Az új üzleti titok védelméről szóló törvény legfontosabb újításai

Bevezetés – az üzleti titok védelméről szóló törvény megalkotásához vezető út

Az üzletit titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) ülteti át a magyar jogba.

Az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve az üzleti titok eltulajdonítására irányuló – az unión belülről vagy kívülről kezdeményezett – tisztességtelen magatartásnak, így például az engedély nélküli másolatkészítésnek, az ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése nyomán csökken az üzleti titok jogosultjainak esélye arra, hogy innovációs erőfeszítéseik révén kihasználják helyzeti előnyüket.

Az e probléma kezelése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt tett nemzetközi erőfeszítések vezettek a Szellemi Tulajdon Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezmény (Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, a továbbiakban: TRIPs-megállapodás) megkötéséhez. A TRIPs-megállapodás többek között rendelkezik az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelméről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi standardokat állapít meg. A TRIPs-megállapodás a tagállamok mindegyikére és magára az Unióra nézve is kötelező.

Azonban a TRIPs-megállapodás létrejötte ellenére is számottevő különbségek mutatkoznak a tagállamok jogszabályai között, ezért szükségessé vált azoknak uniós szinten történő harmonizálása. Ennek eredményeképp született meg a hivatkozott uniós irányelv, amelynek a hazai jogunka történő átültetése révén került megalkotásra az üzleti titok védelméről szóló törvény.

Újítások az anyagi jogban

A törvény egyrészt újradefiniálja az oltalom tárgyát és kivételeit, illetve meghatározva a jogosult, jogsértő és jogsértő áru fogalmát, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó szankciórendszert is. Másrészt az üzleti titokkal kapcsolatos polgári jogi jogviták tekintetében eljárási rendelkezések útján biztosítja az üzleti titok megfelelő védelmét, részletszabályokat állapítva meg többek között az iratbetekintés, a tárgyaláson való részvétel és az ideiglenes intézkedések vonatkozásában.

Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) védelme a törvény elfogadásáig a Ptk. második, Az ember mint jogalany című könyvében volt megtalálható.

A jelenlegi szabályozás alapjáuk szolgáló átültetési kötelezettséggel kapcsolatban a jogalkotó azt a megoldást választotta, hogy az üzleti titok védelmére vonatkozó új fogalmi megközelítést, jogintézményeket, és eljárási szabályokat nem a Ptk.-ban és a Pp.-ben helyezte el, hanem egy új jogszabály megalkotása útján tette a nemzeti jog részévé a rendelkezéseket.

A Ptk. jelenlegi logikája alapján a magántitok személyiségi jogi oltalmat élvez, hasonlóképpen a magántitok egyik típusaként azonosított üzleti titokhoz. Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések a Ptk. Személyiségi jogok c. részéből való kikerülésével ezen logikai láncolat átalakul, az üzleti titok a jövőben nem személyiségi jogi jellegű, hanem az új jogszabályban biztosított, vagyoni jogi jellegű védelmet élvez majd.

A jövőben tehát a természetes és jogi személyek magántitkai az eddigi rendelkezésekkel azonos módon személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő, speciális védelmet élveznek majd.

A törvény rendelkezései sem keletkeztethetnek kizárólagos jogokat az üzleti titokként védett know-how-ra vagy információkra vonatkozóan. Ily módon fennmaradhat a lehetősége ugyanazon know-how vagy információ független felfedezésének. A jogszerűen megszerzett termékek műszaki visszafejtése – eltérő szerződéses megállapodás hiányában – az információszerzés jogszerű eszközének tekintendő.

Ebből következik, hogy a jogsértés megvalósulásához nem elegendő a jogosult hozzájárulásának hiánya, hanem további feltételként szükséges a jogsértésként nevesített esetek megvalósulása, vagy a jóhiszeműség és tisztesség elvével ellentétes magatartás.

Az üzleti titok védelme

A tagállamok az Irányelvben felhatalmazást kaptak az Irányelvben előírtnál szélesebb hatályú védelem előírására is. A védelem teljességéhez szükségesnek mutatkozik, hogy a lehető legteljesebb mértékben át legyenek emelve az üzleti titok védelméről szóló törvénybe a szellemi tulajdoni törvények bevált szankciói, és eljárási könnyítései.

Ezek alól kivételt képez a jogsértésben közreműködő személyekkel szemben alkalmazható eltiltás, és a közreműködők adatszolgáltatásra kötelezése. Ennek az az oka, hogy a jogsértésben közreműködő személyek közül az Irányelv kiemelte a jogsértő árut előállító, és forgalmazó rosszhiszemű személyeket, felsorolva a szankció alá eső magatartásokat is. Ebből levonható az a következtetés, hogy az uniós jogalkotó egyrészt további közreműködi kör bevonását nem célozta meg a szankciók alkalmazása szempontjából, és különösen nem állt fenn jogalkotói akarat a jogsértésben közreműködővel szemben objektív alapú eltiltó és adatszolgáltatási jogkövetkezmény bevezetésére.

Újítások az eljárásjogban

Az üzleti titok védelmével kapcsolatos polgári peres eljárásokban a Pp. szabályainál szigorúbb titokvédelmi kötelezettség kerül bevezetésre, hasonlóképpen az iratbetekintéssel kapcsolatos rendelkezésekhez. Az ilyen perek sajátossága az, hogy az üzleti titok tartalmának megismerése, vizsgálata elkerülhetetlen, ugyanis az állítólagos jogsértő elsősorban arra építheti érdemi védekezését, hogy a jogosult által állított üzleti titok nem részesül védelemben. Emiatt nem írható elő az üzleti titok megismerésének a teljes tilalma. Azt legalább a felek mindegyikének, és jogi képviselőiknek, a titokjogosulttól különböző fél, illetve jogi képviselője esetében megfelelő titoktartási kötelezettség előírásával megismerhetővé kell tenni. A hozzáférhetővé tétel a szakértő esetében is szükséges lehet. Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó joganyag a speciális jogtárgyhoz igazodó különös szabályokkal egészül ki, illetve bevezetésre kerül az állítólagos jogsértő által nyújtott biztosíték mellett a jogsértőnek állított magatartások továbbfolytatásának engedélyezése is.

Mi történt más üzleti titok védelmére hivatkozó törvényekkel?

Az üzleti titok fogalmának a Ptk. rendszeréből való kiemelése szükségszerűen magával vonja a kódexre hivatkozó jogszabályok rendelkezéseinek módosítását is: húsz olyan, törvényi szintű jogszabály azonosítható, amely a Ptk. üzleti titok fogalmára hivatkozik.

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) módosítása

Külön kiemelendő a Tpvt. módosítása. Az üzleti titok megsértése esetén eddig kettős jogalap, a Tpvt. és a Ptk. alapján is lehetett eljárást kezdeményezni, ez a kettős rendszer azonban kevésbé volt átlátható. Az Irányelv szabályainak átültetésével egyidejűleg átfedés keletkezne a Tpvt.-ben biztosított védelemmel, ami veszélyezteti az üzleti titok védelméről szóló törvény rendelkezéseinek tényleges érvényre jutását, ezért a kettős jogalap a továbbiakban nem tartható fenn. Mindezek alapján az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályozás kivételre kerül a Tpvt.-ből, és az üzleti titok védelme egységesen, az új törvényben foglalt szabályozás szerint valósul meg. Ennek alapján mind a piaci hatású, az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző, mind az ilyen hatással nem rendelkező üzletititok-sértés ellen ezen törvény alapján lehet fellépni.

A cikk kezdőképe illusztráció.

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Nyomtatás