Kábítószer-termesztés esetén kizárólag a növényi egyedek száma alapján kell megállapítani a mennyiségi értékhatárt {Btk. 178. §, 461. § (2) bek.}.

Az irányadó tényállás szerint a terhelt 2014. évben a tartózkodási helyéül szolgáló lakás szomszédságában lévő lakást is bérelte, amely ingatlanban 2014 januárjától kezdődően 2014. december 23. napjáig marihuána növényt termesztett. Ezen időszak alatt legalább két alkalommal a termést leszüretelte és abból származó kábítószert cigaretta formájában fogyasztotta.

A 2014. december 23-át megelőző időszak utolsó – néhány héttel korábbi – aratásának tőszáma legalább 50 volt, míg 2014. december 23-án 75 tő volt az utolsó termesztési ciklus eredménye. A 75 tő közül 48 tő volt kifejlett növény.

A terhelt által termesztett növények a marihuánára jellemző kannabinoid vegyületeket – köztük delta-9-THC-t – tartalmaznak, amely az 1965. évi 4. tvr. -rel kihirdetett Egységes Kábítószer Egyezmény I. Jegyzékére figyelemmel, a Btk. 459. § (1) bekezdésének 18. a) pontja értelmében kábítószernek minősül.

A 2014. december 23-án lefoglalt 48 kifejlett marihuána növény totál-THC-tartalma mintegy 305 grammra becsülhető, amely meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak mintegy 2,5-szerese, de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát, annak mintegy 25 %-a.

A nyomozás során a házkutatás alkalmával önként 790.000 Ft-ot adott elő a nyomozó hatóság részére a terhelt élettársa. A bíróság által megállapított tényállás rögzítette, hogy: az így lefoglalt összeg nincs összefüggésben a terhelt által megvalósított bűncselekménnyel. Nem merült fel ugyanis arra vonatkozó adat, hogy a terhelt a megtermelt kábítószert bárkinek is eladásra felkínálta vagy továbbadta volna.

A jogerős ítélet ellen a terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a cselekmény törvénysértő minősítésére alapított okból, az indítvány tartalmilag enyhítésre irányult. A törvénysértő minősítés sérelmezése kettős indokon alapult: egyrészt azon, hogy nem került sor igazságügyi botanikus szakértő kirendelésére, másrészt mert kábítószer-termesztés (birtoklás) esetén kizárólag a növényi egyedek száma alapján kell megállapítani a kannabisz mennyiségét és figyelmen kívül kell hagyni az ugyanazon növények hatóanyag-tartalmát.

A védelem érvelése szerint – hivatkozva a szemlejegyzőkönyv azon megállapítására, hogy 48 tő kifejlett növény és 27 tő palánta került lefoglalásra – nem állapítható meg kétséget kizáró bizonyossággal, hogy a növények már önálló fejlődésnek indultak-e.

A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálása során a cselekmény minősítése körében osztotta a felülvizsgálati indítványban kifejtett védői álláspontot, vagyis azt, hogy kábítószer-termesztés esetén kizárólag a növényi egyedek száma alapján kell megállapítani a mennyiségi értékhatárt.

Rámutatott a Kúria arra, hogy a jogalkotó a 2012. évi C. törvényben meghatározott a jelentős mennyiségen felül egy ún. különösen jelentős mennyiséget (csekély mennyiség kétszázszorosa), amelynek bevezetését a kábítószer birtoklásánál éppen az indokolta, hogy a forgalmazási szándék, illetve a kábítószer kereskedelmi céllal történő megszerzése, tartása nehezen bizonyítható, ezért annak bizonyítottsága hiányában önmagában a mennyiség okán szükségessé válik a büntetés szigorítása.

Hangsúlyozta a Kúria, hogy az 57. BK vélemény alapján olyan növények esetében, amelyek ha feldolgozás nélkül felhasználhatóak, illetőleg ha az elültetett növény már fejlődik, akár gondozás mellett, befejezett a cselekmény.

A jogerős ítéleti tényállás kötötte a felülvizsgálati eljárásban eljáró Kúriát, ennek megfelelően a terhelt terhére büntetőjogilag 125 tő (a már hivatkozott érvelés szerint beleszámítva a palántákat is) termesztése állapítható meg és értékelendő. A minősítés alapját képező tőszám okán ez pedig jelentős mennyiséget meghaladó tőszámnak tekintendő.

Végül megjegyezte a Kúria, hogy ugyan az irányadó tényállás tartalmazta, hogy a terhelt saját fogyasztása biztosítása végett termesztette a kábítószert, azonban ha az elkövető a fogyasztáson felül alapeseti, vagy jelentős, vagy különösen jelentős mennyiségre követ el súlyosabb bűncselekményt, a fogyasztói pozícióját elveszíti és a súlyosabb elkövetői magatartásba beolvad a kábítószer-fogyasztás, e terhelt esetében ezért ezt is meg kellett állapítani.

(BH 2017.10.318)