Közös tulajdon megszüntetése 3. rész

„A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja.” Ptk. 5:84.§ (1) bek.

Előzmény cikkeink:
Közös tulajdon megszüntetése 1. rész
Közös tulajdon megszüntetése 2. rész

Amennyiben a természetbeni megosztás nem célravezető, úgy a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy valamely tulajdonostárs megfelelő ellenérték fejében magához tudja-e váltani a másik tulajdonostárs tulajdonrészét. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit

A tulajdonostárs tulajdoni hányadának a megváltását kell előnyben részesíteni például, ha a fél a megváltási ár megfizetéséhez szükséges teljesítő-képességgel rendelkezik, és a vita tárgyát képező ingatlan túlnyomórészt ő és családja használja, továbbá, ha a tulajdonostársak között a viszony elmérgesedett.

Az üzleti célra (vagy arra is) használt ingatlan megváltáshoz fűződő – versengő – érdekek körében azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan használatához, működtetéséhez melyik félnek fűződik nagyobb gazdasági érdeke.

A teljesítőképesség az igényérvényesítés anyagi jogi feltétele. A teljesítőképesség igazolását ezért az ügy körülményeitől függően rugalmasan kell kezelni, az bármilyen módon történhet, ami megfelelően valószínűsíti, hogy a fél a fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. A teljesítőképesség igazolására leggyakrabban az ügyvédi vagy bírói letétet, a fél bankszámlakivonata, ritkább esetekben munkáltatói igazolás vagy a hozzátartozóknak a megváltási ár kifizetéséhez ígért anyagi támogatásról szóló nyilatkozata szolgál . A teljesítőképességet nem kell igazolni abban az esetben, ha a bíróság a megváltási ár részletekben való megfizetését rendeli el, és a fizetendő összeg nem nagy. Mellőzhető a teljesítőképesség vizsgálata akkor is, ha a bíróság a megváltási ár meg nem fizetése esetén másodlagosan árverési értékesítésről rendelkezik.

A bíróságok az ítélet meghozatalakori (meghozatalára vonatkozó) forgalmi értéket veszik alapul. Az más kérdés, hogy milyen módszerrel állapítják meg erre az időpontra vetítve az ingatlan forgalmi értékét. A bíróságok többségében a per alakulásától függően a felek valamelyike – ez lehet mind a felperes, mind az alperes – által előadott forgalmi értéket vették irányadónak, ha azt a másik fél nem vitatta. Igazságügyi szakértő kirendelésére ennek hiányában kerül sor. A szakértői vélemények nem ritkán tartalmazzák, hogy a szakvélemény meddig „hatályos”. Arra is volt példa, amikor a szakértő az „ítélethozatalkor várható” értéket véleményezte. A bírói gyakorlat szerint általában egy évig fogadható el a szakvéleményben foglalt forgalmi érték.

 

A közös tulajdon megszüntetése iránti perek leggyakrabban a magához váltás megszüntetési forma alkalmazásával zárulnak.

Cikkünk itt folytatódik: Közös tulajdon megszüntetése 4. rész.

 

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Nyomtatás
A cikk kezdőképe illusztráció.