Az alperes (CIB Bank Zrt.) és a felperes (a CIB Bank Zrt.-nél bankszámlát vezető mikrovállalkozás) között fizetésiszámla-szerződés jött létre, amely alapján az alperes vezette a felperes fizetési számláját. A felperes a számítógépén megnyitotta az alperes internetbanki felületét, amelyről utóbb kiderült, hogy egy adathalász oldal volt. A felperes által megnyitott internetes oldal az alperesi internetbanki felülettel azonos kinézetű oldal volt, így a felperes abban a tudatban volt, hogy az alperes internetbanki felületét nyitotta meg. Az internetes oldalon a felperes megadta a felhasználónevét, melyet követően a telefonkészülékén lévő applikációra érkezett Withkey token által generált jelszó beírásával kívánt belépni, azonban nem a megszokott oldal jelent meg, hanem egy új lap, ami arról tájékoztatta, hogy a rendszer biztonsági okokból nem engedi a belépést, csak a helyreállítási kód megadásával. Felperes megadta az adathalász oldalon a helyreállítási kódot, majd az alperestől SMS-ben érkezett hitelesítési kódot. Az adathalász oldalon a felperes által megadott adatok felhasználásával a csaló a felperes bankszámlájához új mobil alkalmazást regisztrált a saját telefonkészülékére és a felperes bankszámláján lévő több millió forint összeget elutalta saját magának.

A jogerős bírósági döntés szerint

A bíróság megítélése szerint a felperes az alperesi internetbanki felülethez hasonló oldalt nyitott meg, ebből következően abban a hiszemben volt, hogy az alperesi bank felületét nyitotta meg. Majd ehhez képest utólag, az alperes védekezése alapján szerzett tudomást arról, hogy vélhetően alperesi bank internetbanki felülete helyett adathalász honlapot nyitott meg. A felperes súlyos gondatlansága kizárólag abban az esetben lenne megállapítható, ha valamilyen adat merülne fel arra vonatkozóan, hogy a felperes tudata átfogta, vagy gondos eljárása mellett át kellet fognia azt, hogy nem alperes felületét nyitotta meg, de a szándékossághoz közel álló nagyfokú közömbössége, felelőtlensége okán negligálta azon külső jegyeket, mely alapján következtethetett volna arra, hogy nem alperes honlapját, hanem valamely adathalász honlapot nyitott meg. A felperes tudattartalma arra terjedt ki, hogy alperes internetbanki felületét nyitotta meg és felperes tudattartalma csupán az alperesi védekezést követően terjedt ki arra, hogy alperes tényleges internetbanki felülete helyett valamely adathalász holnapot nyitott meg és tette megismerhetővé hitelesítő adatait az arra nem jogosult harmadik fél részére. Mindezekből a bíróság álláspontja szerint az állapítható meg, hogy felperes sem szándékos, sem súlyosan gondatlan magatartást nem valósított meg.

Az alperes által SMS üzenetben küldött kód semmilyen tájékoztatást nem tartalmazott a felhasználó részére annak funkciója tekintetében. A bíróság álláspontja szerint megfelelő tájékoztatással ellátott kód esetén a felhasználótól elvárható lenne annak gondos mérlegelése, hogy az általa kezdeményezett ügylethez képest más funkciójú kódot kap a pénzintézettől. Ennek hiányában azonban a felperes alappal feltételezhette, hogy a kód igénylésére vonatkozó kérés a pénzintézettől érkezett annak internetbanki felületén.

Tekintettel arra, hogy a felperes sem szándékos, sem súlyosan gondatlan magatartást nem valósított meg a bíróság kötelezte az alperest a felperes bankszámlájáról a csaló által elutalt összegek megfizetésére.