A társasházak esetében az elmúlt évek talán egyik legjelentősebb jogi változása, hogy a hatlakásosnál nagyobb, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) törvény hatálya alatt működő társasházak közös képviselőjének és az intézőbizottság elnökének kötelezővé vált az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése, mely kötelezettségüknek legkésőbb 2026. október 31. napjáig eleget kell tenniük. A szabályozás célja, hogy közhiteles nyilvántartásból megállapítható legyen, hogy mely személy jogosult a társasházak képviseletére, és ezzel a hatóságokkal történő kapcsolattartás is könnyebbé váljon, valamint a társasházak működése is átláthatóbb legyen.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) egyértelműen rögzíti, hogy aki üzletszerűen, tehát megbízási díj ellenében kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni. A törvény előírja továbbá, hogy a közös képviselőnek a tisztsége ellátása érdekében törvényben meghatározott szakképesítéssel is rendelkeznie kell. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a közös képviselők ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem kerül sor, úgy az automatikusan a tisztséget nem szüntetni meg, azonban ennek hiányában a közös képviselő nem hívhat össze közgyűlést, nem írhat alá szerződéseket a társasház nevében, és nem járhat el a közösség hivatalos vagy akár peres ügyeiben sem, mely a közös képviselő felelősségét is megalapozza.

A nyilvántartás tartalmazni fogja a legfontosabb adatokat, például a közös képviselő nevét, elérhetőségét, megbízatásának kezdetét és időtartamát, valamint annak tényét, hogy a társasház az éves pénzügyi beszámolóját elfogadta. A bejegyzési eljáráshoz jogi képviselő közreműködése szükséges, tekintettel arra, hogy a közgyűlési határozatot ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni. A földhivatali eljárás illetékmentes.

A kötelező szakképzés elvégzése tekintetében fontos különbséget tenni a tulajdonostárs által ellátott képviselet és a hivatásszerű, azaz üzletszerűen ellátott társasházkezelői tevékenység között.

A társasházkezelői tevékenység üzletszerű végzéséhez a vonatkozó jogszabályok szakmai képesítést írnak elő. A szakmai követelményeket jelenleg a felnőttképzési rendszerben megszerezhető társasházkezelői szakképesítések teljesítése biztosítja.

Amennyiben a közös képviselő nem rendelkezik a szükséges képesítéssel, vagy nem regisztrál, úgy a társasház fekvése szerint illetékes jegyző törvényességi felügyeleti eljárást indíthat. A jegyző felszólíthatja a társasházat a törvényes állapot helyreállítására (új, képzett képviselő választására), és végső esetben a bírósághoz fordulhat.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a közös képviselők földhivatali nyilvántartásba vételének kötelezettsége a társasházak jogszerű képviseletének az ellátása érdekében elengedhetetlen. A szabályozás a képviseleti jogok átláthatóságát, a tulajdonostársak érdekeinek védelmét és a jogbiztonság erősítését szolgálja. A társasházaknak ezért célszerű rendszeresen felülvizsgálniuk, hogy a közös képviselő megválasztása, a nyilvántartásba vétel és a szükséges szakmai jogosultságok megfelelnek-e a hatályos jogszabályi követelményeknek, ezzel elkerülve a későbbi jogvitákat és ügyintézési nehézségeket.