A jelenleg is zajló világjárvány nyomán az elektronikus kereskedelem még inkább felívelőben van, mint valaha. A következőkben ismertetett jótállásra vonatkozó jogszabályváltozások a jótállás köteles termékeket forgalmazó webshopokat és a hagyományos kereskedelmet folytató vállalkozásokat egyaránt érintik.

A jótállás – ismertebb nevén garancia – a hibás teljesítés orvoslásának egyik eszköze, amely az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet mellékletében felsorolt termékek esetén érvényesülhet. Ezek köre 2021-től kibővült. Ide fognak tartozni többek között a 10.000 forintos eladási ár feletti háztartási készülékek, konyhai kisgépek, gázkészülékek, kerti gépek és kézi szerszámok, közlekedési eszközök, motoros vízi járművek, világítástechnikai termékek és biztonsági jelzőkészülékek, információtechnikai készülékek, optikai eszközök, hangszerek, órák, bútorok, illetve telefonok és játék drónok egyaránt.

A rendelet csak fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott tartós fogyasztási cikkekre írja elő a kötelező jótállás szabályait. Fogyasztó csak természetes személy lehet.

A jótállás igen szigorú a kötelezettre nézve. Jótállás esetén ugyanis, aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt meghatározott feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Vagyis az a vélelem áll fenn, hogy hibás volt a teljesítés. Ezzel a vélelemmel szemben pedig a kötelezettnek (vállalkozásnak) kell bebizonyítania, hogy a hiba oka csak később, a teljesítés után keletkezett.

Lássuk tehát a főbb változásokat:

Nő a kötelező jótállás időtartama

Január 1-ét követően attól függ majd a jótállás, hogy mennyibe kerül az adott termék. A garancia időtartama az eladási ártól függően változik. Három sávot szab meg a jogszabály:

• a 10-100 ezer forintba kerülő termékeknél kötelezően 1 év lesz a jótállás;
• a 100-250 ezer forintba kerülő termékeknél 2 év; míg
• a 250 ezernél drágább termékekre pedig 3 évet kell vállalni.

A jótállási határidő a termék fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

Kijavítás esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az időtartammal, amely alatt a fogyasztó a terméket a hiba miatt nem használhatta rendeltetésszerűen.

A határidők elmulasztása továbbra is jogvesztéssel jár.

Mi legyen a dobozzal?

A jótállási igény érvényesítéséhez ezt megelőzően számos vállalkozás követelte a fogyasztóktól a termék eredeti csomagolásának megőrzését. Azonban nem életszerű az az elvárás, hogy a vásárló hosszú hónapokig, akár évekig tartogassa a termék dobozát, csomagolását.

Ezért január 1-étől már nem kell évekig őrizgetnünk a termékek csomagolását, hiszen ezentúl a jótállásból eredő jogok érvényesítésénél nem írható elő feltételként, hogy a termék dobozát is vissza kell adni.

Jótállási jegy elektronikusan?

Újdonság, hogy 2021-től a jótállási jegy elektronikus úton is átadható a fogyasztó részére legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon. Azonban ez nemcsak az e-mailben történő megküldést jelenti. Amennyiben a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlenül küldi el, hanem azt letölthetővé teszi, úgy a jótállási idő végéig biztosítania kell azt, hogy a vásárló az e-jótállási jegyet bármikor letölthesse.

Javítás vagy csere?

Bizonyos esetekben a vállalkozás a termék cseréjére, ha pedig ez nem lehetséges, a vételár visszafizetésére köteles.

A fogyasztó dönt arról, hova fordul javításért. Kijavítás iránti igényét ugyanis, választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

Ha a termék első alkalommal történő javítása során megállapításra kerül, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, akkor főszabály szerint 8 napon belül ki kell azt cserélni. Abban az esetben, ha cserére nincs lehetőség, a vételárat 8 napon belül vissza kell fizetni a fogyasztó részére.

Az eddigi szabályozás értelmében a vállalkozásoknak törekednie kellett arra, hogy a visszaküldött termékek javítását vagy cseréjét 15 napon belül elvégezzék. Jövő évtől viszont már azt is előírják, hogy 30 nap elteltével kötelező lesz a termék cseréje, ha addig nem tudták megoldani a javítást.

Vagyis abban az esetben, ha 30 napon belül nem történik meg a hibás termék kijavítása, a vállalkozás köteles a 30 napos határidőt követően 8 napon belül kicserélni azt. Amennyiben nincs lehetőség a cserére, a vállalkozásnak a 30 napos kijavítási határidőt követő 8 napon belül vissza kell térítenie a vételárat a fogyasztó részére. Ugyanezen 8 napos visszafizetési vagy csere határidő vonatkozik arra az esetre is, ha az első javítás során kiderül, hogy a cikk nem javítható, vagy ha a jótállási időtartam alatt a cikk három javítás után ismét meghibásodik és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik.

A fenti szabályok azonban nem vonatkoznak bizonyos fogyasztási cikkekre, mint például az elektromos kerékpárokra, elektromos rollerekre vagy motorokra.

2021 január 1-től tehát a fentiek szerint módosulnak a már jelenleg is létező kötelező jótállási szabályok. A főbb változásokból jól látható, hogy az új szabályok még inkább a fogyasztók érdekeit kívánják védeni, a jogalkotó célja egyértelműen a fogyasztói jogok megerősítése.