A 2004 május 1.-i Európai Uniós csatlakozásunk óta Magyarországra is vonatkoznak az Európai Unió kötelező jogi aktusai. Az ezeknek való megfelelés jegyében született meg a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról(továbbiakban: Rendelet).
Mivel ügyvédi irodánk 2004 óta foglalkozik ingatlanok adásvételével, így kiemelten fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet az energetika tanúsítvány létezésére, és annak lényeges jellemzőire.
A Rendelet azt a célt tűzte ki célul, hogy az épületek kevesebb energiát vegyenek igénybe. A szóban forgó energetikai tanúsítvány ehhez egy eszköz, mely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz arra, hogy hogyan tudnánk az energiát megtakarítani.
Az energetikai tanúsítvány mutatja meg, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. A tanúsítványban általában a szóban forgó épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek. A skála a legkedvezőbb „A+”kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória a követelményeknek még éppen megfelelő lakást, vagy épületet jelenti.
A tanúsítvány legfontosabb része a szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira.
A Rendelet 2009. január 1-én lépett hatályba, amikor a jogszabály még csak az újépítésű ingatlanokra terjedt ki. 2012. január 1-től már kiterjedt minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott ingatlanra is. A tartós bérbe adás e vonatozásban az 1 évet meghaladó bérleti szerződésekre vonatkozik. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani, ha többlakásos épületről van szó, akkor is célszerű az egész épület tekintetében megcsináltatni az energetikai tanúsítványt, mert így a tanúsítás költsége lakásonként megoszlik, és az egész épületre vonatkozóan fog korszerűsítési javaslatokat tartalmazni.
Új építésű épületek esetén a tanúsítvány elkészítéséről az építtető gondoskodik, legkésőbb a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül van módja erre.
Használt ingatlanok esetében akkor kötelező a tanúsítvány kiállítatása, ha ellenérték fejében eladjuk, vagy ha 1 éven túl bérbe adjuk. Fontos felhívnunk itt a figyelmet arra, hogy 2012. június 1-jétől 2015. december 31-ig csak akkor kötelező új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben, valamint minden értékesítést megelőzően már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.
Állami tulajdonban lévő épületek esetében, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 500 m2-t, nem csak a tanúsítvány elkészítése, hanem jól látható helyen történő kifüggesztése is kötelező.
Fontos, hogy nem kell tanúsítványt készíteni a következő épületek tekintetében:
- az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
- a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
- a hitéleti rendeltetésű épületre;
- a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
- a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
- azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
- a műhely rendeltetésű épületre;
- a levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre;
- a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
- ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
- a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.
Ugyanakkor üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében a tanúsítvány megléte és minimálisan „C” besorolása is előírás.
Fel kell itt hívnunk a figyelmet arra, hogy a jogszabály megfogalmazása az 50 m2 épületek tekintetében félre értésekre adhat okot. Többéves tapasztalatunk során azt vettük észre, hogy sokan az 50 m2 épülete vonatkozó szabályt, úgy értelmezik, hogy abba az 50 m2-nél kisebb lakások esetében sem kötelező az energetikai tanúsítvány kiállítása. A lakásokra azonban nem alkalmazható ez a kivételi szabály. A lakások egy meghatározott épületben vannak, így egy 50 m2-nél kisebb lakásra is kötelező kiállítatni az energetikai tanúsítványt, hiszen a szóban forgó lakás több mint valószínűleg egy 50 m2-nél nagyobb épület részért képezi, amelyre már kiterjed a jogszabály hatálya.
A tanúsítványokat a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik el. Jelenleg a 2 kamara névjegyzékében 2000 főnél több tanúsító adatai éretőek el, van miből válogatnunk.
Hiteles energetikai tanúsítványnak az e-tanúsítás országos, elektronikus nyilvántartásában található, azonosító kóddal ellátott elektronikus példányt tekinthetjük. 2013. január 1-én hatályba lépett Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerint az energetikai tanúsítványokat az e-tanúsítás elektronikus alkalmazás igénybevételével az energetikai tanúsító köteles a Dokumentációs Központ részére megküldeni.
Fontos kiemelnünk még, hogy az energetikai tanúsítvány csak 10 évig hatályos, ha azonban a tanúsítvány hatálya alatt az épületre vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőség osztályba sorolását újra el kell végezni.
