Maradandó egészségkárosodással összefüggő ingatlan átalakítási munkálatok költségei

A szülés során fellépő oxigénhiányos állapot miatt végtagbénulás és szellemi és motorikus elmaradottság alakult ki egy gyermeknél. Ahhoz, hogy gyermekük számára a megfelelő lakókörnyezetet biztosítani tudják, a szülők többször átalakították az otthonukként szolgáló családi házat. Többek között szobává alakították a teraszt, illetve átalakították és kibővítették házuk földszintjét. Ezen átalakítási munkálatok közel 8 millió forinttal terhelték meg a családi kasszát, azonban majd 4 millióval növelte ingatlanuk forgalmi értékét.

A szülők a bíróságtól vagyoni és nem vagyoni káraik megfizetésére kérték kötelezni a szülészeti osztálynak helyet adó egészségügyi szolgáltatót. Keresetükben az ingatlanuk teljes átalakítása és bővítése kapcsán felmerült költségek és ezen összegek járulékainak megfizetését kérték.

Ha a kiadott pénz helyébe vagyontárgy lép               

Az ügyben eljáró bíróság a szülők keresetének részben helyt adva kötelezte a szolgáltatót a szülők és gyermekük részére vagyoni és nem vagyoni káraik, megközelítőleg 3.800.000 forint megfizetésére. A bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a kártérítés mértékének megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy milyen vagyoncsökkenés következett be az érintett félnél, ugyanakkor a káronszerzés szabályából következően a kárból le kell vonni a károkozásból eredő vagyoni előnyöket, ami jelentkezhet a kárral szembeállított megtakarításban, illetve értéknövekedésben.

A bíróság kitért arra is, hogy a kártérítésnek a károsult részére ugyan teljes jóvátételt kell biztosítania, azonban az nem eredményezhet a károsult javára anyagi előnyt. Az indokolás szerint a kár nem a vagyonban bekövetkezett közgazdasági értelemben vett értékcsökkenés, hanem a károsultat azért éri kár, mert a károkozó magatartás miatt arra kényszerül, hogy olyasmire fordítsa a pénzét, amire a károkozó magatartás hiányában nem költött volna. Ebben az esetben a károsult az elköltött pénzösszeg megtérítését teljes összegben követelheti.

A bíróság meglátása szerint azonban más a helyzet abban az esetben, ha a károkozó magatartás folytán szükségessé vált beruházás miatt megnő a károsult vagyonának az értéke, amelynek figyelmen kívül hagyása a károsult káronszerzéséhez vezetne. Rámutatott a bíróság arra. hogy jelen esetben is ez történt, hiszen a beruházás során a család ingatlanának értéke is megnőtt, amellyel összefüggésben a kiadásaik egy része megtérült.

A vagyoni előny akkor is előny, ha a passzív vagyonban jelentkezik

A jogerős ítélet ellen a szülők felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Álláspontjuk szerint az alperes károkozására visszavezethető kiadás azért minősül kárnak, mert a szülők a meglévő vagyonukat, pénzeszközüket voltak kénytelenek az alperes károkozása miatt olyan vagyontárgyakra költeni, amely az alperes károkozása hiányában nem állt volna szándékukban. A „vagyonnövekményük” pedig értékesítés hiányában csupán egy fiktív fogalom, hiszen ezt nem realizálják, mivel gyermeküket életük végéig ebben az átalakított ingatlanban tudják felnevelni, ápolni, gondozni.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem tartotta alaposnak. Rámutatott arra, hogy a szülők ugyan helyesen érveltek a tekintetben, hogy a károkozás hiányában nem szándékoztak pénzeszközeiket átalakításra használni, de nem vitatható az a tény, hogy az elvégzett munkálatok értéknövekedést eredményeztek az ingatlanban (amelyet egyébként maguk a szülők sem vitattak). Ez az értéknövekedés pedig passzív vagyonuk része marad akkor is, ha nem történik meg az ingatlan értékesítése.

Jelen ügy tehát rámutat arra, hogy a kártérítés mértékének megállapítása során a károsultat ért vagyoni hátrányból egyaránt levonandó a károsult aktív és passzív vagyonában jelentkező azon vagyoni előny, amelyhez a káresemény folytán jutott.