Az Ocean Tomo[1] vállalat 2020 szeptemberében adta ki az Immateriális javak piaci értékéről szóló tanulmány időközi frissítését, amelyben a COVID-19 járványnak a vizsgált tőzsdéken jegyzett nagyvállalatok piaci értékén belül a szellemi tulajdon által képviselt arányát elemezte.
Az Ocean Tomo már hosszú ideje vizsgálja a globális indexek piaci értékének összetevőit, különös tekintettel az immateriális javak szerepére. A tanulmányok középpontjában az elmúlt negyed évszázadban történt szellemi tőke piaci térhódítása áll. A szellemi tőke kifejezés általában a szellemi tulajdon hagyományos eszközeire – szabadalmakra, védjegyekre és szerzői jogokra – utal.
Az Ocean Tomo tanulmányában az amerikai és az európai piacok mellett elemezte az ázsiai piacokat is, mely során az alábbi megállapításokra jutott.
A kép forrása: https://www.oceantomo.com/intangible-asset-market-value-study/, 2021. május 10.
Az S&P 500[2], azaz a releváns amerikai tőzsdéken jegyezett, 500 legértékesebb vállalat piaci értékének 1975-ben még csak 17%-át tették ki az immateriális javak. Ez a szám 2015-ben 84%-ra emelkedett. A 2020-ban frissített adatokon alapuló tanulmány megvizsgálta a koronavírus gazdasági hatásait. Megállapította, hogy a COVID-19 felgyorsította az immateriális javak piaci részesedése növekedésének tendenciáját, az immateriális javak pedig már az S&P500 vállalatok piaci értékének 90%-át teszik ki.
Az S&P Europe 350[3], tehát a legfejlettebb európai piacok 350 vezető vállalata esetén a legkorábbi, 2005-ből rendelkezésre álló adatsort alapul véve a növekedési trend szintén megfigyelhető. Eszerint a vizsgált európai cégek piaci értéknek 2005-ben még csak 71%-át, míg 2020-ban már 75%-át biztosították az immateriális javak, azaz elsősorban a szellemitulajdon-jogok. Európa tehát továbbra is az USA mögött áll az immateriális javak piaci kapitalizációhoz való relatív hozzájárulásban – azonban mint látni fogjuk – még mindig jócskán megelőzi a fő ázsiai piacokon vizsgált cégeket.
A kínai Shanghai Shenzhen CSI 300 index[4] szerint 2020-ban 44%-át tették ki az szellemi javak a kínai vállalatok piaci értéknek. Japánban (Nikkei-225[5]) azonban még alacsonyabb ez a szám, csupán 32%. Ezzel szemben Koreában (KOSDAQ index[6]) már 57 %-os részesedése volt az immateriális javaknak a cégek értékében. Az Ocean Tomo Ázsiában szintén vizsgálata a COVID-19 hatásait: az USA-val ellentétben azonban Kínában, Japánban és Dél-Koreában a járvány az immateriális javak részesedésének csökkenését eredményezte.
Ezen értékek egy részét egyrészt az amerikaitól eltérő adatszolgáltatás, másrészt a nagyobb volatilitás is magyarázhatja. A Dél-Koreában tapasztat, a kínai és japán eredményeknél kedvezőbb indexet a tanulmány az ország sikerese járványkezelési stratégiájának tudja be.
A tanulmány szerint a USA-ra vonatkozó, több mint negyed évszázadot átfogó adatok egyértelművé teszik, hogy a gazdaság a materiális, azaz a „megfogható” javakról áthelyezte a hangsúlyt azon immateriális javak felé, ahol az értéket a gondolat vezérli. Bár hasonló idősorok nem áll rendelkezésre az európai és az ázsiai piacokról, az e gazdaságokat egyre inkább uraló vállalatok jellegének egyszerű megfigyelése arra utal, hogy hasonló dolog történt ezeken a piacokon is, amely valószínűleg a jövőben is megfigyelhető lesz.
Lábjegyzet:
[1] A 2003-ban alapított Ocean Tomo, LLC cég pénzügyi, technológiai és kapcsolódó szellemitulajdon-jogokra összpontosító vélemény-, menedzsment és tanácsadó szolgáltatásokat nyújt.
[2] A Standard & Poor’s 500 index rövidített elnevezése, amely a NYSE és a NASDAQ által jegyzett, 500 legnagyobb értékű amerikai vállalat indexe.
[3] Az S&P Europe 350 index 350 vezető blue-chip vállalatot tartalmaz 16 fejlett európai piacról.
[4] A Sanghaji vagy a Sencsen tőzsdén jegyzett, 300 A-részvényből álló, szabadon mozgó súlyozott index.
[5] A tokiói tőzsdén jegyzett 225 legmagasabb minősítésű japán vállalat árfolyamokkal súlyozott átlaga.
[6] A koreai KOSDAQ index egy tőkésítéssel súlyozott index, amely a dél-koreai részvények gyűjteményének, a KOSDAQ piacnak a teljesítményét méri.
