A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint a felperesek új építésű családi házukat vályogfalazattal kívánták kiviteleztetni, melyhez építési engedélyezési tervdokumentációt készíttettek egy építész tervezővel. A felperesek, mint megrendelők vállalkozási szerződést kötöttek az I. rendű alperessel, mint vállalkozóval. Kiviteli terv nem készült, az I. rendű alperes kizárólag az engedélyezési terv birtokában vállalta el és kezdte meg a munkákat. Az I. rendű alperes szerkezetkész állapotú lakóépület kivitelezését vállalta, amelynek műszaki tartalmát az engedélyezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély, valamint a vállalkozási szerződés és annak mellékletében foglaltak határozták meg. A II. rendű alperes az I. rendű alperesi kivitelezési munkák felelős műszaki vezetője volt.

Az I. rendű alperes a munkálatok befejezése után készre jelentette a munkát, és kérte az átadás-átvételi eljárás kitűzését. Az I. rendű felperes műszaki szakértőt bízott meg. A felperesek az elkészült szakvélemény alapján jelezték, hogy az átadás-átvételi eljárásban az építményt nem veszik át, hibajegyzéket adtak át az I. rendű alperes részére. Az átadás-átvételi eljárásban az I. rendű alperes arról nyilatkozott, hogy teljesítése megfelelt a szerződésben foglaltaknak. A hibajegyzékben felsorolt hibák nagy részét vitatta.

A felperesek elálltak a szerződéstől arra hivatkozással, hogy jelentős kivitelezési hibák történtek, az épület veszélyes állapotú, az I. rendű alperes kijavítást lényegében nem vállalt, a szerződéskötéskor tévedésbe ejtette a felpereseket, így nem bíznak a szakszerű teljesítésében. Az elállásra tekintettel kérték az elszámolást, a kiviteli értékhez képest a vállalkozói díj visszatérítését, kérték továbbá okiratok átadását is.

A felperesek saját költségükön elvégeztették a kijavítást.

A felperesek keresetükben kérték az I. rendű alperes kivitelezőtől és a II. rendű alperes műszaki vezetőtől az általuk előre kifizetett munkák egy részének visszafizetését, valamint a hibás teljesítésből eredően felmerült javítási költségek megtérítését. Ezen túl kérték továbbá, hogy az alperesek fizessenek kártérítést, mert a kijavítás ellenére értékcsökkenés maradt fenn az ingatlanukban.

Az I. rendű és a II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az I. rendű alperes viszontkeresetében vállalkozói díj megfizetésére kérte kötelezni a felpereseket a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv által készített szakvélemény alapján.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesek javára döntött és az I. rendű alperes viszontkeresetét elutasította.

A bíróság megállapította, hogy a felperesek az alperesek szerződésszegő magatartását megfelelően bizonyították. Az I. rendű alperes kivitelezési tervdokumentáció nélkül fogott hozzá a lakóház felépítéséhez, és az engedélyes tervtől is eltért. A másodfokú bíróság kifejtette, ha a laikus megrendelők által adott esetlegesen célszerűtlen vagy szakmailag nem megfelelő utasítást teljesítette, ezért is felelősséggel tartozik. A peres felek egymás közötti jogviszonyában annak a körülménynek nincs jelentősége, hogy tervezési hibák is történtek, miután ez az I. rendű alperest a felelősség alól nem mentesíti.

A részítélet indokolása alapján felperesek által szolgáltatott terv hibás volt, az építkezéshez használható alacsony szilárdságú vályogtégla miatt a ház szerkezetének megerősítésére volt szükség. A tervhibát azonban az alpereseknek észlelniük kellett volna.

A bíróság megállapította, hogy az I. rendű alperes hibásan teljesített, míg a II. rendű alperes az építkezés irányítási feladatának nem tett eleget. A kivitelezési hibák jelentős része független a tervezett állapottól vagy a statikai modelltől. Az I. rendű alperes a kivitelezést, az építési munkákat nem az építési engedélynek megfelelően végezte, nem azt építette meg, amit terveztek. A kivitelezés szakszerűtlensége és az építési szabályok megszegése miatt nem volt megfelelő az épület minősége, és így alkalmatlan volt a rendeltetésszerű használatra.

Az alperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, mely szerint a jogerős részítélet az 1952. évi III. törvény (régi Pp.) a 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint az építőipari kivitelezésről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit sérti.

A Kúria döntése alapján a felülvizsgálati kérelem nem alapos, ugyanis a jogerős részítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezése a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.

Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság jogerős részítéletében, hogy a peres felek közötti kivitelezési szerződéses jogviszonyban a megrendelőket kell laikusnak, és a vállalkozót pedig professzionális szereplőnek tekinteni. A kivitelezési szerződéses jogviszonyban a megrendelők kötelezettsége a kiviteli tervdokumentáció szolgáltatása. Amennyiben azonban a professzionális vállalkozó anélkül vállalja el a kivitelezési munkák elvégzését, hogy ragaszkodna a kiviteli terv átadásához, azaz a kivitelezési munkát kiviteli terv hiányában vállalja el, úgy ennek jogi és műszaki kockázata a terhére esik.

