Minden emberre jellemző a saját beszédhangja és beszédstílusa, amelynek hallatán egyértelműen azonosítani lehet a megszólaló személyt. Különösen igaz ez a sokak által ismert színészekre, politikusokra vagy egyéb közéleti szereplőkre, akiket hangjuk alapján egy ország képes felismerni.

Mára azonban eljutottunk odáig, hogy nem szükséges ahhoz bonyolult vagy drága technikai eszköz, hogy egy konkrét személy hangján szólaltassunk meg egy üzenetet vagy bármely mondanivalót.

Érthető, hogy a számos negatív hatása lehet az ilyen „hanggal való visszaélésnek”, ha az érintett személynek nincsen befolyása a hangja felhasználására.

Hogyan védi egy személy hangját a jog?

A Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok közé sorolja a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot azzal, hogy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez alól képeznek kivételt azok az esetek, amikor a felvétel elkészítésére és felhasználására tömegfelvétel keretében került sor, illetve nyilvános közéleti szereplésről készült a felvétel.

Ha tehát például egy tüntetésen veszek részt, amelyet közvetítenek egy online csatornán és a résztevevő tömegben felismerem magam, esetleg a hangom is pont behallatszik a közvetítésbe, abban az esetben nem áll módomban megtiltani a felvétel felhasználását és az nem tekinthető jogsértőnek. Hasonlóképp, ha egy ünnepi állami rendezvényen előadok a színpadon egy dalt, szintén nem történik jogsértés, ha valaki rögzíti a felvételt és megosztja egy közösségi média felületen.

Akinek megsértik a személyiségi jogát – egyebek mellett – sérelemdíjat követelhet, illetve ha emiatt őt kár is érte, a jogsértőtől kártérítésre is igényt tarthat.

Abban az esetben, ha valaki egy személy hangjával visszaélve készít például egy olyan hanganyagot, amelynek tartalma alkalmas más személy becsületének és jóhírnevének csorbítására vagy emberi méltósága megsértésére, a hangfelvétel készítése és felhasználása egyszere sértheti több személy személyiségi jogait is: az engedély nélküli hang felhasználása a hang alapján azonosítható személy, illetve annak vagy azoknak a személyeknek a jogait is sértheti, akiknek becsületét, jóhírnevét vagy emberi méltóságát a felhasznált hanggal előállított tartalom megsértette.

A Ptk. fenti rendelkezései azonban csak a „hangfelvételre” koncentrálnak, és nem nevesítik azt az esetet, amikor egy konkrét ember hangját, beszédjegyeit felhasználva generál valaki – jellemzően mesterséges intelligencia használatával – egy „hamis” emberi hangot, amelyet például mobiltelefonon keresztül történő beszélgetés lefolytatására használ fel.

Tekintettel a hang alapján történő egyértelmű személyazonosítás lehetőségére, a hang személyes adatként is védelem alatt áll, és alkalmazandók rá a személyes adatok védelmére vonatkozó EU-s és magyar szabályok.

Ezek alapján főszabályként az adatkezelés általánosságban csak akkor jogszerű, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy az adatkezelés szerződés teljesítéséhez vagy egy személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt, illetve az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges vagy például jogszabály írja elő. Egyes kivételekkel jogszerű továbbá az adatkezelés akkor is, ha az az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges.

Abban az esetben tehát, ha valakinek a hangját engedély vagy a fenti célok fennállása nélkül felhasználják, tárolják, továbbítják, stb. adatvédelmi jogsértés valósul meg. Ebben az esetben a NAIH-hoz lehet bejelentést tenni, amely szankcióként bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben.

Az engedély nélkül felvett vagy felhasznált hanggal kapcsolatos visszaéléseket a Büntető Törvénykönyv is tiltja.

A hanggal, mint a személyes adattal való visszaélés bűncselekményt valósít meg, ha arra haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva kerül sor. Hasonlóképp, ha a hangklónozással előállított hanggal visszaélve mást tévedésbe ejtenek vagy tartanak, és ezzel kárt okoznak, abban az esetben csalást is elkövet a hang felhasználója.

Felmerül a rágalmazás elkövetése is, ha a felhasznált hanggal valakiről a becsület csorbítására alkalmas tényt állítanak, híresztelnek vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használnak.

A jogon túl

Ahogyan a fentiekből is kitűnik, annak ellenére, hogy számos jogi eszköz áll rendelkezésünkre a hangunkkal való visszaélések elleni fellépésre, a joghátrány kiküszöbölésére, az engedély nélküli hangfelvétel készítése és felhasználása, valamint a mesterséges intelligenciával generált hangok felhasználása jelentős anyagi vagy reputációbeli károkat okozhat.

Hangunkat felhasználva akár telefonon keresztül is kicsalhatnak a nevünkben másoktól adatokat vagy kérhetnek átutalás végrehajtására, vagy járathatnak le oly módon, hogy a becsületünk vagy hírnevünk a rendelkezésre álló jogorvoslati eszközökkel sem állítható helyre maradéktalanul.

Ugyanígy, rendkívül bizonytalanná teszi bármely jogi vitában a bizonyítást az a körülmény, hogy a mesterségesen generált hanganyagok eredeti vagy hamis voltát már a szakértők sem képesek egyértelműen megállapítani.