A közös tulajdonban lévő ingatlan használatához fűződő többlethasználati díj igénylésének feltételei

A többlethasználati díj iránti igény olyan vagyoni igény, ami a közös tulajdonban lévő ingatlan használatához kötődik, és a használati jogról való lemondó nyilatkozat esetén a díjigény megalapozatlan.

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállásban a felperes és az alperes felbontották házasságukat, mely bontás során az alperes önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el a közös ingatlant, és a lakáshasználati jog ellenértékére sem tartott igényt. Ezt követően a felperes keresetében a házastársi közös vagyon megosztását kérte, az alperes azonban, viszontkeresetében többlethasználati díj megfizetésére kérte kötelezni a felperest.

A Kúria megállapította, hogy a többlethasználati díj iránti igény, olyan polgári jogi, vagyoni igény, amely a közös tulajdonban lévő ingatlan használatához kötődik. Alapvető szabályozás, hogy a tulajdonost elsősorban a használat joga illeti meg, ennek hiányában azonban kérheti a használat jogának pénzbeli ellenértékeként használati/többlethasználati díj megtérítését. Alapvető feltétel tehát, hogy a használati jogával a tulajdonos ne tudjon élni, és emiatt lépjen fel díjigénnyel. A másodfokú bíróság tehát azt helytállóan állapította meg, hogy használati díjra az a tulajdonostárs is igényt tarthat, aki elköltözött a közös tulajdonban álló lakásból, és a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részét felvette. A lakásból távozó tulajdonostárs használati jogának megszűnése a hasznokban való részesedésen, illetve a részesedés arányán nem változtat, ezért elköltözését követően a lakásban maradó tulajdonostárstól a kizárólagos használatáért pénzben ellenértéket (használati díjat, többlethasználati díjat) követelhet. Tévedett azonban a másodfokú bíróság abban, hogy az igény követelhetősége deklarálásából automatikusan következik a használati/többlethasználati díj követelésének megalapozottsága. Több évtizedes joggyakorlat támasztja alá, hogy nem jár többlethasználati díj annak, aki a lakáshasználati jogával önként hagyott fel és az ingatlan terheit sem viseli. Tehát abban az esetben, ha az igényelni szándékozó fél önkéntesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyja el az ingatlant, nem jár használati/többlethasználati díj, tekintettel arra, hogy a gyakorlat ezt a használati jogról történő lemondásként értelmezi.

A Kúria fentiekben hivatkozott megállapításaira tehát minden esetben figyelemmel kell lenni, és a tulajdonostársaknak a közös tulajdonban álló lakás elhagyása tudomásul kell venni, hogy amennyiben önként hagyják el a lakást és a terhek megfizetésében sem vesznek részt, úgy később többlethasználati díjra sem lesznek jogosultak.