A Kúria nemrég közzétett határozatában kimondja, hogy a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem között tartalmi összefüggésnek kell fennállnia, így ahhoz a jogsértéshez kell kapcsolódnia a felülvizsgálati kérelemnek, amelyet a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem megjelölt.

A határozat alapját képző jogeset szerint a felperes keresetében kölcsönszerződésből eredő követelésének megfizetésére kérte az alperes kötelezését, valamint a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását igényelte, az érvénytelenség okának kiküszöbölése mellett. Az bíróság a kölcsönszerződést az ítélethozatal napjáig hatályossá nyilvánította, kötelezte az alperest a felperes követelésének megfizetésére, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Ezt követően az alperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben a Kúria korábban közzétett határozataitól való eltérésre hivatkozott: az érvénytelen szerződést elsősorban nem hatályossá, hanem az érvénytelenségi ok megszüntetésével érvényessé kellett volna nyilvánítani.  Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében előadottaktól eltérően az ellen is tiltakozott a felülvizsgálati kérelmében, hogy a szerződést érvényessé nyilvánítsák, így az a kereset elutasítására irányult.

A Kúria döntése szerint a felülvizsgálat engedélyezése ellenére a felülvizsgálati kérelem nem bírálható el érdemben, mivel a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell a törvényben felsorolt, egymással szorosan összefüggő tartalmi követelményeket. Bármelyik tartalmi elem hiánya a felülvizsgálati kérelem visszautasítását eredményezheti.

A Kúria továbbá megállapította, hogy felülvizsgálati kérelem előterjesztése esetében fenn kell állnia tartalmi összefüggésnek a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem között, tehát ahhoz a jogsértéshez kell kapcsolódnia a felülvizsgálati kérelemnek, amelyet a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem megjelöl.

Mivel a felülvizsgálati kérelem (egyéb tartalmi hiányosságok mellett) eltér a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemtől, így tartalmi összefüggés nem állapítható meg.

A Kúria annak ellenére, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet és a felülvizsgálati kérelmet együtt kell előterjeszteni, nem vizsgálhatja az engedélyezés során a felülvizsgálati kérelem tartalmát, így az engedményezést követően juthat tudomására a tartalmi eltérés, amely miatt mégsem bírálható el a késedelem érdemben.

A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét visszautasította tartalmi hiányosságok és a két kérelem tartalmi eltérése miatt.