A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi törvény XXV. törvény (továbbiakban Törvény) a munkáltatók számára nagyon lényeges előírásokat tartalmaz, és az alapvető célja, hogy védelmet nyújtson az uniós jog megsértését bejelentő foglalkoztatottak számára. Cikksorozatunkban a Törvény legfontosabb szabályait kívánjuk bemutatni annak érdekében, hogy mind a foglalkoztatók, mind pedig a foglalkoztatottak tisztában legyenek a jogaikkal és a kötelezettségeikkel is.

A Törvény 2 fontos határidőt is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a mely foglalkoztatóknak milyen időponttól kezdődően kell megkezdenie a belső-visszaélés bejelentési rendszer (továbbiakban: Rendszer) működtetését, meghatározza továbbá azt is, hogy kikre terjed ki a Törvény hatálya.

A Törvény szerint foglalkoztató, aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, a foglalkoztatott pedig az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Foglalkoztatók, akikre nézve kötelező a panasztörvény

Fontos azonban, hogy a Törvény nem minden foglalkoztatóra terjed ki. A legalább 250 főt foglalkoztató munkáltatóknak kötelező belső visszaélés bejelentési rendszert működtetni, és ezen kötelezettségüknek 2023. július 25. napjáig eleget kell tenniük.  A legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatók számára is kötelező a Rendszer működtetése, az ő határidejük 2023. december 17. napja, tehát ezen időpontig kell a Rendszert létrehozniuk.  Természetesen az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkavállalóknak is lehetőségük van rá, hogy a Rendszert működtessék, ők azonban erre nem kötelesek.

Kötelesek továbbá a Törvény szerint a Rendszer működtetésére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztatók is, tehát például a hitelintézetek, az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, a könyvvizsgálói tevékenységet végzők, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők, a székhelyszolgáltató és így tovább.

Foglalkoztatottak, akik bejelentéssel élhetnek

A Rendszerben bejelentést tehet a foglalkoztató által foglalkoztatott, továbbá az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy is, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött. Fontos, hogy azon személyek is tehetnek bejelentést, akik nem munkavállalói a foglalkoztatónak, azonban szerepük lehet az esetleges jogsértések feltárásában. Ezek alapján bejelentéssel élhet a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt egyéni vállalkozó, egyéni cég, vállalkozó, alvállalkozó de például a beszállító is.

Cikksorozatunk második részében az eljárási szabályokkal foglalkozunk, értve ez alatt a bejelentések határidejét, megtételének módját, továbbá a kivizsgálás határidejét is.
2. rész. Hogyan működik a belső visszaélés-bejelentési rendszer?