A Kúria ítéletében általános kártérítés fizetésére kötelezte azon alperest, amelynek hibás teljesítése folytán a felperesnek jelentős bevételkiesése és tényleges kára keletkezett. Az árufuvarozással foglalkozó felperes egy kistehergépjárművet vásárolt az alperestől. Többszöri meghibásodása miatt azonban a gépjármű több mint három hónapot az alperes szervízében állt, melynek révén annak használatára a felperesnek nem nyílt lehetősége. A felperes előadása szerint az alperes hibás teljesítése folytán összesen 185 548 forint tényleges kára keletkezett, valamint jelentős árbevételtől esett el, melynek révén keresetében 4 000 000 forint kártérítés és járulékai megfizetését kérte a bíróságtól. Az elsőfokú bíróság ítéletében 131 216 forint tényleges kár és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan azonban a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy olyan konkrét megrendeléseket kapott, melyeket a gépjármű meghibásodása miatt nem tudott teljesíteni. A bíróság egy, a  rendelkezésére bocsátott keretszerződés, valamint a felperesi oldalról történő tanúvallomás alapján sem tudta a tényleges bevételkiesést megállapítani, s így az alperes az elmaradt haszon címén kártérítés fizetésére nem kötelezte. A másodfokú jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben az elsőfokú ítélet fellebbezett részének megváltoztatását, s további 3 868 784 forint kártérítés és járulékait követelt az alperestől. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos. Indokolásuk szerint a csatolt okiratok és igazságügyi könyvszakértői vélemény alapján egyértelműen megállapíthatóvá vált, hogy a felperes a gépjármű hibás volta miatt jelentős vagyoni előnytől esett el. Megállapításra került továbbá, hogy a felperes fuvarozási tevékenysége körében jellemzőek az eseti jellegű, szóban adott megrendelések is, s így az írásbeli megrendelések hiányában is megalapozott, hogy a gépjárművet eredményesen tudta volna üzemeltetni. A Kúria arra tekintettel, hogy az eredménykiesés pontosan nem határozható meg, a felperes teljes kárpótlása érdekében általános kártérítést alkalmazott, melynek mértékét a könyvszakértői számításokból, a felperes többi gépjárműveinek eredményességéből kiszámítva 800 000 forintban állapította meg. A Kúria ítéletében kiemelte, hogy a perben lévő gépjármű meghibásodása folytán cseregépjármű alkalmazása nem róható a felperes terhére, s így kárenyhítési kötelezettségét sem szegte meg, tekintettel arra, hogy az alperes nem tudott a felpereséhez hasonló gépjárművet a rendelkezésére bocsátani.