Miért érdemes a szerződésekben az email kommunikációt jogilag írásbeli jognyilatkozatként szabályozni kézbesítési vélelemmel?

A mindennapi üzleti gyakorlatban a partnerek email üzenetekkel kommunikálnak, ezért egy esetleges jogvita kapcsán fontos, hogy a fizetési felszólítás, vagy számla küldése utóbb jogilag is kézbesített írásbeli nyilatkozatnak minősüljön. Ennek szabályozását mutatjuk be egy Kúriai döntésen keresztül.

Abban az esetben, ha a szerződésben a felek kikötik, hogy elektronikus úton tartják egymással a kapcsolatot és az e-mail útján kézbesített levelek vonatkozásában kézbesítési vélelmet állapítanak meg, akkor az ily módon megküldött számlákat visszaigazolás vagy bármilyen kézbesítési igazolás nélkül kézbesítettnek kell tekinteni.

A felszámolási eljárásokban sok esetben a fizetésképtelenség megállapításához szükséges a számla átvételének igazolása, ami gyakran gondot okoz, ha az email-en került kiküldésre.

A felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:5. § (2) bekezdése alapján a távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. A  Ptk. 6:59. § (2) bekezdésére, mely szerint a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát és a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

 


Egy konkrét jogeset:

Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint a felek között megbízási szerződés jött létre számviteli dokumentumok feldolgozására. A felek a szerződésben megegyeztek abban, hogy kapcsolattartási csatornaként az elektronikus levelezést használják, és a szerződésben megadott e-mail-címükre küldött leveleket kézbesítettnek tekintik. Megállapodtak abban is, hogy amennyiben a jelen szerződésben megadott e-mail-címükre a másik fél jelen szerződésben megadott e-mail-címéről érkezett levélre 3 munkanapon belül nem reagálnak, a kapott levél tartalmát elfogadottnak tekintik.

A hitelező az adós megadott e-mail-címére küldte meg a számlákat, melyek nem kerültek kiegyenlítésre, így a hitelező postán küldött és az adós által átvett fizetési felszólításában hívta fel az adóst tartozásának megfizetésére az általa e-mailben megküldött számlákra hivatkozással.

Miután a postán küldött ismételt fizetési felszólítást is átvette az adós a hitelező benyújtotta a felszámolási eljárás iránti kérelmét a Cstv. szabályaira hivatkozással és kezdeményezte az adós felszámolását arra hivatkozva, hogy a szerződésből eredő tartozását fizetési felszólítás ellenére nem fizette meg az adós a részére annak ellenére, hogy azt írásban elismerte.

Az adós az eljárás megszüntetését kérte, valamint állította, hogy a hitelező követelésének egy részét jogalap hiányában nem ismeri el, ugyanis a felek között a felszólítást nem előzte meg számlakibocsátás, a felszólító levélben megjelölt számlák nem kerültek kiállításra és megküldésre.

Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és elrendelte az adós felszámolását főeljárásként. A végzés indokolásában megállapította, hogy a hitelező elektronikus úton az adós részére megküldte a számlákat, melyre az adós nyilatkozott, elismerte a tartozását és annak részletfizetésére tett ajánlatot.

Az adós fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a felszámolási eljárást soron kívül megszüntette. A végzés indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmének elbírálásához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, érdemi döntésével azonban nem értett egyet. Az adós közölt nyilatkozata a Cstv. szabályai szerint nem tekinthető a felszámolás iránti kérelemben megjelölt követelés elismerésének, ezért azt kellett vizsgálni, hogy a hitelező betartotta-e a teljesítési határidő alapjául szolgáló számla, vagy a hitelezői követelést közlő felszólításban megjelölt teljesítési határidő és az írásbeli felszólítás közötti 20 napos időközt. A felek közötti jogviszony alapján az adós fizetési kötelezettsége a számla ellenében válik esedékessé. Az elektronikus úton történő közlésnek a szerződés szerinti kikötése azonban csak akkor vehető figyelembe, ha a számla megküldéséhez a Ptk. szabályai szerinti joghatás kiváltására alkalmas hatály fűződik, és ezáltal a számlák kézbesítését illetően meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre. Az e-mail a számlának az adóshoz történő megérkezését kétséget kizáró módon nem támasztja alá. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg egy kinyomtatott elektronikus levél tartalmából teljes bizonyossággal sem a levélnek, sem a mellékletnek a címzetthez történő megérkezése. Miután az adós vitatta a számla átvételét és annak közlésére hitelt érdemlő bizonyíték nem áll rendelkezésre, a másodfokú bíróság a felszámolás iránti kérelemmel érintett követelés teljesítési határidejét a számlában feltüntetett időpontban nem fogadhatta el, csak abból indulhatott ki, hogy a hitelező a követelést az adós által átvett írásbeli nyilatkozatával tette esedékessé. Ez utóbbi időponthoz képest azonban a Cstv-ben előírt 20 napos időköz a postára adott fizetési felszólítás tekintetében még nem telt el, így a felszámolás elrendelésének a törvényi feltételei sem álltak fenn.

