegybejelentésre alapítjuk a nemzetközi bejelentéseinket. A legtöbb európai védjegyrendszerben, ha védjegybejelentésünk ellen a vizsgáló hatóság nem emel kifogást (pl. azt nem tartja megtévesztőnek, leíró jellegűnek, közrendbe vagy közerkölcsbe ütközőnek stb.), akkor a bejelentésünk meghirdetésre kerül: ezt követően észrevétel és/vagy felszólalás nyújtható be bejelentésünkkel szemben, amely esetben a bejelentés lajstromozása kérdésessé válhat, illetve – még szerencsés kimenetel esetén is – jelentősen elhúzódhat. Célszerű ezért a bejelentés előtt tájékozódni a lajstromozás pontos követelményeiről és arról, hogy van-e olyan korábbi védjegy vagy a piacon regisztrálás nélkül használt más korábbi megjelölés, ami akadályozhatja az oltalomszerzésünket.

Munkatársaink az oltalomszerzési stratégia meghatározásában, a korábbi védjegyek kutatásában, nemzeti, európai uniós vagy nemzetközi védjegybejelentések elkészítésében és benyújtásában, valamint a felszólalások vagy hivatali kifogások „leküzdésében” is segítséget tudnak nyújtani.

A védjegyekkel kapcsolatos következő cikkünk a védjegyoltalom előnyeit fogja ismertetni.

 

Online védjegybejelentés

Újdonság! Online védjegybejelentés a Mihalics Ügyvédi Iroda weboldalán! Tekintse meg csomagjainkat és küldje be védjegyét! A bejelentéssel kapcsolatos ügyintézéssel és a további felmerülő kérdésekkel kapcsolatban szakértő ügyvéd Kollégánk nyújt támogatást!

Érdekel

 

A cikk kezdőképe illusztráció.

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Nyomtatás