A Kúria Polgári Kollégiumának gazdasági szakága által kibocsátott bírósági határozat kimondja, hogy

a pótbefizetés elrendelésére egy gazdasági társaság esetén akkor kerülhet sor, ha a társaság vagyona, saját tőkéje, nem biztosít fedezetet a veszteségeire, s ez a veszély fenyegeti az üzletszerű gazdasági tevékenység zavartalan folytatását. Kiemeli, hogy önmagában a számviteli törvény szerinti mérlegben kimutatott veszteség, melyet az éves beszámoló tartalmaz, nem alapozza meg a pótbefizetés elrendelését.

A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló ügyben egy kéttagú korlátolt felelősségű társaság (továbbiakban: társaság) társasági szerződése alapján a taggyűlés a veszteségek fedezésére a tagok számára pótbefizetést írhat elő, melynek befizetési kötelezettsége a tagokat törzsbetéteik arányában terheli. Pótbefizetés legfeljebb üzleti évenként egy alkalommal, a számviteli törvény szerinti éves beszámolót jóváhagyó taggyűlésen írható elő. Az alperes ügyvezetője taggyűlést hívott össze, mely taggyűlésen elfogadásra került az alperes mérlege és eredmény-beszámolója, továbbá úgy határozott, hogy az előző évi adózott eredmény negatív összegét eredménytartalékba helyezi, valamint pótbefizetési kötelezettséget ír elő a társaság tagjai számára. A felperes a taggyűlésen keletkezett határozat következtében, annak hatályon kívül helyezése érdekében nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz kereseti kérelmét, melyben állította, hogy nem álltak fenn a pótbefizetés elrendelésének feltételei.

Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet elutasította. Indokai közt kifejtette, hogy az alperes társasági szerződése megfelel a jogszabályi előírásoknak, valamint az előző évi adózott eredmény negatív előjelű volt, melynek értelmében veszteség keletkezett, ezért annak fedezésére jogszerűen írta elő a taggyűlés a pótbefizetést. A fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság a taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint pótbefizetés előírására csak akkor kerülhet sor, ha a társaság üzletszerű gazdasági tevékenységét veszélyeztető veszteség másként nem küszöbölhető ki, továbbá ebben a körben is csak azon veszteségek értékelhetőek, mely nem az éppen aktuális tárgyévre vonatkoznak, hanem az olyan veszteség a mérvadó, amely a saját tőke hiányát eredményezi. Ennek fényében vizsgálta a taggyűlésen hozott határozatot, mellyel összefüggésben megállapítható, hogy a pénzügyi stabilitás, a fizetőképesség nem került veszélybe, nem áll fenn olyan veszteség, mely indokolná a pótbefizetés elrendelését. A másodfokú bíróság erre tekintettel a taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria kifejtette, hogy egy társaság kiadásai fedezetéül a társaság vagyona szolgál főszabály szerint, mely áll a tagok által törzsbetétként rendelkezésre bocsátott vagyonból, és az üzleti évek adózott eredményéből felhalmozott, a tagok részére ki nem fizetett nyereségből. Veszteség esetén a tag a törzsbetétként adott vagyoni hozzájárulását kockáztatja, többre főszabály szerint nem köteles. A pótbefizetés célja, hogy veszteséges működés esetén lehetőséget biztosítson arra, hogy a társaság további működéséhez szükséges hiányzó tőkét a tagok átmenetileg a társaság rendelkezésére bocsássák anélkül, hogy az e körben befizetett összeg növelné a törzsbetétként a társaság részére bocsátott vagyoni hozzájárulás összegét. A Kúria megállapította, hogy a pótbefizetés kivételes jellegéből fakadóan, csak akkor kerülhet sor annak taggyűlés általi elrendelésére, ha a társaság vagyona, saját tőkéje nem nyújt fedezetet a veszteségeire, és ha a saját tőkéje olyan mértékben csökken, amely veszélyezteti a fizetőképességét, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatását, valamint a további működését. Önmagában a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló mérlegében kimutatott veszteség a pótbefizetés elrendelését nem alapozza meg.

Kiemelte, mindaddig, amíg a társaság rendelkezik olyan szabad eredménytartalékkal, melynek terhére a tagok részére kifizetés teljesíthető, nem állnak fenn a jogszabályi feltételei annak, hogy a tárgyévi negatív adózott eredmény, mint veszteség fedezésére a taggyűlés a tagok számára pótbefizetés teljesítését írja elő. Ennek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.