Az irányadó tényállás szerint a peres felek között munkaviszony állt fenn. A munkaszerződés versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazott, mely szerint a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követő két évig Magyarország területén nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Rögzítették, hogy amennyiben a munkavállaló a megállapodás céljával ellentétes tevékenységet fejt ki, úgy 15 millió forint, a Ptk. 6:351. §-a alapján megállapított általános kártérítést köteles fizetni a munkáltatónak.
A peres felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntették. A megállapodás szerint kijelentették, hogy a munkaviszonyból származó, egymással szemben fennálló anyagi jellegű követeléseiket rendezték, egymással szemben további követelést nem tartanak számon, illetve ilyen igényt nem támasztanak.
A munkavállaló még ez évben részt vett egy konkurensnek minősülő kft. megalapításában, melynek tagja is, a munkáltató szerint megsértve ezzel a versenytilalmi megállapodást. Erre tekintettel elsődlegesen 4.500.000,- Ft általános kártérítés és kamata megfizetésére kérte kötelezni a munkavállalót. Másodlagosan ugyanezen követelését kötbér jogcímén kérte megfizetni.
Az alperes munkavállaló a versenytilalmi megállapodás érvénytelenségének megállapítását kérte, tekintettel arra, hogy az jó erkölcsbe ütközik, annak célja az alperes ellehetetlenítése, a verseny kizárása, illetve utalt arra is, hogy az összeg vonatkozásában feltűnő értékaránytalanság állapítható meg.
Versenytilalmi megállapodás fennállásának kérdése
Az eljárt első és másodfokú bíróság megállapította, hogy a felek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg a munkaviszonyból származó valamennyi igényüket rendezték. Rögzítették, hogy további követelést nem tartanak számon, így a munkaszerződésben kikötött versenytilalmi megállapodást is megszűntnek tekintették.
A Kúra nem értett egyet az eljárt bíróságoknak e körben kifejtett álláspontjával. A felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, az okirat azonban nem tartalmazott külön rendelkezést a versenytilalmi megállapodásról.
Az egységes bírói gyakorlat szerint a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése nem zárja ki a versenytilalmi megállapodás fennmaradását. A munkaszerződésbe foglalt versenytilalmi megállapodás fennmarad, ha a felek kizárólag a munkaviszony megszüntetésében állapodtak meg. A felek kifejezett rendelkezése hiányában a versenytilalmi megállapodás megszüntetésére akkor sem hivatkozhat a munkáltató alappal, ha a megállapodás megfogalmazása szerint a munkaszerződés megszüntetéséről rendelkeztek. Azon kitételt pedig, miszerint egymással szemben követelésük nem áll fenn, nem lehet kiterjesztően értelmezni, tekintettel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 5. § (2) bekezdése alapján:
„a jogról lemondó, vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.”
Fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a versenytilalmi megállapodás nem szűnt meg.
Versenytilalmi megállapodás érvényességének kérdése
A felek a munkaszerződésben foglalt versenytilalmi megállapodásnak megfelelően szerződésszegő magatartás esetére előre meghatározott összegű kártérítés megfizetését kötötték ki, a Kúria álláspontja szerint azonban e rendelkezés érvénytelen. Kártérítés megfizetésére csak kár bekövetkezése esetén van mód, érvényesen csak ilyen kötelezettséget lehet vállalni. Amennyiben nem következik be kár, a másik fél kártérítés fizetésére nem kötelezhető, a kártérítés jogalapi eleme a bekövetkezett kár. A felek az adott esetben olyan kikötést alkalmaztak, amely attól függetlenül kötelezi a kártérítés megfizetésére a volt munkavállalót, hogy a munkáltatónak felmerült-e kára vagy sem. Mivel a versenytilalmi megállapodás szankcióról rendelkező része jogszabályba ütközik, így az érvénytelen, arra igényt alapítani nem lehet.
Követelés érvényesíthetősége kötbér jogcímén
A felperes másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a munkaszerződés általános kártérítésként megállapított összeg kötbér címén illeti meg a munkáltatót. Az Mt. 228. § (6) bekezdése lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy kötbért kössenek ki. Erre csak írásban kerülhetett volna sor, s amennyiben azt eltúlzottnak ítélte volna a bíróság, annak mértékét kötelezett kérelmére mérsékelhette volna. A perbeli esetben írásban kötbér kikötésére nem került sor, a bíróság pedig a felek utóbb érvénytelennek minősülő szerződéses kikötését nem módosíthatja, nyilatkozatukat nem értékelheti át.
Összegzés
A versenytilalmi megállapodásban a felek jogosultak kötbérfizetést kikötni arra az esetre, ha a másik fél olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. A kötbér kikötésének kifejezettnek kell lennie. Ha a felek a megállapodásban – kötbér helyett – kártérítésben állapodnak meg, az Mt. kárfelelősségi szabályai az irányadóak, így az a szerződésszegésből eredő kár bizonyítása hiányában nem érvényesíthető. Előre meghatározott összegű kártérítés kikötése pedig érvénytelen, arra igényt jogszerűen nem lehet alapítani.







