Irodánk 2004. óta jelentős gyakorlatot szerzett követelések kezelésének és –behajtásának a területén. Több olyan társaság részére nyújt irodánk jogi támogatást, amelyek bérleti szerződéseket, és adásvételi szerződéseket nagyszámban kötnek, kezelnek, és az ebből eredő igényeiket, követeléseiket az általunk nyújtott jogi szolgáltatások igénybevételével érvényesítik.
Ezúton szeretnénk bemutatni a leendő ügyfeleink számára, hogy a kintlévőségeik, követeléseik érvényesítése, és behajtása érdekében, milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre. Természetesen az alább leírtak csak tájékoztató, összefoglaló jellegűek, amelyek nem pótolhatják az adott ügyhöz kapcsolódó egyedi jogi tájékoztatást és tanácsadást.
FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS
A jogalkotó annak érdekében, hogy a követelések érvényesítését, azok kikényszerítését elősegítse, és annak folyamatát felgyorsítsa, elfogadta 2009-ben a fizetési meghagyásos eljárást megreformáló jogszabályokat, amelynek eredményeképpen az eljárás jelentős mértékben elektronikus úton zajlik, és azokat nem a túlterhelt bíróságok, hanem a közjegyzők folytatják le.
Feltételei:
Fizetési meghagyás útján kizárólag lejárt, és pénz fizetésére irányuló követelést lehet érvényesíteni. A zálogjogból eredő igény azonban nem minősül ilyen követelésnek.
Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető az olyan követelés, amelynek az értéke nem éri el az 1.000.000,- Ft-ot, és a) a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete, és b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered. A b) pontban megjelölt jogviszonyokból származó követelést csak akkor lehet érvényesíteni, ha annak nem tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
A fizetési meghagyás kibocsátásának alapvető feltétele, hogy a kötelezettnek legyen belföldi idézési címe, amelyen részére a fizetési meghagyás szabályszerűen kézbesítésre kerülhet. Belföldi idézési cím hiányában a követelés csak bírósági úton érvényesíthető.
Figyelemmel arra, hogy a jelen eljárási típusban alapvetően nem folytat le bizonyítási eljárást a közjegyző, nem lehet ilyen úton érvényesíteni azt a pénzkövetelést, amelynek a pertárgy értéke négyszázmillió forintot meghaladja, amely azonban nem zárja ki, hogy a négyszázmillió forintot meghaladó pénzkövetelését a jogosult négyszázmillió forintot meg nem haladó részletekben érvényesítse.
Az eljárás folyamata:
Az eljárás azzal kezdődik, hogy az ügyfelünk által rendelkezésre bocsátott anyagok, iratok megvizsgálását, és az ügyfelünkkel történő egyeztetést követően kitöltésre, és beküldésre kerül egy elektronikus formanyomtatvány a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által üzemeltetett rendszeren keresztül. A benyújtott kérelmet a MOKK a beérkezéstől és az eljárási díj teljesítésétől számított 3 munkanapon belül kibocsátja, és megküldi a kötelezett részére. A MOKK által kibocsátott fizetési meghagyás részletesen tartalmazza az érvényesíteni kívánt követelést (annak valamennyi járulékával, költségével együtt), és tartalmaz egy felhívást a kötelezett felé, hogy arra a kézbesítéstől számított 15 napon belül nyilatkozhat.
A kötelezettnek a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetősége arra, hogy a fizetési meghagyásban megjelölt követelést vitassa, és a fizetési meghagyás ellen ellentmondást nyújtson be. Amennyiben a kötelezett ellentmondással él, akkor az eljárás az ellentmondással érintett követelésrész tekintetében peres eljárássá alakul át. Azonban abban az esetben, ha a kötelezett egyáltalán nem él az ellentmondás lehetőségével, vagy csak a követelés egy része tekintetében mond ellent, akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik abban a részben, amelyben nem nyújtott be ellentmondást a kötelezett. Természetesen nem minősül ellentmondásnak, ha az adós csak fizetési halasztást, vagy részletfizetést kér, amelyet a közjegyző indokolt kérelme alapján, kivételesen engedélyezhet a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.
A jogerőssé vált fizetési meghagyás alapján – amelynek hatálya megegyezik egy jogerős bírósági ítéletével – végrehajtási eljárás kezdeményezhető, amelyre vonatkozó kérelem szintén elektronikus úton kerül benyújtásra a MOKK által üzemeltetett rendszeren keresztül. A közjegyző a végrehajtási kérelem benyújtását, és az eljárási díj megfizetését követően a végrehajtási lap kibocsátásával elrendeli a végrehajtást, és elektronikus úton kijelöli az eljáró végrehajtót, akinek a részére megküldi a szükséges iratokat.
Eljárási díjak
a) Fizetési meghagyás:
Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap).
