A Ptk. 6:439. § (1) bekezdése szerint biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. A biztosító azonban korlátozhatja azon biztosítási események körét, melyekre a biztosítás kiterjed.

A Kúria elé került ügyben a biztosítási szerződés általános feltételei között feltüntetett általános kizárások szerint a biztosítás nem terjedt ki olyan kárra, amely gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság stb.) vezethető vissza. A különös feltételek szerint biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak véletlen, váratlan és előre nem látható megrongálódása, megsemmisülése, eltulajdonítása minősült. A tűz biztosítási eseménynek minősült, ha az égési folyamat nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből tovább terjedni képes, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosított lakóépületben tűz keletkezett, amelyben megrongálódott a lakóépület, valamint megsemmisült, illetve megrongálódott az abban lévő ingóságok egy része. A tüzet a kandalló okozta.

A biztosító a tulajdonos kárát nem térítette meg. Indokolása szerint ugyanis egy kandalló annak rendeltetésszerű használatával – fűtéssel – nem okozhatja a környezete felgyulladását, ezért a tűz technológiai hibára, a kandalló bekötésének hibájára vezethető vissza.

A perben eljárt igazságügyi szakértő tűzvizsgálati szakvéleményében a tűz keletkezését a falszerkezetben, a kéménybekötésnél állapította meg. Annak okát abban jelölte meg, hogy a füstcsövön kiáramló hő felmelegítette annak hőszigetelését és környezetét, mert az akkumulálódott hő nem tudott eltávozni a fal és a kémény hőszigetelése, valamint a kandalló hátfala miatt. A kandalló és a füstcső által folyamatosan biztosított hőmennyiség elérte a falszerkezetben lévő anyagok gyulladási hőmérsékletét. Ezzel összefüggésben annak az okát, hogy a kandalló beüzemelését követően több mint nyolc évvel később keletkezett a tűz, abban jelölte meg, hogy vagy csökkent a füstcső hőszigetelő képessége, vagy intenzívebben használták a kandallót, vagy nagyobb lánggal égett a tűz.

A Kúriának tehát a tekintetben kellett állást foglalnia, hogy a szakértő által feltárt tűz oka gyártási, technológiai hibának minősül-e.

A bizonyítékok fentiek szerinti értékelése alapján a Kúria álláspontja szerint nem állapítható meg a biztosító által hivatkozott kizárási ok. A szakvélemény alapján a tüzet a hő akkumulálódása okozta, amelynek lehetséges okait a szakvélemény feltüntette. Ezek az okok nem minősülnek gyártási, technológiai hibának, hanem olyan körülmények, amelyek a biztosított vagyontárgy véletlen, váratlan és előre nem látható megrongálódását okozták. A Kúria végül kiemelte, hogy önmagában a károsodás bekövetkezéséből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az gyártási, technológiai hibára vezethető vissza.