Az elektronikus szerződéskötésről

Már a járványt megelőzően is igény volt arra, hogy a különböző földrajzi területeken élő szerződő feleknek ne kelljen órákat utaznia azért, hogy szerződést köthessenek egymással, ezen igény a járványügyi helyzetben tovább fokozódott.

 

Az elektronikus szerződéskötéssel kapcsolatos aggályok azon szerződések esetén merülhetnek fel elsődlegesen, amelyekre a jogszabály kötelező írásbeli formát ír elő. Ilyen szerződés többek között a kötbérkikötést tartalmazó szerződések, az ingatlan adásvételi szerződés, a kezességi szerződés, létesítő okirat, illetve a munkaszerződés. A Polgári Törvénykönyv a hagyományos, papír alapon történő írásba foglalás mellett nem zárja ki a modern számítástechnikai és kommunikációs eszközökkel történő szerződéskötést sem, azonban ehhez szükség van arra, hogy az ilyen írásbeli nyilatkozatok legalább olyan biztonsággal legyenek képesek rögzíteni egy nyilatkozat tartalmát, mint ahogy azt a hagyományos okiratok teszik. Ehhez három feltételnek kell teljesülnie:

  1. biztosítja a nyilatkozat tartalmának változatlan visszaidézését,
  2. lehetővé teszi a nyilatkozó személyének megállapítását, és
  3. lehetővé teszi a nyilatkozat megtétele időpontjának megállapítását.

Mit jelentenek ezek a feltételek a gyakorlatban?

 

E-mail útján történő szerződéskötés

Az emberek többsége az elektronikus szerződéskötés kapcsán – az egyébként szerződéskötés körében széles körben használt – e-mail útján történő szerződéskötésre gondolnak. E-mail útján lehet szerződést kötni, azonban ez a bírói gyakorlat alapján nem minősül írásba foglalt szerződésnek. Egy e-mail útján kötött szerződés bár kielégíti az írásbeliséghez szükséges első és harmadik feltételt, azonban az e-mail a levél küldőjének személyét nem azonosítja, legfeljebb azt árulja el, hogy kinek az elektronikus postafiókjából indult a levél. Mindez azt jelenti, hogy egy csupán e-mail útján a másik szerződő félnek megküldött ÁSZF, mely kötbérkikötést tartalmaz, nem minősül írásba foglalt kötbérkikötésnek, ezért annak alapján követelést támasztani a másik féllel szemben nem lehet.

 

Érintőképernyő használatával aláírt szerződések

Az elektronikus szerződéskötés másik gyakran használt módja az érintőképernyős aláírással kötött szerződések (például tableten, okostelefonon érintőceruza segítségével, vagy akár az aláíró ujjával). Az ily módon kötött szerződések „a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU Rendelet (eIDAS rendelet)” szerint írásban, érvényesen megkötött szerződésnek minősülnek. Habár jogszabályok nem tekintik az ilyen módon aláírt szerződést érvénytelennek, könnyen belátható, hogy annak valódisága és hamisítatlansága megkérdőjelezhető, hiszen ily módon bármikor rámásolhatjuk valakinek az aláírását a kívánt dokumentumra. Ezen megfontolásból az így aláírt dokumentumok bizonyításra való alkalmassága könnyen megkérdőjeleződhez.

 

Minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás

A legbiztonságosabb, írásbeliségnek megfelelő megoldás a minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat. A különbséget a minősített és fokozott biztonságú elektronikus aláírás között az eltérő biztonsági követelmények, a joghatások és a szolgáltató által vállalt felelősségvállalás mértéke jelenti.

 

  1. Minősített elektronikus aláírás:

A minősített elektronikus aláírás a legmagasabb biztonsági szintű elektronikus aláírás. Minősített tanúsítványt kizárólag minősített hitelesítés szolgáltató bocsáthat ki, méghozzá kizárólag személyes regisztráció során, azaz a minősített hitelesítés szolgáltató munkatársának személyesen találkoznia kell a tanúsítványt igénylő személlyel. Minősített tanúsítvány kizárólag természetes személy számára bocsátható ki. Ha a minősített hitelesítés szolgáltató hibát követ el a tanúsítvány kibocsátása vagy gondozása során, felelős az ebből eredő károkért. Minősített aláírással hitelesített okirat teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat (amennyiben közokirat kiállítására jogosult fél készítette).

 

  1. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás:

A fokozott biztonságú elektronikus aláírás a minősítettnél alacsonyabb biztonsági szintet képvisel, sokkal kevesebb szabály vonatkozik rá. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás esetében az érvényesség és a valódiság bizonyítása az aláírót és a hitelesítés-szolgáltatót terheli. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített dokumentum egyszerű magánokirat, azaz egyenértékű bizonyító erővel bír, mint a kézzel aláírt, hagyományos módon hitelesített dokumentum.

A minősített szolgáltatóknak jóval szigorúbb jogszabályi (szakmai, felelősségi) követelményeknek kell megfelelni, mint a nem minősített szolgáltatóknak. A felügyelő hatóság (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – NMHH) nyilvántartja a szolgáltatókat, a tevékenységüket folyamatosan vizsgálja, ellenőrzi.

Néhány esetben nem lehet az ügyeket kizárólag elektronikusan intézni, illetve csak elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot használni. Ilyen terület a családjogi, élettársi kapcsolati, valamint öröklési ügyek, ahol a személyes megjelenés fontos. Tehát házasságkötés, illetve végrendelet esetében nem elfogadható ez e-aláírás. Speciális formai elvárások miatt az ingatlanfogalmi szerződések hitelesítésére sem lehet e-aláírást alkalmazni.

Az elektronikus aláíráshoz rendelkezni kell egy elektronikus aláíró tanúsítvánnyal (kártyaolvasó készülék) is, melyet az aláíró személynek magának kell megvásárolnia, és a számítógépére telepítenie. Ezen műszaki feltételek az elektronikus aláírás mindennapokban történő használatát meglehetősen megnehezítik.

 

AVDH szolgáltalás

Az e-aláírások mellett azonban létezik az ún. Azonosításra Visszavezetett Dokumentum-hitelesítés (AVDH) szolgáltatás is, melyet szintén a NISZ Zrt. biztosít. AVDH-szolgáltatás oldalán (https://niszavdh.gov.hu/index) az elektronikus aláírással nem rendelkező személyek is ingyenesen feltölthetnek és hitelesíthetnek dokumentumokat. A szolgáltatás igénybevételéhez a nyilatkozatot tevő személynek csak az ügyfélkapus belépési adatainak megadására van szüksége, ezt követően hitelesíti a dokumentumot az AVDH. Az AVDH-val hitelesített dokumentumok teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülnek. Az AVDH szolgáltatás az e-személyi segítségével aláírt dokumentumokkal megegyezően csak magáncélra használható fel.

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Nyomtatás