Szerzőt illető vagyoni jog felhasználásának határai

A Kúria egy nemrégiben közzétett eseti döntésében megállapította, hogy ha a szerző és a felhasználó azért köt szerzői mű létrehozására szerződést, mert a felhasználót harmadik személy korábban megbízta a műhöz kapcsolódó fejlesztéssel, amelyről a szerzőnek is tudomása volt, külön kikötés hiányában is megállapítható, hogy a szerző korlátlan felhasználási jogra vonatkozó szerződéses nyilatkozata magában foglalja a felhasználási jog harmadik személy részére történő továbbengedélyezését is.

Ezen felül a Kúria elvi éllel állapította meg, hogy a felhasználási szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási mód és annak mértéke meghatározásánál – a felek szerződésben rögzített nyilatkozatának hiányában – a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

 

  1. Jogszabályi háttér

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 46. § (1) bekezdése szerint a felhasználó a műre kapott felhasználási engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.

Az Szjt. 43. § (5) bekezdése szerint, ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.

Az Szjt. 42. § (3) bekezdése értelmében, ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

A többszörözés fogalma az Szjt. 18. §-a alapján: a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

A terjesztés fogalma az Szjt. 23.§-a alapján: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga az Szjt. 26. §-a alapján: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.

 

  1. Az alapul fekvő jogeset

Egy űrstratégiai számítógépes játékok fejlesztésével foglalkozó magyar cég megbízóként 2001 augusztusában megbízási szerződést kötött a felperessel, mint szerzővel, amelyben megbízta az akkoriban fejlesztés alatt álló játék zenéjének megkomponálásával, kitalálásával. A megbízási díj 40%-a munkadíj, 60%-a pedig a „megszületett termék korlátlan felhasználásának ellenértéke” volt.

A magyar cég és egy franciaországi vállalkozás (alperes) 2001 áprilisában fejlesztési megállapodást kötött a fenti számítógépes játék fejlesztésére. A fejlesztendő játékkal kapcsolatos valamennyi, területi és időbeli korlát nélküli kizárólagos felhasználás jogot az alperes szerezte meg. A játékot először CD-ROM hordozón hozták forgalomba, ami a mű többszörözését és terjesztését jelentette.

Az alperes 2009 óta különböző internetes oldalakon teszi elérhetővé ezt a játékot, ahol az megvásárolható és onnan közvetlenül letölthető. 2014-től a játék iOS és Android verzióban is elérhető, a platformokhoz tartozó internetes áruházakban megvásárolható, onnan iPhone és Android operációs rendszerrel működő mobiltelefonokra letölthető és azokon közvetlenül felhasználható, ami a mű nyilvánosság felé közvetítését jelenti.

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsérti a szerzői jogait azzal, hogy az általa a számítógépes játékhoz írt zeneművekből álló zenei gyűjteményt a játékokban iOS és Android verzióban, valamint a keresetben megjelölt internetes oldalakon az engedélye nélkül Magyarországon a nyilvánossághoz közvetíti; kérte az alperes kötelezését a jogsértés Magyarországon történő abbahagyására, a további jogsértéstől való eltiltását, és a jogsértéssel elért gazdagodás jogcímén 18 millió forint megfizetésére kötelezését.

A jelen ügyben az első- és a másodfokú bíróságok eltérő jogi álláspontra jutottak, ezért a végső döntést a Kúria hozta meg.  A Kúriának először azt kellett megítélnie, hogy a felperes és magyar cég között létrejött megbízási szerződés a szerző (felperes) kifejezett engedélye nélkül kiterjedt-e a szerző felhasználási jogának tovább engedésére az alperes részére. A Kúriának másodszor pedig abban kellett állást foglalnia, hogy a művek „korlátlan felhasználása” csak azok többszörözését és terjesztését, vagy a nyilvánosság felé közvetítését is magába foglalta.

 

  1. kérdés: szerző felhasználási jogának tovább engedése

 

A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint a megbízási szerződéseknek azt a rendelkezését, hogy “a kifizetett díj 60%-a a megszületett termék korlátlan felhasználásának ellenértéke” úgy kell értelmezni, hogy nem terjedt ki arra, hogy a magyar cég a felhasználási jogot átruházza. Az alperes védekezése ezzel szemben az volt, hogy a megbízási a szerződésekben adott “engedély” alapján a magyar cég megszerezte a mű valamennyi felhasználási módra kiterjedő jogát, ezért azt jogszerűen ruházták át alperesre.

