A társasági jog eltérően szabályozza a négy gazdasági társaság esetében azt, hogy milyen hatása van a tag halálának a társaság életére nézve. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) eltérő rendelkezéseket tartalmaz a személyegyesítő társaságok (közkereseti társaság és betéti társaság), a korlátolt felelősségű társaságok, illetve a részvénytársaságok esetében az öröklés joghatásaira.

A közkereseti társaságok (kkt.) és betéti társaságok (bt.) esetében az örökösök nem vállnak automatikusan a társaság tagjaivá. A meghalt tag örököse a társaság többi tagjával való megegyezés alapján léphet be a társaságba, és válhat a társaság teljes jogú tagjává. Ebben az esetben az örökösnek nem kell vagyoni hozzájárulást teljesítenie, hiszen az örökhagyó már megtette ezt helyette. Amennyiben az örökös a társaság tagjává válik, úgy a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a felelőssége mögöttes, korlátlan és a többi taggal egyetemleges lesz. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az örökös a társaságba nem kíván belépni, akkor az örökhagyó halálától számított ötéves jogvesztő határidőn belül a hagyatéki tartozás szabályai szerint köteles helytállni a tag halála előtt keletkezett társasági tartozásokért. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem utasítja vissza az örökséget az örökhagyó, úgy nem csak az örökös tartozásaiért, hanem a társaság tartozásaiért is felelni fog a Ptk. szabályai szerint.

A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) esetében eltérőek az öröklés joghatásai az üzletrész, illetve a taggá válás tekintetében. Az örökös a tag halálával megszerzi a tagnak a társaságban fennálló üzletrészét, azonban az öröklés önmagában nem elegendő a taggá váláshoz. Tekintettel arra, hogy az üzletrész egy vagyoni értékű jog, az öröklés következtében az örökös az üzletrész tulajdonosává válik. Ahhoz azonban, hogy az örökös taggá válhasson az örökösnek tagjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelmet kell intéznie a társaság ügyvezetője felé, az örökösi minőség igazolása mellett (pl. hagyatékátadó végzés, jogerős bírósági határozat). A taggá válás kizárólag az örökös döntése, nincs szükség a társaság tagjainak egyetértésére. A Kúria Gfv. VII. 30.099/2018. számú döntésében kiemelte, hogy amennyiben a társaságnak nincs ügyvezetője (mert például az ügyvezető hunyt el), az örökösnek az előbb említett nyilatkozatot a társaság valamennyi tagjának meg kell küldenie. A Kúria utalt arra is, hogy bár a Ptk. 3:170.§ szakasza tételesen nem utal rá, de a tagjegyzékbe történő bejegyzés további feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban magára nézve kötelezőként ismerje el.

A zártkörűen vagy nyilvánosan működő részvénytársaságok (zrt. és nyrt.) esetében a részvények névre szóló forgalomképes értékpapírok, melyek tulajdonjog tárgyaként viselkedhetnek, ezért örökölhetőek is. A nyomdai úton előállított részvény tulajdonjogának öröklés jogcímén történő átszállása esetén az új részvényes (örökös) kérésére az igazgatóság a tulajdonosváltozást a tulajdonszerzést igazoló okiratok (pl. hagyatékátadó végzés, jogerős bírósági határozat) alapján a részvény hátoldalán vagy toldatán átvezeti. A tulajdonosváltozás igazgatóság általi átvezetése a forgatmányi láncolat részét képezi. Erre azért van szükség, mert a névre szóló nyomdai úton előállított részvények tulajdonosváltozásához a részvény forgatmányozására van szükség. Ezt átruházás esetén a részvényt átruházó személy teszi meg, azonban mivel az örökhagyó már nem tudja forgatmányozni az értékpapírt, ezért ezt az igazgatóság pótolja. Dematerializált részvény öröklés jogcímén történő megszerzése esetén a korábbi részvényes (örökhagyó) értékpapírszámlájának megterhelését és a megszerzendő részvényeknek az új részvényes (örökös) értékpapírszámláján való jóváírását az értékpapír-számlavezető az örökös kérelmére, a tulajdonszerzést igazoló okirat alapján hajtja végre. Ezzel az örökösök alakilag igazolt részvényesekké válnak. Az alakilag igazolt részvényes a részvénykönyv vezetőjénél (igazgatóság, vagy részvénykönyv vezetésére megbízott személy) kérelmezheti a részvénykönyvbe való bejegyzését. A részvénykönyvben tartják nyilván a részvényeseket és a tulajdonukban lévő részvényeket. A részvénykönyvbe történő bejegyzésre azért van szükség, mert a részvényes csak a részvénykönyvbe történő bejegyzését követően gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi (tagsági) jogait. A bejegyzés elmaradása a részvény feletti tulajdonjogot nem érinti.