Az eljárási díj mértéke a díjalap után
– az alapeljárásban 3%, de legalább 5.000,- forint és legfeljebb pedig 300.000,- forint; a díj mértéke azonban nem lehet kevesebb annyiszor 1.000,- forintnál, mint ahány fél van.
– részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5.000,- forint, legfeljebb 15.000,- forint;
b) Végrehajtási eljárás kezdeményezése:
Az eljárási díj alapja megegyezik a jogerős fizetési meghagyás díjalapjával.
Az eljárási díj mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5.000,- forint, legfeljebb 150.000,- forint. Ha a végrehajtást kérő ugyanazon fizetési meghagyás alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni ezt a díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5.000,- Ft díjat kell adósonként megfizetni.
Az eljárási díjat a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással, online fizetési felület igénybevételével, vagy a benyújtáskor a MOKK által üzemeltetett rendszer által meghatározott azonosító számra történő hivatkozás mellett a MOKK számlájára történő banki átutalással lehet teljesíteni. A papír alapon benyújtott kérelem esetén lehetőség van postai úton történő készpénzbefizetéssel.
Az eljárási díjakat minden esetben a kérelmező előlegezi, azonban azokat az adós fogja viselni.
Az eljárás során természetesen igénybe vehető költségkedvezmény, amennyiben azt a kérelmező jövedelmi- és vagyoni viszonyai indokolttá teszik, és annak a jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak.
PERES ELJÁRÁS
Természetesen a követelések érvényesítése érdekében kezdeményezhető peres eljárás. Amennyiben a fizetési meghagyás ellen a kötelezett határidőben ellentmondással él, akkor az eljárás perré alakul, és a keresetet a perré alakulásról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül be kell nyújtani.
Eljárás menete:
A peres eljárás a kereset benyújtásával kezdődik, amelyet az irodánk az ügyfeleivel történő egyeztetésnek megfelelően, az ügyfelek által rendelkezésre bocsátott okiratok, bizonyítékok figyelembevételével elkészíti, és azt a szükséges mellékleteivel együtt benyújtja az illetékes bíróságra (törvényszékre).
A peres eljárás során bizonyítani kell a perben érvényesített követelés megalapozottságát, és annak összegszerűségét. Bizonyítási eszközök különösen (de nem kizárólag) a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. Az eljáró bíróság az eljárást a felek előadásai, illetve bizonyítási indítványait figyelembe véve alapján folytatja le, azzal, hogy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésére rendkívül szűk körben van lehetőség.
Amennyiben a bíróság a lefolytatott bizonyítás során megállapította a tényállást, a vonatkozó jogszabályi előírások alapján ítéletet hoz, amelyben érdemben dönt a követelés érvényesítése iránt előterjesztett keresetről.
Természetesen az eljárás során mindvégig lehetőség van arra, hogy a peres felek egyezséget kössenek, amelyet a bíróság jóváhagy. Az egyezség megkötését a jogalkotó különböző illetékkedvezményekkel (mérsékelt illeték) elő is kívánta segíteni.
Az elsőfokú bíróság által hozott határozattal szemben természetesen lehetőség van fellebbezés előterjesztésére, amelynek indoka lehet egyrészt az eljárási szabályok megsértése. Másrészt indok lehet az anyagi jogi jogszabályok megsértése, amely jelentheti azt, hogy a bíróság nem állapította meg helyesen, vagy teljeskörűen a tényeket. Tovább azt is jelentheti, hogy a bíróság a megállapított tények alapján helytelen következtetést vont le, illetve a jogszabályokat tévesen alkalmazta. A fellebbezésen, mint rendes perorvoslati eszközön túl, rendkívül szigorú feltételek mellett lehetőség van rendkívüli perorvoslat (perújtás, felülvizsgálat) igénybevételére is.
Kisértékű perek:
A jogalkotó annak érdekében, hogy az 1.000.000,- Ft-ot meg nem haladó értékű követelések gyorsabb érvényesítését elősegítse, bevezette a kisértékű pereket, amelyek valamennyi szabálya arra irányul, hogy az eljárás gyorsan, érdemi határozattal (ítélettel) befejezésre kerüljön, és azokban a peres felek lehetőség szerint ne tudjanak perelhúzó magatartást tanúsítani.
Az ilyen eljárásokban a fenti cél érdekében többek között rövid határideje van a bíróságnak a tárgyalások kitűzésére, a peres feleknek legkésőbb az első tárgyaláson valamennyi bizonyítási indítványt meg kell tennie, illetve a fellebbezési okok köre is szűkebb az általános szabályok szerint lefolytatott eljárásokénál.
