Külföldi állampolgár tanúként meghallgatása polgári perben

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) személyi hatálya nem csak a magyar állampolgárok illetve hazánkban nyilvántartott jogi személyekre terjed ki. A törvény – a joghatósági szabályokkal összhangban – vonatkozhat külföldi magán és jogi személyek jogvitáira is.

Egy külföldi elemmel rendelkező (pl.: az egyik fél külföldi állampolgár, vagy külföldi jog személy) polgári per megindításakor elsőként mindig a joghatóság kérdéskörét kell megvizsgálni. Ez röviden annyit jelent, hogy az adott ügy vonatkozásában melyik állam joga alkalmazható, és melyik állam bírósága fog eljárni. Ennek megállapítására a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet nyújt segítséget.

Azonban egy polgári perben a nem magyar állampolgár és Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező tanú esetében másként alakulnak az eljárási szabályok. Egyrészt azért, mert a tanú nem félként vesz részt a perben, másrészt a tanú meghallgatására, mint bizonyítási eszköz igénybe vételére egy már a magyar bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban kerül sor.

Főszabályként a tanúmeghallgatást tárgyaláson kell lefolytatni, amely egy kizárólag külföldi lakóhellyel rendelkező tanú esetében nagy költségekkel és nehézségekkel járna.

Erre tekintettel a Pp. 204. § akként rendelkezik, hogy ha a bizonyítást olyan külföldi államban kell lefolytatni, amellyel a megkeresések teljesítésére a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat áll fenn, a bizonyítás iránt ennek megfelelően kell intézkedni.

Irodánk által folytatott peres képviseleti tapasztalataink alapján a magyar polgári bíróságok elsősorban megkísérlik a külföldi állampolgárságú tanú külföldi lakóhelyének címére kézbesíteni a meghallgatásáról szóló idézést. Az idézés kézbesítése a magyar hivatalos iratok kézbesítéséről szóló jogszabályok szerint történik. Az előnye ennek, hogy a nemzetközi egyezményekben/európai uniós rendeletekben megfogalmazott hosszú eljárási cselekmények elkerülhetők. Ezzel ellentétben a bizonyítással terhelt felet ez a kézbesítési technika hátrányosan érinti. A külföldre kézbesített peres irat – a tanú akár átveszi akár nem – a magyar jogszabályok szerinti szankciók – amelyek a tanú meg nem jelenéséről rendelkeznek – nem alkalmazhatóak rá. Így a bíróságok a rendelkezésre álló adatok alapján döntenek, amely az egyik fél számára hátrányos lehet.

A tanú meghallgatás másik módja a megkeresett bíróság útján történő idézés. Az adott ország erre kijelölt bírósága fogja a tanú meghallgatást foganatosítani, vagyis a tanút idézi, és a magyar bíróság által feltett kérdésekre a saját országa bíróság előtt válaszol, amit jegyzőkönyveznek és megküldenek a magyar hatóságnak.

A megkeresett bíróság útján történő idézés esetében elsődlegesen meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan nemzetközi vagy európai uniós rendelet, amelyek az állampolgárság szerinti állam és Magyarország között fennáll. Ezekben a jogforrásokban teljes körűen szabályozva vannak mind a külföldi kézbesítésre mind pedig a bizonyítás-felvételre vonatkozó eljárási szabályok.

A Magyarország és más államok között hatályos, a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködés területén alkalmazandó uniós és nemzetközi jogforrásokat alábbi honlapon lehet megtekinteni: http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/magyarorszag-es-mas-allamok-viszonylataban-a-polgari-igazsagugyi-egyuttmukodes-teruleten-hatalyban-levo-unios-es-nemzetkozi-jogforrasok

Jogforrások:

–          1979. évi a nemzetközi magánjogról szóló 13. törvényerejű rendelet

–          A polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november 15. napján kelt Egyezmény (kihirdette a 2005. évi XXXVI. törvény)

–          A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt egyezmény (kihirdette a 2004. évi CXVI. törvény)

Bizonyításfelvétel polgári és kereskedelmi ügyekről szóló 1206/2001/EK  rendele

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Nyomtatás