A gazdasági társaságok átalakulására általában azon okból kerül sor, mert a tagjai (tulajdonosok) a társaság eredményes működésének elősegítése, vagyis a működés racionalizálása érdekében a társaság működési formájának megváltoztatása mellett döntenek. Bizonyos esetekben (ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak) a tagok (tulajdonosok) kötelesek dönteni a társaság átalakulásáról, ha azt nem kívánják jogutód nélkül megszüntetni.

 Általános jellemzők

A gazdasági társaságok átalakulásának a következői formáit szabályozzák a hatályos jogszabályok:

Cégforma váltás: az eredeti társaság más típusú jogi személlyé alakul át, mely esetén az eredeti társaság megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező új társaságra szállnak át.

Különválás: az eredeti társaság megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több társaságra száll át

Kiválás: az eredeti társaság fennmarad, azonban a vagyonának egy része a kiválással létrejövő új társaságra száll át.

Összeolvadás: az összeolvadó eredeti társaságok megszűnnek, és helyettük egy új társaság jön létre általános jogutódlás mellett.

Beolvadás: a beolvadó társaság megszűnik, az általános jogutódja az egyesülésben részt vevő azon másik társaság lesz, amelybe beolvad.

Az átalakulás fentiektől eltérő formáit jelentik az alábbi esetek, amelyek lényegében a fenti átalakulási formák kombinációi:

Beolvadásos kiválás: a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz, mint jogutódhoz csatlakozik.

Beolvadásos különválás: a különváló tagok az eredeti társaság vagyonának rájuk eső részeivel különböző, már működő társaságokhoz, mint jogutódokhoz csatlakoznak.

Az átalakulásra – mivel az a gazdasági társaság működését, és a hozzájuk kapcsolódó felelősségi szabályok gyakorlati alkalmazását lényeges mértékben érinti – nincs lehetőség, ha a társaság:

a) jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll;

b) szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy a társaságokkal szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy

c) a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.

A gazdasági társaságok esetében az a forma is korlátozva van, amelybe átalakulhatnak a társaságok. A gazdasági társaság kizárólag más társasági formába tartozó gazdasági társasággá, egyesüléssé vagy szövetkezetté alakulhatnak át.

Az átalakulás folyamata

 Az átalakulás folyamata minden esetben azzal kezdődik, hogy a tagok előzetesen, legalább háromnegyedes szótöbbséggel elfogadott határozattal döntenek arról, hogy kezdeményezni kívánják-e a társaság átalakulását, melynek során meghatározzák az átalakulás módját, és a jogutód társaság(ok) formáját. Amennyiben ezen kérdések tekintetében konszenzus alakul ki a tagok között, akkor felhatalmazzák a társaság ügyvezetését az átalakuláshoz kapcsolódó átalakulási terv elkészítésére, amely magába foglalja a átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket is.

A folyamat ezen szakaszának legfontosabb kérdése, hogy az átalakulásban valamennyi tag részt kíván-e venni. A tagok az ügyvezetés által elkészített átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy a jogutód társaság(ok) tagjai kívánnak-e lenni.

Azon tagokkal, akik nem kívánnak a jogutód társaság(ok) tagjai lenni, el kell számolni. Az elszámolás során a megváló tag járandóságát a tagnak a jogelőd társaság jogutód nélküli megszűnése esetén járó vagyon mértékében kell meghatározni. Ha a tag járandóságát a létesítő okirat rendelkezése alapján piaci értéken állapítják meg, akkor kötelező vagyonátértékelést is végrehajtani. Abban az esetben azonban nincs lehetőség a tag részére történő vagyonkiadásra, ha a jogelőd saját tőkéje nulla vagy negatív. Az átalakulás elhatározása során tehát figyelemmel kell lenni arra, hogy a társaságra komoly terhet róhat, amennyiben nem minden tagja (tulajdonosa) kíván részt venni jogutód társaság(ok)ban.

