Publikációk

A telki szolgalom terjedelmének korlátai
A telki szolgalom terjedelmének korlátai A használat szolgalomszerűségének megítélése a megállapított tényekből levont anyagi jogi következtetés (anyagi jogkérdés), ami az anyagi jog megsértése körében vizsgálható. A telki szolgalom célja nem lehet olyan kizárólagos és általános jellegű területhasználat, amely alapján az

IPARJOG 2025-2026 Pályázat: Védje szellemi tulajdonát utólagos támogatással!
Ha az SME FUND 2026 pályázat ki, akkor az IPARJOG 2025–2026 Pályázat be! – Védje szellemi tulajdonát utólagos támogatással! Az egyszerűen és gyorsan elérhető EU-s pályázati keretek kimerülése miatt egyelőre nem lehet igénybe venni a hazai, EU-s vagy nemzetközi védjegy-

Társasházakat érintő jogszabályi változások 2026
A társasházak esetében az elmúlt évek talán egyik legjelentősebb jogi változása, hogy a hatlakásosnál nagyobb, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) törvény hatálya alatt működő társasházak közös képviselőjének és az intézőbizottság elnökének kötelezővé vált az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése,

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés miatt
A megállapodás érvényességének megtámadásakor jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés alatt a másik fél jogellenes magatartását kell érteni, ha erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. A megtámadással élő fél szubjektív érzete és annak időtartama önmagában nem minősül megtámadásra okot adó

Az elévülés megszakításának okai nem bővíthetők
Az elévülés megszakításának okai nem a felek jogaira és kötelezettségeire, hanem az igényhelyzetben lévő alanyi jog kikényszeríthetőségére vonatkozó szabályok. A felek szerződési szabadsága ezért eltérő elévülés-megszakítási okok meghatározására nem terjed ki, azaz a Polgári Törvénykönyv szerinti elévülés-megszakítási okok köre nem

Végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben a bíróság szakvéleménytől történő eltérési joga
A bíróság szakkérdésben – egyéb bizonyítékok mérlegelésére, illetve a logika általános szabályaira figyelemmel – csak akkor térhet el a szakvéleménytől, ha az azzal kapcsolatos aggályok további szakértői bizonyítás útján sem voltak tisztázhatók, illetve a szakértő nem kategorikus, hanem csupán valószínűségi

A feltétel és az időhatározás elhatárolása egymástól a szerződési jogban
A Kúria határozatában kifejtette, hogy míg a feltétel egy bizonytalan jövőbeni esemény, addig az időhatározás egy meghatározott, biztosan bekövetkező jövőbeni időpont megjelölését jelenti. Feltétel esetében a bizonytalanság nem csupán magának az eseménynek a bekövetkezésében, hanem annak időpontjában is megmutatkozhat. Előbbiekre

A társasházi külön tulajdonhoz tartozó osztatlan közös tulajdon elbirtoklásának akadálya
A Kúria határozatában megállapította, hogy a társasházi külön tulajdonhoz tulajdoni hányadrészek formájában kapcsolódó osztatlan közös tulajdon önállóan forgalomképtelen, ezért elbirtoklás tárgya sem lehet. A Kúria határozatában megállapította azt is, hogy a társasházi közös tulajdonban álló földrészlet részben sem tartozhat társasházi