Előzmény cikkeink:
1. rész: Kikre vonatkozik a panasztörvény? Ki élhet bejelentéssel?
2. rész: Hogyan működik a belső visszaélés-bejelentési rendszer?

Mi minősül hátrányos intézkedésnek?

A bejelentők számára minden olyan intézkedés hátrányos, melyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és amit a jogviszonyával kapcsolatban valósítanak meg, abban az esetben is, ha az egyébként jogszerű lenne. A felmondás pl. a bejelentés megtétele miatti hátrányos intézkedésnek minősül.

Bejelentőket megillető vélelem

Amennyiben a bejelentő úgy vélekedik, hogy a hátrányos intézkedés megtételére a jogszerű bejelentése miatt került sor, és a jogszerűséget bizonyítani tudja, úgy az ezzel összefüggésben az általa indított hatósági vagy bírósági eljárásban vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedés megtételére azért került sor, mert a bejelentő jogszerű bejelentéssel élt, továbbá a hátrányos intézkedést hozó felet terheli annak bizonyítása, hogy az általa megtett intézkedésre alapos indokkal, és nem a bejelentés miatt került sor.

Mikor minősül a bejelentés jogszerűnek?

Jogszerű a bejelentés abban az esetben, ha a bejelentő a bejelentését a visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén tette meg, továbbá, ha a bejelentés alapjául szolgáló információt a munkavégzésével kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte és okkal feltételezte, hogy a bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

Mikor nem illeti meg védelem a bejelentőt?

Nem illeti meg védelem a bejelentőt, amennyiben a bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi, a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget, a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi, bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a NAV állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.

Az anonim bejelentőket is megilleti a fentiekben hivatkozott védelem, ha későbbi azonosításukat követően hátrányos intézkedés éri őket. Védelem illeti meg továbbá azt is, aki segítséget nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételében, továbbá aki a bejelentővel kapcsolatban álló személy.

Hogyan biztosítható, hogy a viaszélés bejelentési rendszer jogszerűen működjön?

A legjobb megoldás arra, hogy minden jogszabályi előírás megfelelően be legyen tartva az a kiszervezés. Kiszervezés esetén a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével, a bejelentések vizsgálatában történő közreműködéssel bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható, melyre vonatkozó szabályokat a cikksorozatunk negyedik részében fogjuk bővebben kifejteni.