A Kúria egy nemrégiben közzétett eseti döntésében kimondta, hogy a gazdasági társaság névviseléshez fűződő személyiségi joga sérelmének vizsgálata körében az összetéveszthetőség megítélése körében annak is jelentősége van, hogy a cégnév (vezérszó) tartalmaz-e a (fő)tevékenységre utalást, a választott cégnév megfelel-e a cég(név)valódiság elvének.

Rögzítette, hogy a cégnévben a tevékenységi körre utalás nem lehet megtévesztő, nem kelthet olyan látszatot, hogy a cég olyan tevékenységet folytat, amelyre nem jogosult.

A határozat alapjául szolgáló felülvizsgálati eljárásban a felperesek a vasúti járműgyártás területén folytattak tevékenységet, az alperes javítási, karbantartási feladatokat látott el. Az alperes cégnevében felhasznált egy vezérszót, melynek használatára a felperesek állítása szerint csak akkor lenne jogosult, ha erre maguk a felperesek adtak volna hozzájárulást a számára, melyre tekintettel kérték, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze az alperest nevének megváltoztatására. Az alperes előadta, hogy a vezérszó használatára egy másik társaságtól kapott hozzájárulást, akit ezen vezérszó használatára a felperesek jogosítottak fel. Az elsőfokon eljáró bíróság a keresetet elutasította, figyelemmel arra, hogy az alperes által hivatkozott cég megadta a hozzájárulást az alperes névhasználatához valamint, hogy a vezérszó használata nem ütközik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti névkizárólagosság elvébe sem, továbbá nem sérti a felperesek névviseléshez való jogát. A felperesek az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezéssel éltek. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek névviseléshez fűződő jogát. Kötelezte az alperest a jogsértés megszüntetésére, valamint nevének megváltoztatására a vezérszó mellőzésével.

Az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy  a felek tevékenységi köre csak minimálisan hasonló. A tevékenység vizsgálata körében kimondta, hogy mindig a valóságban ténylegesen gyakorolt tevékenységnek van ügydöntő jelentősége és nem annak, amely a cégnyilvántartásban szerepel. A tevékenységi körre való utalás a cégnévben azonban semmiképpen sem lehet megtévesztő. A cégtörvényben megfogalmazott cégvalódiság elvének értelmében a cégek nevének olyan mértékben kell különböznie egymástól, hogy azok ne legyenek összetéveszthetőek az ország területén bejegyzett más cégek nevével, azok egyértelműen különbözőek legyenek, és ne legyenek megtévesztőek sem.

A jogosulatlan névhasználat vizsgálatának körében a Kúria megállapította, hogy a Ptk. értelmében nem sért jogot az a tevékenység, amelyhez az érintett hozzájárult. Tekintettel arra, hogy az alperes által hivatkozott, és a felperesek által korábban jogosultsággal felruházott társaság engedélyt adott az alperes névhasználatára, és a felperesek nem indokolták ennek az engedélynek a hiányosságait, így ennek értelmében az alperes jogosult a vezérszó használatára.

A Kúria a fentiek alapján összehasonlította a felek cégneveit, és azok alapján egyértelműen megállapította, hogy az eljárásban résztvevő minden cég nevében szerepel a vitatott vezérszó mellett más vezérszó is, melyek olyan egyedi, a tevékenységre utaló kifejezések, amelyek átlagos figyelem tanúsítása mellett is alkalmasak a megkülönböztethetőségre.

Összességében tehát a Kúria a felülvizsgálati eljárás során kimondta, hogy a cégnév összetéveszthetőségének vizsgálata során, figyelmet kell fordítani arra is, hogy a cégnév tartalmaz-e a (fő)tevékenységre való utalást, valamint hogy az megfelel-e a valódiság elvének. Abban az esetben ugyanis, ha a cégnév tartalmazza a tevékenységre való utalást, akkor az nem lehet megtévesztő, és nem kelthet olyan látszatot, hogy a cég olyan tevékenységet folytat, amelyre nem jogosult.