A Kúria Polgári Kollégiumának Gazdasági Szakága a magánszakértői véleményekkel kapcsolatosan megállapította, hogy annak ellenőrizhetetlensége eredményezheti a vélemény aggályosságát ugyanis, ha a fél, az üzleti titok védelme érdekében nem enged hozzáférést a szakvéleményben felhasznált adatokhoz, akkor vállalni kell annak kockázatát. Ennek következtében ugyanis a magánszakértői vélemény objektivitásának megítélése nem biztosított.
A tényállás szerint egy használt ruha kereskedelemmel foglalkozó Kft. a tevékenységét a felperestől bérelt üzlethelyiségben és az alperestől bérelt telephelyen végezte. A felperes jelentős mennyiségű használt ruhát adott át a Kft. részére bizományosi szerződés keretében. A társasággal szemben végelszámolás indult. Az alperes bérleti díjtartozás miatt a bérleti szerződést felmondta, a telephelyet lezárta, az árukészletet pedig zálogjogára hivatkozva magához vette. A peres felek és a végelszámoló megállapodtak abban, hogy a felperes bizományosi készlete értékének megfelelő minőségű és súlyú használt árut a felperes részére átadnak, majd a fennmaradó készletből a két bérbeadó cég hitelezői igényének arányában és értékének megfelelő súlyú árut elkülönítenek és azt hitelezői tulajdonba veszik. Az alperes részéről ez az átadás nem történt meg, mely kapcsán egy előzmény perben a felperes részére a bíróság kötelezte őt rosszhiszemű birtoklásából kifolyólag kártérítés megfizetésére, melyet teljesített is.
Fentiekre tekintettel a felperes peres eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, mely során kérte, hogy kötelezzék az alperest az okozott kárának a megfizetésére, az alperes ellenkérelme az eljárás megszüntetésére irányult. Az elsőfokú bíróság a felperes által követelt összeg egy részét megítélte, a fennmaradó összeg tekintetében elutasította a felperes keresetét. A peres felek fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az ítéletet részben megváltoztatta és a felperes keresetét teljes mértékben elutasította. Indokolásában kifejtette az elutasítás okát, mely legfőképpen a szakértői vélemény aggálytalanságát vitatta. A felperes által megbízott magánszakértő által készített magánszakértői vélemény hivatkozást tartalmaz a felhasznált, nyilvános számviteli dokumentumok között el nem érhető könyvelési adatokra, mely adatokat a felperes üzleti titokra hivatkozással nem küldött meg a bíróság részére. A magánszakértői véleményhez felhasznált adatok tehát mind az alperes, mind a bíróság számára ellenőrizhetetlenné váltak. A másodfokú erre tekintettel felhívta a felperest arra, hogy egészítse ki a magánszakértői véleményt, mely felhívást azonban a felperes elkésetten teljesített. A határidő elmulasztása miatti igazolási kérelmet a másodfokú bíróság elutasította, így a határidőn túli perbeli cselekmény hatálytalannak tekintendő, és a teljes kereset elutasításra került.
A másodfokú döntést követően a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Felülvizsgálati kérelmének egyik legfőbb indokaként azt jelölte meg, hogy a főkönyvi dokumentumokat szándékosan nem tette az eljárás részévé, ugyanis az alperesnek azokat nem kívánta bemutatni, tekintettel arra, hogy üzleti titkokat tartalmaznak. A Kúria a felülvizsgálat iránti kérelmet elutasította. Elsősorban felhívta arra a figyelmet, hogy a felperes által hivatkozott indokok alapján az ügyben nem indítható felülvizsgálati eljárás, ugyanis sem az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, sem a Kúria által közzétett határozattól való eltérés nem állapítható meg a jelen esetben. Megállapítja azonban, hogy a magánszakértői vélemény kapcsán a két bíróság ellentétes megállapításra jutott. Az elsőfokú eljárásban a kiegészített magánszakértői véleményt aggálytalannak találták, míg ezzel szemben a másodfokú eljárásban az ellenkezőjét állapították meg, és végső soron ez volt a helytálló döntés. A Kúria ezt azzal indokolja, hogy a könyvelési adatok hiányában sem a bíróság, sem az alperes számára nem ellenőrizhető a szakvéleményben foglalt adatok helyessége, másfelől a szakvélemény hiányos, mivel nem tartalmaz összehasonlító adatokat bizonyos elemek tekintetében. A Kúria felhívja a figyelmet arra is, hogy az ellenőrizhetetlenség eredményezi az aggályosságot a jelen esetben, hiszen nem csak az alperes, hanem bíróság sem tudja az adatok hitelességét ellenőrizni. Az üzleti titok megőrzéséhez a felperesnek joga van, ugyanakkor az igényérvényesítése esetén annak kockázatát, ha erre hivatkozva nem teszi lehetővé annak ellenőrzését, hogy az általa megbízott magánszakértő milyen adatokból dolgozott, ő viseli. Ebben az esetben ugyanis nem biztosított a magánszakértői vélemény objektivitásának megítélése, amely miatt a szakvélemény helyességéhez nyomatékos kétség fér.