Az új Polgári Perrendtartás (2016. évi CXXX. törvény) 2018. január 01.-én való hatálybalépésére tekintettel számos új törvény is hatályba lépett. Ezen törvények közé tartozik a 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról (továbbiakban: költségmentességi törvény) , mely hatályon kívül helyezte a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendeletet (továbbiakban: régi költségmentességi IM rendelet). Ezzel egyidejűleg a költségmentességi törvény felhatalmazást adott a igazságügyi miniszternek, hogy rendeletben szabályozza a költségkedvezmény engedélyezési feltételeinek igazolására vonatkozó részletes szabályokat. Ennek eleget téve megalkotásra került a 26/2017. (XII.27.) IM. rendelet a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról. (továbbiakban: új IM. rendelet). Az új IM. rendeletben találhatóak azok a formanyomtatványok, melyeket a bíróság részére kitöltve be kell nyújtanunk abban az esetben, ha költségkedvezményt kívánunk az eljárásban igénybe venni. A rendelet tartalmazza, hogy a költségmentesség engedélyezésének feltételeit hogyan és milyen módon kell igazolni.

Az új költségmentességi törvény alapján a feleknek lehetőségük van költségmentességet, valamint teljes és részleges költségfeljegyzési jogot igényelni a bíróságtól. A költségfeljegyzési jog esetében a felet a bíróság csak a költségek megelőlegezése alól mentesíti, költségmentesség esetén a félnek nem kell megfizetni az illetéket, illetve az eljárás során felmerülő költségeket, kivételt jelentenek természetesen az eljárás során kötelezően megelőlegezendő költségek, értve ide a szakértői díjat például. A törvény tárgyi költségfeljegyzési jogot biztosít a feleknek több perben is. Ilyenek például a származási perek, a szülői felügyelettel kapcsolatos perek. Ezekben az esetekben tehát a bíróság a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül költségfeljegyzési jogot engedélyez. A törvény meghatározza továbbá azokat az eseteket, amikor a fél részére költségmentességet kell engedélyezni. Ezekbe az estekbe tartozik, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összeget és vagyona sincs, valamint ha aktív korúak ellátására jogosult személlyel él egy háztartásban, vagy ha közgyógyellátásban részesül, hajléktalan személy, menekült vagy menedékes, illetve ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. Ezekben az estekben tehát köteles a bíróság megadni a részére a költségmentességet. Vannak esetek, amikor azonban ezen körülmények egyike sem állapítható meg, azonban az egyéb körülmények alapján megállapítható, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett. Ilyen esetekben is engedélyezi a bíróság a költségmentességet. A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot engedélyez a bíróság akkor, ha a havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át és vagyona nincs. (Ez 2018-ban bruttó 78.960,- Ft illetve annál kevesebb keresetet jelent. Az átlagkeresetekről a ksh.hu oldalon tájékozódhat.) Fontos, hogy nem természetes személy fél részére a bíróság csak az illetékekre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jogot engedélyezhet. A bíróság a jövedelem számításánál a féllel egy háztartásban élő személyek jövedelmét is figyelembe veszi. A törvény meghatározza azokat a körülményeket is, amikor nem lehet költségkedvezményt engedélyezni. Ilyen eset például, ha a pereskedés rosszhiszemű, vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik.

Nagyon fontos felhívni arra a figyelmet, hogy a bíróság egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet is engedélyezhet. Nagyon fontos figyelni arra, hogy a bíróság nem engedélyezhet olyan költségkedvezményt, melyre a fél kérelme nem terjed ki. Abban az esetben, ha a bíróság visszautasítaná a fél költségkedvezmény engedélyezés iránti kérelmét lehetőség van fellebbezés benyújtására. Figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben a körülményekben változás következik be, az mindenképpen bejelentésre kerüljön a bíróságnak. A bíróság felülvizsgálja a költségkedvezmény engedélyezési feltételeinek a fennállását is, ezt az eljárás jogerős befejezéséig kétévente teszi meg.

Természetesen a  már megkapott költségkedvezményt nem lehet úgy tekinti, hogy az, az eljárás befejezésig szól. A bíróság a költségkedvezményt megvonja abban az esetben, például megállapítja, hogy a költségkedvezmény engedélyezésének a feltételei már nem állnak fenn, illetőleg ha már a megadásakor sem álltak fenn.