A védjegy

Gyakran találkozunk a márka, a brand és a védjegy fogalmakkal, amelyeknek elsősorban az a szerepe, hogy egy cég vagy vállalkozás magát, illetve áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse másoktól, mások termékeitől és/vagy szolgáltatásaitól. A branding egy cég egész arculatát, imázsát, az általa közvetíteni kívánt üzenetet határozza meg, aktívan építkezve a vállalat védjegyeire.

Mit értünk védjegy alatt?

A védjegy egy olyan piaci eszköz, ún. árujelző, amellyel lehetővé válik, hogy kitűnjünk a tömegből és a termékeink vásárlói vagy szolgáltatásainkat igénybe vevői fogyasztóink mindig a mi termékeinket vagy szolgáltatásainkat válasszák, azaz olyan termékhez, szolgáltatáshoz jussanak, amilyeneket elvárnak.

A védjegy egy meghatározott (általában országokra, kivételesen régiókra, mint pl. az EU) területre érvényes jogi oltalmat takar, ami egy hivatalhoz benyújtott bejelentést és vizsgálatot követő ún. lajstromozási eljárás eredményeként keletkezik. A védjegybejelentéssel egyidejűleg díj is fizetendő, ami igazodik a bejelentésben megjelölt áru és/vagy szolgáltatási osztályok számához. A védelem 10 évig tart, ami korlátlan alkalommal, díj fizetése ellenében megújítható.

Milyen megjelölés lehet védjegy?

Védjegy lehet szó, szóösszetétel, nevek, jelmondatok, ábra, betű, szám, fényjel, hologram, alakzat [sík, 3D), szín(összetétel], pozíciómegjelölés, mozgást megjelenítő megjelölés, multimédia-megjelölés, mintázat, hang és ezek kombinációja.

A védjegy alapvető funkciója a megkülönböztetés, ezért ki van zárva az oltalomból minden olyan megjelölés, amely az adott áruk, szolgáltatások tekintetében leíró jellegű (pl. az áru vagy a szolgáltatás egyik jellemzője, vagy kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak az áruval/szolgáltatással kapcsolatban) vagy egyéb okból nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, illetve amely az adott terület védjegyjogszabályai alapján ki zárt az oltalomból (pl. közerkölcsbe ütközik stb.).