A bírói gyakorlat értelmében a kivitelező vállalkozó szakértelmének más tekintetben is relevanciája van. A megrendelő köteles a műszaki, gazdasági, tervezési munkával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat a vállalkozó rendelkezésére bocsátani, azonban miután a megrendelő főszabály szerint sem a tervezés, sem a kivitelezés terén nem tekinthető szakembernek, ezért a tervező által készített terveket azok megfelelősége szempontjából, annak ellenére nem köteles vizsgálni, hogy azokat a tervezési szerződés teljesítéseként veszi át a tervezőtől. Továbbá a tervező a tervezési hibákért a megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a megrendelő a terveket teljesítésként elfogadta, és kivitelezés céljából továbbadta. Ugyanakkor a laikus megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik. Ezért a felperesek magatartását az alperesi hibás teljesítés vonatkozásában közrehatásként, vagy közbenső szerződésszegésként nem lehet értékelni.

A Ptk. viszont a kivitelező kötelezettségévé teszi a megrendelő által átadott tervdokumentáció megvizsgálását. Ennek eredményeként köteles a megrendelőt figyelmeztetni a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira. Amennyiben a hiba vagy hiányosság a kivitelezés során válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. A figyelmeztetés, tájékoztatás elmulasztása esetén felelősség terheli. Ez alapján a műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítési felelősséggel tartozik, ha a megrendelőtől kapott tervek hibáját felismerhette, a megrendelőt azonban erre nem figyelmeztette, vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégezte.

Az I. rendű alperes lakóingatlanok építésére szakosodott vállalkozás, ebből kifolyólag a vele szembeni szakmai elvárások kiterjednek arra, hogy a munkák szakszerű kivitelezését lehetővé nem tevő tervhibákat felismerje, és ezzel összefüggésben a laikus megrendelőket megfelelő tájékoztatással lássa el. Az aggálytalan szakértői vélemények olyan tervezési hibákat, hiányosságokat állapítottak meg, amelyek tekintetében az I. rendű alperes figyelmeztetési, tájékoztatási kötelezettsége kétséget kizáró módon megállapítható. A tervhibák fel nem ismerése és ennek jogi következményei ezért az alperesek terhére esnek. A műszaki vezetés mellett zajló kivitelezési tevékenység esetén ugyanis az építési munkát illetően a kellő szakértelem elvárható mindkét alperestől.

A jogerős részítélet nem sérti a megrendelő utasítási jogával kapcsolatos szabályokat sem, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperest a célszerűtlen vagy szakmailag nem megfelelő megrendelői utasítás esetén olyan figyelmeztetési kötelezettség terhelte, aminek a megfelelő teljesítését nem bizonyította. Önmagában az a körülmény, hogy a laikus megrendelők akár költségcsökkentés, akár egyéb ok miatt olyan kéréseket fogalmaztak meg a vállalkozó felé, amely befolyásolta a kivitelezési munkák végzését, a megfelelő figyelmeztetési kötelezettség teljesítése nélkül nem ad alapot annak megállapítására, hogy a teljesítés a felperesek kockázatára történt. Arra sem merült fel egyértelmű bizonyíték a perben, hogy a laikus megrendelő felperesek az I. rendű alperes figyelmeztetése ellenére ragaszkodtak a szerződésszerű teljesítést kizáró kivitelezési tevékenység ellátásához.

A perben kirendelt szakértők véleménye alapján okszerű és logikus következtetést vont le a bíróság arra is, hogy a II. rendű alperesi műszaki vezetés mellett zajló I. rendű alperesi kivitelezési tevékenység az engedélyezett tervtől eltért. Az elsőfokú építési hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés e szakértői megállapítást nem rontja le, így a bizonyítékok összességében való értékelése alapján okszerűen jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az I. rendű alperes teljesítése ebből az okból kifolyólag sem szerződésszerű.

Alaptalanul kifogásolta az I. rendű és II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a kijavítási költségben való marasztalást. A felperesek jogosultak voltak kijavítási költség megtérítését kérni figyelemmel arra, hogy az ügy körülményei és az I. rendű alperesben alappal megrendült bizalmuk miatt méltányos érdekeik figyelembevétele mellett indokolt volt a munkák mással történő elvégeztetése, és ennek költsége kivitelezővel szemben történő érvényesítése.

Mindezek miatt helyes a bíróság jogerős részítéletben levont azon jogi következtetése, hogy az I. rendű alperes vonatkozásában hibás teljesítés miatt kellékszavatossági kötelezettség jogcímén, a II. rendű alperes vonatkozásában pedig jogellenes károkozás címén fennáll a felelősség.

Az ügy lényegét összefoglalva kivitelezési szerződés esetén a megrendelőt laikusnak, a vállalkozót pedig professzionális szakértelmű jogalanynak kell tekinteni a jogviszony alanyaival szemben támasztott jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek teljesítése során. A laikus megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik, ugyanakkor a kivitelező köteles az átadott terveket megvizsgálni és a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira a megrendelőt figyelmeztetni. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget felelősség terheli.