A hitelező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben állította a Cstv. szabályainak a megsértését. A kérelem indokolásában utalt arra, hogy a felek a szerződés értelmében elsődleges kapcsolattartási csatornaként az elektronikus levelezést kötötték ki, és úgy rendelkeztek, hogy a szerződésben megadott e-mail címükre küldött leveleket írásban kézbesítettnek tekintik, valamint amennyiben a szerződésben rögzített e-mail címre érkezett levélre 3 munkanapon belül nem reagálnak, a kapott levél tartalmát elfogadottnak tekintik. A szerződésben kifejezetten kikötötték, hogy a számla elektronikus úton történő megküldésével a számlát kézbesítettnek kell tekinteni. Mindezekből következően a felek szándéka arra irányult, hogy az e-mailben küldött üzeneteket visszaigazolás nélkül is kézbesítettnek és nem vitatottnak kell tekinteni, ha 3 munkanapon belül vitatást tartalmazó nyilatkozat a másik féltől nem érkezik. A felek szerződése alapján a hitelezőnek nem kötelezettsége visszaigazolást vagy bármilyen kézbesítési igazolást kérnie, ezért a másodfokú bíróság tévesen vizsgálta, hogy a hitelező számlája az adóshoz bizonyítottan megérkezett-e. A megbízási szerződés értelmében egyedül az elektronikus üzenet elküldésének van jelentősége a kézbesítés szempontjából és nem megérkezésének.

A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt hatályon kívül helyezte, valamint az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A Kúria döntésének jogi indokai, hogy a Cstv. nem tartalmaz a számla, illetve a hitelezői követelést közlő felszólítás alakiságával és közlésével kapcsolatban speciális, kötelező előírásokat. E vonatkozásban az az alapvető követelmény, hogy a megfelelő tartalmú számlát, illetve felszólítást a hitelező bizonyíthatóan közölje az adóssal, olyan követelés alapján ugyanis, amelyet korábban nem hoztak az adós tudomására, az adós felszámolása nem rendelhető el.

Jelen ügyben a felek a közöttük létrejött szerződésben megállapodtak abban, hogy elsődlegesen elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással, és az elektronikus úton a másik szerződő fél megadott e-mail-címére megküldött leveleket, számlákat kézbesítettnek tekintik.

Szerződésük tartalmát a felek a Ptk. szabályai értelmében szabadon határozhatták meg és a Ptk-nak a szerződéses jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályaitól is eltérhettek. A jognyilatkozatok, számlák kézbesítésére vonatkozó megállapodást a Cstv. eltérő rendelkezésének hiányában a fizetésképtelenség megállapítása körében az első felhívást jelentő számlák kézbesített voltának megítélése során is irányadónak kell tekinteni.

Az adós az elsőfokú eljárás során igazolta, hogy a kiállított számlákat a megbízási szerződésben megjelölt e-mail-címre megküldte az adós részére. Az érintett számlákat ezért a megbízási szerződés értelmében kézbesítettnek kell tekinteni.

Az első felhívás közlése tehát az említett számlák megküldésével az adós részére joghatályosan megtörtént. Ezt követően pedig az adós a felszólítás kézbesítéséig nem tette vitássá tartozását, és a tartozás kiegyenlítésére sem került sor. A Cstv. alapján ezért helye volt az adós fizetésképtelensége megállapításának és felszámolása elrendelésének.

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Nyomtatás