A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A közös tulajdon megszüntetésének joga a tulajdonostárs erős tulajdoni jogosítványa, amely csak kivételesen, a Ptk.-ban foglalt „alkalmatlan idő”-re vonatkozó kifogás alapján korlátozható. „Alkalmatlan idő” kifogására időlegesen fennálló, belátható időn belül megszűnő körülmények bekövetkezése esetén lehet hivatkozni, például instabil piaci viszonyok, kedvezőtlen szociális körülmények esetén, vagy akár családvédelmi szempontokat is figyelembe lehet venni.
-
A sorrendiség
A közös tulajdon megszüntetését – amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni egymással – a bíróság előtt indított peres eljárásban lehet igényelni. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben a bíróságnak a Ptk.-ban meghatározott sorrendben kell vizsgálnia az egyes megszüntetési módok alkalmazásának lehetőségét.
A Ptk. szerinti közös tulajdon megszüntetésének sorrendje a következő:
- természetbeni megosztás
- tulajdonostárs tulajdoni hányadának megváltása
- társasházzá alakítás
- árverési értékesítés.
Ha a felek a közös tulajdon megszüntetését egybehangzóan ugyanazon a módon kérik és annak feltételei igazoltak, a bíróság a sorrendben megelőző megszüntetési módot vagy módokat nem vizsgálja. A közös tulajdon megszüntetése iránti perekben nem érvényesül maradéktalanul a kérelemhez kötöttség elve, tekintettel arra, hogy a Ptk. a bíróság számára egyetlen korlátot állít fel: “…nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik”. A bíróság ezért a Ptk. sorrendje szerint köteles megvizsgálni az egyes megszüntetési módok alkalmazásának lehetőségét.
Többséginek mondható az a gyakorlat, hogy a bíróságok csak azokat a megosztási módokat vizsgálják, amelyeket a felek kértek; a kérelem és ellenkérelem keretei között rendelkeznek a közös tulajdon megszüntetéséről. Ez a felfogás és gyakorlat járásbírósági, törvényszéki és ítélőtáblai szinten egyaránt tetten érhető.
A közös tulajdont megszüntető ítéletben kivételesen helye lehet vagylagos (alternatív) kötelezést tartalmazó rendelkezéseknek, vagy egyidejűleg, egymás mellett több megszüntetési mód alkalmazásának.
-
Eljárásjogi kérdések
A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben valamennyi tulajdonostársnak perben kell állnia (kényszerű pertársaság). A tulajdonostársak perben állására vonatkozó szabályok szerint perbe kell vonni a haszonélvezetre, használatra jogosultakat, a bejegyzett tartási és életjáradéki jog jogosultját, s ha a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, akkor e jog jogosultját is. Más érdekeltek esetében a körülmények egyedi mérlegelésétől függ, hogy szükséges-e a perbevonásuk.
A per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának az értéke. Ha azonban a felperes a közös tulajdon természetbeni megosztása esetére a tulajdoni hányada értékénél nagyobb értékű ingatlanrészt igényel, a per tárgyának értéke ez a nagyobb érték. Ha pedig a felperes úgy kéri a közös tulajdon megszüntetését, hogy a bíróság a közös tulajdonú ingatlant vagy annak egy részét megfelelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába, a per tárgyának értéke a tulajdonába adni kért tulajdoni hányad értéke. A pertárgyértéknek mindig az ingatlan valós forgalmi értékéhez kell igazodnia. A forgalmi érték megállapításához a felek egyező nyilatkozata hiányában általában szakértői bizonyítás szükséges; annak időszerűségéről – hosszabb pertartam esetén – a szakértői vélemény kiegészítése útján kell gondoskodni.
A “pervesztes fizet” elve értelmében – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A közös tulajdon megszüntetése iránti perekben a pernyertesség-pervesztesség megítélése tekintetében figyelembe kell venni, hogy a bíróság a felperes keresete alapján megszüntette-e a közös tulajdont, valamint azt is, hogy a megszüntetésnek melyik módját választotta. Ha a bíróság a felperes keresetének helyt adva szünteti meg a közös tulajdont, a felperes a közös tulajdon megszüntetése tekintetében pernyertesnek, az alperes pervesztesnek minősül. Ha a bíróság a keresettől eltérő módon szünteti meg a közös tulajdont, a felperes a megszüntetés módját tekintve nem minősül pernyertesnek. Ebben az esetben a pernyertesség-pervesztesség arányát a megszüntetés módjára figyelemmel kell meghatározni. Ha a bíróság teljes egészében az alperes kérelmének megfelelően dönt, a felperes csak a megszüntetés körében tekinthető pernyertesnek, így a perköltséget a felek nyilatkozataira figyelemmel kell megosztani a felperes és az alperes között.
A közös tulajdon megszüntetése iránti perben a bíróság ítélete pótolja a jogváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséhez szükséges bejegyzési engedélyt. Elegendő, ha a bíróság az ítéletében úgy rendelkezik, hogy a megváltási ár kifizetésének az igazolásától teszi függővé a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését.