A Kúria megítélése szerint a vizsgált szerződések létrejöttének időbeli sorrendje (fejlesztési megállapodás megkötése: 2001.04.20.; megbízási szerződés megkötése: 2001.08.02.) és a tartalma – a felperes állításával szemben – azt bizonyítja, hogy a megbízási szerződés megkötésére azért került sor, hogy a felperes a fejlesztési szerződéshez kapcsolódóan szerzőként működjön közre a zeneszerzésben, a zene kitalálásában. A felperes az elsőfokú eljárásban a személyes meghallgatása során el is ismerte, hogy azért kötötte meg a magyar céggel a megbízási szerződést, mert már aláírták az alperessel a fejlesztési szerződést. Bár a megbízási szerződésben a felperesnek a szerzői jogok átruházására vonatkozó kifejezett nyilatkozata külön nem került rögzítésre, a Kúria álláspontja szerint a felperesnek a megbízási szerződés azon rendelkezését, miszerint a díj 60%-a “korlátlan” felhasználásért jár, ilyen peradatok mellett úgy kellett értenie, hogy a magyar cég engedélyt adhat harmadik személy részére további felhasználásra. A szerződések ellenkező értelmezése esetén ugyanis nem teljesülhettek volna azok a fejlesztési szerződések, melyeket a magyar cég kötött az alperessel, holott azok nélkül a felperes részére adott megbízás fel sem merült volna.

A Kúria megállapította, hogy az alperes jogszerzését, ezért az Szjt. 46. § (1) bekezdésében előírt követelmény, a szerző kifejezett engedélyének a hiánya nem akadályozta.

 

  1. kérdés: többszörözés, terjesztés, nyilvánossághoz való közvetítés?

A felperes úgy értelmezte a megbízási szerződést, hogy felhasználás joga a többszörözés és a terjesztés jogán túl nem terjedt ki a mű nyilvánossághoz közvetítésére. Egyrészt a mobiltelefonos platformon való felhasználás a szerződés megkötésének időpontjában ismeretlen felhasználási mód volt, másrészt a művek nyilvánossághoz való közvetítése a szerződés céljának megvalósításához nem feltétlenül szükséges. Az alperes ezzel szemben vitatta, hogy a szerződésben kikötött felhasználási engedélyen ilyen “korlátokat” kell érteni.

A felperes és a magyar cég által kötött felhasználási szerződés nem rendelkezik kielégítően a felhasználás módjáról és mértékéről, ezért annak megítéléséhez, hogy a felhasználás engedélyezése milyen felhasználási módra terjedt ki, egyrészt az Szjt.-nek a szerző számára kedvezőbb jogértelmezést elősegítő szabályát [42. § (3) bekezdés] másrészt az Szjt. 43. § (5) bekezdésének azt a rendelkezését kell alkalmazni, hogy az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.

A terjesztés és a nyilvánossághoz közvetítés között az az alapvető különbség, hogy míg a nyilvánossághoz közvetítés esetében a nyilvánosság tagjai (a végfelhasználók) a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, addig terjesztés esetén a felhasználás a műpéldányok forgalmazására kialakított szabály- és intézményrendszerhez kötött. A terjesztés útján való felhasználásról az internetes nyilvánossághoz való közvetítésre való áttérés a közönség tagjai általi műérzékelés, és az ebből fakadó gazdasági-értékesítési módszer megváltozását jelenti.

 

A szerződéskötés időpontjában a kommunikációs technológia adott fejlettségi szintjének megfelelően és a per adataival is alátámasztva (2001-ben DVD-n adták ki a játékot, a szerződésben szerepelt, hogy a játékot PC számítógépre szánják), a felek szerződéses szándéka elsődlegesen a külső (fizikai) adathordozókon történő felhasználási módokra irányult, így a többszörözéssel és terjesztéssel (CD, DVD adathordozókon) a szerződés célja megvalósult. Ezért függetlenül attól, hogy a felek a szerződéskötés időpontjában számolhattak-e azzal, hogy a kommunikációs technológia fejlődésével a felhasználás a későbbiekben a nyilvánossághoz közvetítéssel – internet és mobil applikáció útján – is szükséges lehet, a felhasználásnak ez a módja nem elengedhetetlenül szükséges a szerződés céljának megvalósulásához. Ebből következően a megbízási szerződésben írt “korlátlan felhasználási jog” nem terjedt ki a nyilvánossághoz közvetítésre. A felhasználási jog terjedelmének ezt a szűkítő értelmezését az Szjt. 42. § (3) bekezdésének a szerző javára történő értelmezést kimondó szabálya is alátámasztja.

A Kúria ennek következtében helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, melyben a bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes szerzői jogait azzal, hogy a felperes által a számítógépes játékhoz írt zeneművekből álló zenei gyűjteményt a felperes engedélye nélkül nyilvánossághoz közvetíti Magyarországon.

 

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Nyomtatás