Az átalakulásról véglegesen döntő legfőbb szervi ülésen a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel elfogadják az átalakulási tervet. Az átalakulási terv része az átalakuló társaság vagyonmérleg-tervezete, az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezet, a jogutód társaság(ok) (nyitó) vagyonmérleg-tervezete(i) és vagyonleltár-tervezete(i), a jogutód társaság(ok) létesítő okiratá(ai)nak tervezete(i), illetve a jogutód társaságban tagként részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezet. Az említett vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval is hitelesítetni kell, amelynek költségével az átalakulás előzetes elhatározásakor számolni kell. A tagoknak – az említett kérdéseken túl – lehetőségük van arra, hogy meghatározzák azt az időpontot, amikor az átalakulás joghatásai beállnak.

A munkavállalók érdekeinek védelme szempontjából fontos szabály az, hogy az átalakulásról szóló végleges döntést követően – amennyiben ilyen működik az átalakuló társaság(ok)nál – tájékoztatni kell a munkavállalói érdekképviseleti szerveket.

Bizonyos esetekben a Gazdasági Versenyhivatal engedélye válhat szükségessé, amelyet a cégbíróság az átalakulás bejegyzésére vonatkozó eljárása során abból a szempontból vizsgál, hogy becsatolásra került-e az engedély, vagy a társaság akként nyilatkozott, hogy arra a vonatkozó külön jogszabályok alapján nincs szükség.

Hitelezők védelme

Az átalakulásról hozott végleges döntés elfogadását követően a döntést közzé kell tenni. Az átalakuló társaság(ok) hitelező(i), aki(k)nek a követelése a közzététel előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az átalakuló társaság(ok)tól megfelelő biztosítékot követelhet(nek), ha az átalakulás a követelésének kielégítését veszélyezteti.

Azon esetekben, amikor a tagok helytállási kötelezettsége az átalakuló társaság kötelezettségeiért annak fennállása alatt korlátozott (pld. a kft. tagja, a részvénytársaság részvényese) volt, biztosíték nyújtására a társaság akkor köteles, ha

a) az átalakulásról szóló döntés meghozatalakor a jogelőd társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van, amelyre halasztást, fizetési könnyítést nem kapott;

b) az átalakulásról szóló döntés meghozatalakor a hitelező egyébként nem rendelkezik az átalakuláshoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal;

c) a társaság átalakulás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel indokolt a biztosítékadás.

A hitelező biztosíték iránti igényének bejelentésére, és annak elbírálására az alábbi szigorú határidők vonatkoznak

a)      Az átalakuló társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles dönteni a kérelem tárgyában és – elutasítás esetén indoklással ellátott – döntését a hitelező tudomására hozni.

b)      Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a döntés kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti.

c)      A bíróság – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A bíróság az eljárás lefolytatását követően vagy elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi.

Az átalakulás mindaddig nem jegyezhető be a nyilvántartásba, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott, illetve a cégbíróság biztosítéknyújtási kérelmet elutasító végzése jogerőre nem emelkedett.

A létrejövő társaság(ok) nyilvántartásba vételéig az átalakuló társaság(ok) a bejegyzett társaság(ok) típusában folytatja tevékenységét. Az átalakulás befejezése előtt meg kell határozni a jogutód tagjait a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, a jogutód jogi személyben tagként részt venni nem kívánókat megillető vagyonhányadot és ennek kiadási módját. A vagyonhányadot a jogutód nyilvántartásba vételét követő hatvan napon belül kell kiadni, kivéve, ha a jogutódnak az érintettekkel kötött megállapodása eltérően rendelkezik.

Tagok (tulajdonosok) felelőssége

Az átalakulás során a társaságtól megváló tag a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén irányadó szabályok szerint köteles helytállni az átalakuló gazdasági társaságnak az átalakulással létrejövő jogi személy által nem teljesített kötelezettségeiért. Ha egy korlátlanul felelős tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá válik, a jogutód bejegyzésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül – és az átalakulással létrejövő jogi személy más, korlátlanul felelős tagjaival egyetemlegesen – köteles helytállni a jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért.

Az átalakulást követő feladatok

Az átalakulással létrejövő társaság(ok) fontos feladat, hogy az átalakulás bejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd társaságra, mind a jogutód társaságra vonatkozóan a bejegyzés napjával, illetve – ha volt ilyen, akkor – a társaság által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget készítsen a számviteli törvény részletes szabályai szerint.