Illetékek:
A kereset előterjesztésével egyidejűleg le kell róni az eljárási illetéket, amelynek alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Amennyiben ezen érték valamilyen okból nem állapítható meg, akkor az illeték alapja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) által előzetesen, a járásbíróságok, illetve törvényszékek előtti peres eljárásokra külön-külön meghatározott összeg.
Az elsőfokú peres eljárás illetékének általános mértéke 6%, de legalább 15.000,- forint, legfeljebb 1.500.000,- forint. A végrehajtási eljárás illetéke 1%, de legalább 5.000,- forint, legfeljebb 350.000,- forint.
Természetesen a peres- és végrehajtási eljárásokban is igénybe vehetőek különböző kedvezmények (költségmentesség, illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog), amennyiben annak a jogszabályban meghatározott feltételi fennállnak. Bizonyos eljárások esetében pedig a jövedelmi- és vagyoni viszonyoktól függetlenül, a jogszabályok alapján illeti meg a feleket költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog.
VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS
Amennyiben már van jogerős ítélet (fizetési meghagyás), vagy előzetesen végrehajtható ítélet, akkor lehetőség van végrehajtási eljárás kezdeményezésére.
A végrehajtási eljárás kezdeményezését elősegíti, illetve az esetleges fizetési meghagyásos eljárást, illetve peres eljárást szükségtelenné teheti, amennyiben az adós – ha arra hajlandó – közokiratba foglalt elismerő nyilatkozatot tesz, amely közvetlenül végrehajtható.
A végrehajtási eljárás a benyújtott végrehajtási kérelemmel (végrehajtási lap-, végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem) kezdődik, amely benyújtására a fizetési meghagyásos eljárást követően elektronikus úton, a peres eljárás után pedig papír alapon kerül sor.
Amennyiben a közjegyző, illetve a bíróság helyt ad a kérelemnek, akkor kijelöli az eljáró végrehajtót, és megküldi részére a szükséges iratokat. A végrehajtó a végrehajtási lap, illetve végrehajtási záradék kézhezvételét követően megállapítja a végrehajtási eljárás kezdetén a végrehajtást kérő által előlegezendő, a külön jogszabályban megjelölt díjakat. A végrehajtó az érdemi eljárást a díjaknak a végrehajtást kérő által történt megfizetését követően kezdi meg.
A követelés érvényesítése érdekében a végrehajtó végrehajtás alá vonja (ha van) az adós munkabérét, egyéb jövedelmét, ingóságait és az ingatlanát. Természetesen ez alól kivételét képeznek az adós alapvető megélhetését biztosító, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. LIII. törvényben megjelölt, a végrehajtás alól mentes jövedelmek, vagyontárgyak.
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS
Amennyiben az adós nem természetesen személy, hanem gazdálkodó szervezet (pld.: gazdasági társaság, közhasznú társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, szövetkezet, lakásszövetkezet, vízgazdálkodási társulat stb.), akkor a követelés érvényesítése érdekében lehetőség van a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényben (Cstv.) szabályozott felszámolási eljárás igénybevételére.
A felszámolási eljárás célja az adós fizetésképtelenségének megállapítása és a felszámolásának az elrendelése. A bíróság az adós felszámolását az alábbi esetekben állapítja meg:
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
e) a bíróság a korábbi csődeljárást megszüntette.
Amennyiben a bíróság fentiekben részletezett bármelyik eset feltételeinek a fennállását megállapítja, akkor elrendeli az adós felszámolását. Az adós általában – amennyiben nem akarja megszüntetni a tevékenységét, és lehetősége van rá, akkor – a fizetésképtelenség és a felszámolás elkerülése érdekében az eljárás tárgyát képező tartozását teljesíti a hitelezője felé. Az eljárás keretében lehetősége van az adósnak, hogy a felszámolási kérelemnek a bíróság által történő kézbesítését követően (amely felhívásra a kézbesítéstől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell) legfeljebb 45 napos fizetési halasztást kérjen.
Az a) és b) pontban meghatározott esetekben kizárólag akkor lehet felszámolási kérelmet előterjeszteni, ha a követelés összeg meghaladja a 200.000,- Ft-ot.
A felszámolási eljárásokban kizárólag okirati bizonyításnak van helye, tehát a fentiekben felsorolt bármely fizetésképtelenségi ok fennálltát okiratokkal kell bizonyítani, amely az eljárás lefolytatását megkönnyíti, és gyorsabbá teszi.
Eljárási illetékek, költségek:
a) Illetékek: a Cstv.-ben meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 80.000,- forint, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30.000,- forint.
b) Közzétételi költségtérítés: 25.000,- Ft.
Ebben az eljárásban nincs lehetőség költség- és illetékkedvezmények igénybevételére, azonban az illeték és a közzétételi költségtérítés mértékét nem befolyásolja az érvényesíteni kívánt követelés mértéke.
