A Kúria Polgári Kollégiuma egy nemrégiben közzétett határozatában megállapította, hogy nem ugyanazon joghátrány elhárítását célozza a szükségtelen zavarás megszüntetésére irányuló igény és a szükségtelen zavarás folytán bekövetkezett károsultat ért vagyoni hátrány.
A határozat alapjául szolgáló tényállás szerint, a felperesi tulajdonban lévő ingatlant és az alperesek közös tulajdonában álló ingatlanát, a felperes által épített betonelemes kerítéssel választották el, mely nem az ingatlan-nyilvántartásban meghatározott telekhatáron, hanem a felperes ingatlanán húzódik. Az alperesek építettek egy teraszt akként, hogy a terasz hozzáér a betonkerítéshez, és ennek következtében a betonkerítés a terasz nyomvonalában beázott.
A felperes a keresetében kérte az alperes kötelezését, a terasz elbontására és arra, hogy egy 10 cm-es sávot hagyjanak szabadon a kerítés és az épület között, továbbá kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alpereseket. Keresete indokai szerint szükségtelenül zavaró magatartásnak minősül a terasz megépítése, emellett az alperesek kötelesek a birtoklásában történő zavarás megszüntetésére és a jogellenes magatartásukkal a kerítésben okozott kár megtérítésére is. Az elsőfokú bíróság ítéletben kötelezte az alperest a terasz elbontására, és emellett kártérítés megfizetésére. A bíróság az indokolásban kiemelte, hogy a kerítés, és a hét kerítésmező nedvesedését 90%-ban az alperesi terasz pozíciója okozta, és a további hátrány bekövetkezésének elkerülése érdekében légtér kialakítása szükséges a kerítés és az alperesi ingatlan között.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes terasz elbontására vonatkozó kötelezését mellőzte. Az alperesek fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy a felperes az alperesek birtokháborításának a megszüntetése mellett a kerítésben bekövetkezett kár megtérítésére kérte kötelezni az alpereseket, mely igények az alperesek szerint kizárják egymást. Álláspontjuk szerint ugyanazon joghátrány elhárítására irányulnak, tehát ha a tulajdonos a szükségtelen zavarással okozott kár megtérítésére tart igényt, akkor nem követelheti a kárt okozó zavarás megszüntetését is.
A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben elsősorban az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte a Kúriától. Érvelésében kiemelte, hogy a keresete az alperesek által előidézett jogellenes állapot megszüntetésére irányult, melyet azzal idéztek elő, hogy nem hagytak megfelelő távolságot a kerítés és a terasz között. A terasz visszabontásával ez a jogellenes állapot megszüntethető lenne, ezáltal a felperes további károktól is mentesülne. Abban az esetben, ha a bíróság csak kártérítés fizetésére kötelezné az alpereseket, a probléma nem oldódna meg, ezzel a károkozó magatartás és az abból eredő kár folyamatos lenne. Abban az esetben, ha az alperesek kizárólag visszabontásra lennének kötelesek, akkor a már felmerült kár nem kerülne megfizetésre.
A Kúria megállapította, hogy a felperesi kérelem alapos. Ítéletében kiemelte, hogy arról kell állást foglalnia, miszerint a birtokháborító magatartás megszüntetését és a kártérítési igény teljesítését lehet-e egymás mellett alkalmazni, ha a birtokvédelmi igény magának a zavarásnak a megszüntetésére, míg a kártérítési igény a zavarással okozott hátrányoknak az ellensúlyozására irányul. Az alperes az első, és a másodfokú bíróság előtt is hivatkozott egy ítélőtáblai határozatra, melyben az alperes építkezése során a kilátáselvonás és intimitásvesztés miatt kértek kártérítést. Ebben az ügyben a bíróság kimondta, hogy a felperes által kért – az elemzett ügyhöz hasonló – igények kizárják egymást. A hivatkozott ügyben az ingatlant érintő, a szomszédos ingatlanon megvalósult beruházás folytán bekövetkezett szükségtelen zavarás folyamatos birtokháborításban nyilvánul meg, azonban a károkozás a fennálló birtokháborítás ellenére sem minősül folyamatosnak, mert az érintett ingatlan forgalmi értékcsökkenése már a szükségtelen zavarást okozó szomszéd épület megépítésével bekövetkezett. A kár szempontjából nem az épület léte, hanem a létesítése a mérvadó. A forgalmi értékcsökkenés egy adott időpillanatban, az alapjául szolgáló szükségtelen zavarás tanúsításának kezdő időpontjában bekövetkezik, de meg is szűnik, ha a szükségtelen zavarás megszűnik. A perbeli esetben a felperesnek a birtoklásban való zavarás megszüntetése a terasz elbontására irányult, míg a kártérítési igénye a kerítéselemek pótlásához szükséges összeg megfizetésére vonatkozott, azaz a két igénye nem ugyanazon joghátrány elhárítását célozta. A szakértői vélemény is megállapította, hogy a szükségtelen zavarás folyamatossága fennmarad abban az esetben, ha nem rendeli el a bíróság terasz elbontását. A Kúria ennek következtében az elsőfokú ítéletet az indokolás kiegészítésével helybenhagyta. A birtoklásban történő szükségtelen zavarás esetében tehát minden esetben vizsgálni kell, hogy az érvényesíteni kívánt igények azonos, vagy egymástól eltérő joghátrány elhárítására irányulnak-e.